Orvosi Hetilap, 1956. szeptember (97. évfolyam, 36-40. szám)

1956-09-02 / 36. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Kellner Béla - Németh László: Egy új mustárnitrogén-származék: 1,6-bis (B-chloraethylamino) -1,6-desoxy-D-mannit dichlorhydrat (BCM) daganatnövekedést gátló hatására vonatkozó kísérletek

ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1­857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR D­R. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. XCVII. ÉVFOLYAM 36. SZÁM, 1956. SZEPTEMBER 2. Szerkesztőség: Budapest V. Nádor u. 32. I. Telefon: 121-804; ha nem felel: 122-765 Kiadóhivatal: Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Budapest VII. Lenin körút 5. sz. Telefon: 223-896-tól 899-ig — M. N. B. egyszámlaszám: 91.915.263-53 EREDETI KÖZL­EMÉ­NYEK ORVOSI HETILAP Az Országos Onkológiai Intézet onko-pathologiai osztályának (vezető: Kellner Béla dr. egyet, tanár) közleménye Egy új mustárnitrogén-származék: 1,6-bis ( D-chioraerhy­amino)-T,6- desoxy-D-mannit dichiorhydrat (BCM) daganatnövekedést gátló hatására vonatkozó kísérletek írta: KELLNER BÉLA dr. és NÉMETH LÁSZLÓ dr. A rosszindulatú daganatok vegyszeres kezelé­sében egyes hormonkészítményeken kívül a mus­tárnitrogén (HN2) játssza a főszerepet. Kiterjedtebb klinikai alkalmazását több körülmény korlátozza. A készítmény nagyon toxikus. A rákos daganatok általában resistensek e szerrel szemben, és elsősor­ban haemoblastosisok kezelésében vált be. Ismé­telt adás esetén azonban hatása mindinkább­ csök­ken, végül a beteg resistenssé válik a szerrel szem­ben. Érthető, hogy emiatt sokan kerestek új, haté­konyabb, kevésbé mérgező derivátumokat. Az anyag detoxicálását úgy próbálták elérni, hogy nagy molekulasúlyú, rendszerint cyklikus vegyüle­­tekkel kötötték össze a hatásosnak bizonyuló gyö­köket, ezek közül azonban egy sem vált be. Kiter­jedten alkalmazzák főleg myeloid leukaemiánál a Mylerarv-t, melyben a chlort sulfonoxyd csoportok­kal helyettesítették. A japánok [Yoshida, Ishidate (8)] a Stahmann és Bergmann által előállított mus­­tolnitrogén-oxydot (Nitromin, Mitomen) hatásos­nak és kevésbé mérgezőnek találták. Több olyan, próbálkozásról is tudunk, ahol a chloraethylamino gyököt aminosavakhoz kötötték. Ezek között, úgy látszik a Sarcolysin [Larionov (5)] a legkilátáso­­sabb. A Gyógyszeripari Kutató Intézetben Vargha (7) és Dumbovich cukorszármazékokat állítottak elő. Ezen vegyületeket kísérletes vizsgálata alkal­mával igen hamar, már a toxicológiai és előkísér­­letek alkalmával megállapítottuk, hogy a BCM igen kedvező tulajdonságokat mutat. Ezért ezen anyag haematológiai és tumorgátló hatását állatkísérle­tekben részletesen megvizsgáltuk (1, 2). Ezen vizs­gálatok eredményéről kívánunk beszámolni. Az 1. tábla a BCM toxicitási adatait tünteti fel a HN2-vel összehasonlítva. A táblázatból látható, hogy a BCM a HN2-nél kb. ötvenszer méregtelenebb és terápiás szélessége a HN2-nek ötszöröse. Nagy előnye ezenkívül a BCM-nek, hogy a bőrre, nyálkahártyákra, conjunc­­tivára izgató hatása nincs, kellemetlen mellék­hatásai sokkal enyhébbek, mint a mustárnitrogéné, ezért a betegeknek ambulanter is adható és hatá­sát perorálisan is kifejti. Ezen utóbbi megállapítás egyelőre csak állatkísérleteken alapszik. Toxicolo-1. táblázat. A BCM és a HNt toxicitása LD10„: minim, halálos dosis. LD50 : 50% halálos dosis. MTD : max. tolerábilis dosis (egyszeri adag). DT : dosis therapeutica. MED: minim. eff. dosis. mg/kg intravénásán Chemotherapiás index MTD/MED Állat LD 100 LD 50 MTD DT MED Patkány......................................... 160 801 50 151 50 BCM Eger ............................................... 200 100 50 201 50 Nyúl............................................... 100 50 25 101 25 Kutya ........................................... 100 50 20 51 20 hn2 Patkány......................................... 3,0 1,6 1,0 1 0,8 0,1­10

Next