Orvosi Hetilap, 1951. november (92. évfolyam, 44-47. szám)
1951-11-04 / 44. szám - Doleschall Frigyes: Az Októberi Forradalom évfordulójára
AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA XCII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM, 1951. NOVEMBER 4. Felelős szerkesztő : TRENCSÉNI TIBOR DR. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor u. 32. I. Telefon: 121-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V. Budapest, V., Akadémia u. 3. Tel. : 129-580. 97. m. o., 128-376. M. N. B. egyszámlaszám : 936.545. Előfizetési ára: 1 évre 960 Ft, példányonkénti eladási ára: 250 Ft *• 99 Az Októberi Forradalom évfordulójára November 7-én ünnepeljük 34. évfordulóját a Nagy Októberi Forradalomnak. Nem az Orvosi Hetilap hasábjain van helye annak, hogy méltassuk világtörténeti jelentőségét annak a ténynek, hogy először az emberiség történelmében vette kezébe a dolgozó nép saját sorsának irányítását, először sikerült megszüntetni az embernek ember által való kizsákmányolását. Helyénvaló azonban, hogy ez alkalommal megnézzük, mit jelentett és jelent az Októberi Forradalom nekünk orvosoknak. I. Orvostudományunk, mint a természettudományok egyik ága, felbecsülhetetlen segítséget, új utakon való haladás lehetőségét kapta a dialektikus materializmus világnézete révén. Nem is olyan régen az orvosok nagy része meg volt győződve arról, hogy számukra — legalább is tudományuk művelődése terén — a marxizmus-leninizmus dialektikus materializmusa sok újat hozni nem tud, hiszen ők már régen, a polgári világban is materialisták voltak. Orvosok és természettudósok voltak azok, akik kutatásaik segítségével megdöntötték az életerő homályos hipothézisét és így végérvényesen felszámolták a vitatizmus soká kísértő, hírhedt elméletét. Ugyancsak orvosok voltak azok, akik az elsők között kezdtek kételkedni a »lélek« transcendentális misztikumában. Igaz tehát, hogy az orvosok többsége már réges-régen a materializmus híve volt, de felszabadítani, termékennyé válni ez a materializmus nem tudott. Végeredményben elvezetett a »tudom, hogy nem tudok« elvének hangoztatásához, illetve Du Bois-Reymond oly végtelenül káros, minden igazi kutatás kerékkötőjévé vált »ignorabimus«-ához. De talán ez a megrekedés nem is volt a legnagyobb rossz, ennél is hibásabb a materializmusból az idealizmusba való csendes átkanyarodás: a zseniális, materialista E. Haeckel a monizmusnál, a materialista »vaklás«-nál kötött ki, a chromosomáknak, géneknek, mint az átöröklés anyagi hordozóinak felfedezéséből pedig az idealista természettudomány egyik legerősebb pillére lett. Oka ezen eltévelyedéseknek, hogy elődeink materializmusa csupán mechanikus materializmus volt. 1917. november 7-e óta azonban már más a helyzet: természettudósok, orvosok számára a dialektikus materializmus világnézetének uralomra jutása segítségével eddig elképzelhetetlen távlatok nyíltak meg úgy, hogy meg tudott születni — csak két példát említve — a micsurini biológia és az orvosi szemléletet alapjában átalakító tana a nervizmusnak. II. A kapitalista társadalom orvosa diplomájával együtt megkapta azt a jogot is, hogy magángyakorlatot folytasson. Eme joggal majdnem kivétel nélkül éltek is, hiszen az orvosi állások aránytalanul alacsony dotációja miatt erre szinte kényszerítve voltak. Egy pillanatig sem vonva kétségbe azt, hogy a magángyakorlat révén az orvosok többsége elég jól meg tudott élni és folytatása közben nem kellett összeütközésbe kerülniük az akkori orvosi etika szabályaival, mégsem tagadható a magángyakorlatnak bizonyos 1413