Orvosi Hetilap, 1961. május (102. évfolyam, 19-22. szám)
1961-05-07 / 19. szám - Sarre, Hans: A renalis hypertonia mechanizmusa
ORVOSI HETILAP mentális magasvérnyomást hozott létre úgy, hogy a vesearteria lekötésével vagy más módszerekkel a vese véráramlását rontotta. Ezeket a kísérleteket jobb technikával (csavaros szorító elhelyezése a vesearteriára) Goldblatt és munkatársai, Volhard klinikáján pedig Enger, Linder és magam más szerzőkkel együtt folytattuk. Ezeknek a kiterjedt vizsgálatoknak korábbi eredményeit, melyek Goldblatt, valamint Braun-Menendez és Page munkacsoportjaitól származnak, csak röviden foglalom össze. A vesearteria egy- vagy kétoldali részleges beszűkítése után hirtelen vérnyomásemelkedés jön létre, mely hónapokig vagy évekig tarthat (1. ábra). A vese denervatiója ezt a hatást nem függeszti fel. Ha a vese és a szervezet minden összeköttetését megszüntették és a vesét a szervezet más területére transzplantálták, a vérnyomásemelkedés az ér beszűkítése után mindig létrejön. A magasvérnyomás tehát, mint ezt Volhard is gondolta, humorális úton jön létre. A vese véráramlásának 10—15%-kal történő beszűkítése elegendő a vérnyomásemelkedés előidézéséhez (2. ábra) (Enger, Linder és Sarre). 7. ábra. A veseáramlás kisfokú, de ismételt csökkentése állandó vérnyomásemelkedéssel akut kísérletben (a reaktív hyperaemia által ismételten helyreállított veseáramlás figyelemre méltó). (Enger, Linder és Sarre: Z. exper. Med. 104. 1938 nyomán) A vesevéráramlás változása vesebetegségekben az áramlás területén létrejövő pathologiai elváltozások következtében nyilvánvalóan könnyen kifejlődik. A „Drosselungshochdruck” (ischaemia okozta hypertonia) a vegetatív idegrendszer kiiktatása esetén is létrejön és tartós marad. Heymans a Sympathikus határköteget a ganglion stellatumtól a legutolsó lumbalis ganglionig eltávolította, de a tartós hypertonia kialakulását nem tudta megakadályozni. A későbbiekben kiderült, hogy az ischaemiás hypertonia nem befolyásolható a legtöbb belső elválasztású mirigy működésének megváltoztatása útján és kifejlődését a hypophysis, a mellékpajzsmirigy, a thyreoidea, valamint a gonadok eltávolítása nem akadályozza meg. Azt is kimutattuk, hogy még mindkét oldali mellékvese eltávolítása után is kiváltható (3. ábra). A vérnyomás rövid idő után csökken, de corticosteroidok adásával magas értéken tartható. Az ischaemiás hypertonia fenntartásához tehát a mellékvesekéreg, vagy annak egy része szükséges, a mellékvesekéreg azonban csak kondicionáló szerepet tölt be. A mellékvese műtéti eltávolítása malignus hypertonia egyes eseteiben néhányszor a vérnyomás emelkedésére vezetett. Veseelégtelenség fellépése vagy bizonyos anyagok retineálása a szervezetben nem szükséges az ischaemiás hypertonia kifejlődéséhez. Éveken át fennálló ischaemiás hypertonia kutyákon nem vezet szükségszerűen nitrogéntartalmú bomlástermékek felszaporodására. Kétséges azonban, hogy a Drosselungs-hypertonia kialakulása valóban a veseischaemia következménye-e? Engel és Lindnerrel már 1938-ban kimutattuk, hogy a vesearteria mérsékelt beszűkítése esetén hypertonia akkor is kialakul, ha a vese véráramlása a veseerek tágulása következtében létrejövő reaktív hyperaemia hatására ismét a normálisra tér vissza (2. ábra). Később Corcoran és Page ezt clearance-módszerrel megerősítették. A vérnyomásemelkedés és a vesevéráramlás változása között nem találtak összefüggést. Az ér beszűkítése után 2—3 héttel végzett angiogrammok kutyán és nyúlon nem mutatták a vese véráramlásának csökkenését (Dániel és munkatársai). Friedmann és munkatársai kísérleteinket, melyekkel a véráramlás értágulás útján létrejövő normalizálódását kimutatták, megerősítették. Feltételezték, hogy renalis hypertonia esetén az éren elhelyezett gyűrűtől distalisan kialakuló alacsonyabb vérnyomás stimulusként hat a renalis hypertonia kifejlődésére. Kohl—Staedt és Page kimutatták, hogy a pulsus-amplitudo csökkenése esetén a vese renint képez akkor is, ha az arte r. ábra. A vesearteria kétoldali beszűkítése által létrehozott, négy évig tartó megasvérnyomás kutyán. (Keyes és Goldblatt: Arch. Opht. 1937. 17. 1040) Hgmm 160 ---------------------------------------_____________f' \ m.k.aeter-'a 150 I ^Leszorítása után 1 \m — -~r f—f — 130 ——■-----------------i-------——------7-7---------------' r v, ,~’u 1 veseveraramlas ^ '5 \ ------—r!— szűkítés nélkül ' I 120 V—^ r- NT-------------- I 110------------------------------------------------------------— 100---------------------------------------------------------------------------------------------------------90-------------------------------------------^ \m.hgt veseirtep/asszapítcsa -1012 345 óra 1 mellékveseirtás 3. ábra. Átmenetileg jelentkező magasvérnyomás mellékvese irtott kutyán, a veseartériák szűkítése után (Enger, Linder és Sarre 1938)