Orvosi Hetilap, 1951. szeptember (92. évfolyam, 35-39. szám)

1951-09-02 / 35. szám - Bach Imre - Szmuk Imre - Gyulai Ernő - Virányi András: A hypophysis-mellékvesekéreg-rendszer vizsgálata mesterséges lázban

ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZ­A­K­S­ZE­R­VEZET HIVATALO­S SZAKLAPJA XCII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM, 1951. SZEPTEMBER 2. Felelős szerkesztő : TRENCSÉNI TIBOR DR. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár : LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor­ u. 32. I. Telefon: 121-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V. Budapest, V., Akadémia­ u. 3. Tel.: 129-580. 97. m. o., 128-376. M. N. B. egyszámlaszám: 936-545. A Fővárosi Péterfy Sándor­ utcai kórház B. belosztályának (osztályvezető főorvos : Bach Imre dr. egy. rk. tanár) és laboratóriumának (osztályvezető főorvos : Szmuk Imre dr.) közleménye. A hypophysis a mellékvesekéreg-rendszer vizsgálata mesterséges lázban Új eljárás az eosinophilsejtek számolására írták : BACH IMRE, SZMUK IMRE, GYULAI ERNŐ és VIRÁNYI ANDRÁS A rheumatoid arthritis és allergiás betegségek kezelésében már régóta a legkülönbözőbb nem­fajlagos therapiát (fizikális kezelés, protein the­­rapia stb.) alkalmazzák. A nem-specifikus kezelés, különösen a protein therapia, melyet céltudatosan először Schmidt vezetett be 1916-ban (1), igen sok betegség gyógyításában mutatkozott eredményes­nek. Ezen nem-specifikus kezelésnek hatásmódjára vonatkozólag számos elméletet állítottak fel, két­ségtelennek látszott azonban, hogy e hatások a központi idegrendszer közvetítésével jöttek létre. Selye vizsgálatai (2) reávilágítottak a központi idegrendszer közvetítésével létrejövő hormonális reakciókra, melyek a legkülönfélébb ingerekre bekövetkezhetnek. Ezen vizsgálatok alapján fel­vették, hogy a különböző ingerek a mellékvese velőállományából adrenalin kiáramlását idézik elő, mely a központi idegrendszeren, a hypothalamuson keresztül az adrenocorticotrop hormont (ACTH) mobilizálja (3,4). Ez utóbbi a mellékvesekéreg steroidjainak fokozott képződését és kiáramlását létrehozva, okozza az ezen ingerekre bekövetkező tüneteket. Újabb kísérletek azt látszanak bizonyítani, hogy a mellékvesekéreg akkor is hormonkiáram­lással reagál a külső­­ingerekre (fizikai traumák, hidegbehatás, histaminhatás stb.), ha a kísérle­teket velőállományuktól megfosztott patkányokon végezték. Tehát a mellékvese velőállománya nem feltétlenül szükséges a hypophysis aktiválásá­hoz (5). Nagy feltűnést keltett, mikor Hench és munka­társai 1949-ben közölték (6), hogy a Kendall által a mellékvesekéregből előállított »E« vegyület a 17-hydroxy-n­-dehydro-corticosteron (cortison) rheumás betegségekben szinte napok alatt az ösz­­szes tünetek csapásszerű javulását idézi elő. A cortisonnal kezelt betegeknek nemcsak az izületi duzzanata, merevsége és fájdalma szűnt meg, hanem az előzőleg meggyorsult vörösvértest süllyedési sebesség is normálissá vált. A további kísérletek adrenocorticotrop hormonnal hasonló kedvező eredménnyel jártak, bár a kezelés mind ACTH-val, mind cortisonnal csak a hormonok adagolásának tartamára, esetleg rövid időre utána, hozott javulást. Fenti vizsgálatok kézenfekvővé tették annak lehetőségét, hogy a különböző nem-specifikus kezelési módok szintén azáltal hatnak kedvezően, hogy a mellékvesekéreg steroidjainak fokozott kiáramlását idézik elő a hypothalamus­ hypo­­physisen át odajutó ingerek következtében. Ezért vizsgálni kívántuk, hogy a protein therapia kap­csán bekövetkezik-e a melékvesekéreg hormon­jainak kiáramlása. A mellékvesekéregnek különböző behatásokra 1117 79

Next