Orvosi Hetilap, 1961. május (102. évfolyam, 19-22. szám)

1961-05-07 / 19. szám - Sarre, Hans: A renalis hypertonia mechanizmusa

ORVOSI HETILAP mentális magasvérnyomást hozott létre úgy, hogy a vesearteria lekötésével vagy más módszerekkel a vese véráramlását rontotta. Ezeket a kísérleteket jobb technikával (csavaros szorító elhelyezése a vesearteriára) Goldblatt és munkatársai, Volhard klinikáján pedig Enger, Linder és magam más szer­zőkkel együtt folytattuk. Ezeknek a kiterjedt vizs­gálatoknak korábbi eredményeit, melyek Goldblatt, valamint Braun-Menendez és Page munkacsoport­jaitól származnak, csak röviden foglalom össze. A vesearteria egy- vagy kétoldali részleges be­­szűkítése után hirtelen vérnyomásemelkedés jön létre, mely hónapokig vagy évekig tarthat (1. ábra). A vese denervatiója ezt a hatást nem függeszti fel. Ha a vese és a szervezet minden összeköttetését megszüntették és a vesét a szervezet más területére transzplantálták, a vérnyomásemelkedés az ér be­­szűkítése után mindig létrejön. A magasvérnyomás tehát, mint ezt Volhard is gondolta, humorális úton jön létre. A vese véráramlásának 10—15%-kal tör­ténő beszűkítése elegendő a vérnyomásemelkedés előidézéséhez (2. ábra) (Enger, Linder és Sarre). 7. ábra. A veseáramlás kisfokú, de ismételt csökkentése állandó vérnyomásemelkedéssel akut kísérletben (a reaktív hyperaemia által ismételten helyreállított veseáramlás figyelemre méltó). (Enger, Linder és Sarre: Z. exper. Med. 104. 1938 nyomán) A vesevéráramlás változása vesebetegségekben az áramlás területén létrejövő pathologiai elváltozások következtében nyilvánvalóan könnyen kifejlődik. A „Drosselungshochdruck­” (ischaemia okozta hy­pertonia) a vegetatív idegrendszer kiiktatása ese­tén is létrejön és tartós marad. Heymans a Sympa­thikus határköteget a ganglion stellatumtól a leg­utolsó lumbalis ganglionig eltávolította, de a tartós hypertonia kialakulását nem tudta megakadályozni. A későbbiekben kiderült, hogy az ischaemiás hypertonia nem befolyásolható a legtöbb belső el­­választású mirigy működésének megváltoztatása útján és kifejlődését a hypophysis, a mellékpajzs­mirigy, a thyreoidea, valamint a gonadok eltávolí­tása nem akadályozza meg. Azt is kimutattuk, hogy még mindkét oldali mellékvese eltávolítása után is kiváltható (3. ábra). A vérnyomás rövid idő után csökken, de corticosteroidok adásával magas érté­ken tartható. Az ischaemiás hypertonia fenntartá­sához tehát a mellékvesekéreg, vagy annak egy része szükséges, a mellékvesekéreg azonban csak kondicionáló szerepet tölt be. A mellékvese műtéti eltávolítása malignus hypertonia egyes eseteiben néhányszor a vérnyomás emelkedésére vezetett. Veseelégtelenség fellépése vagy bizonyos anyagok retineálása a szervezetben nem szükséges az ischae­miás hypertonia kifejlődéséhez. Éveken át fennálló ischaemiás hypertonia kutyákon nem vezet szükség­szerűen nitrogéntartalmú bomlástermékek felszaporo­dására. Kétséges azonban, hogy a Drosselungs-hyper­­tonia kialakulása valóban a veseischaemia következ­­ménye-e? Engel és Lindnerrel már 1938-ban kimutat­tuk, hogy a vesearteria mérsékelt beszűkítése esetén hypertonia akkor is kialakul, ha a vese véráramlása a veseerek tágulása következtében létrejövő reaktív hyperaemia hatására ismét a normálisra tér vissza (2. ábra). Később Corcoran és Page ezt clearance-módszer­­rel megerősítették. A vérnyomásemelkedés és a vese­véráramlás változása között nem találtak összefüggést. Az ér beszűkítése után 2—3 héttel végzett angiogram­­mok kutyán és nyúlon nem mutatták a vese véráram­lásának csökkenését (Dániel és munkatársai). Fried­mann és munkatársai kísérleteinket, melyekkel a vér­áramlás értágulás útján létrejövő normalizálódását ki­mutatták, megerősítették. Feltételezték, hogy renalis hypertonia esetén az éren elhelyezett gyűrűtől distali­­san kialakuló alacsonyabb vérnyomás stimulusként hat a renalis hypertonia kifejlődésére. Kohl—Staedt és Page kimutatták, hogy a pulsus-amplitudo csökke­nése esetén a vese renint képez akkor is, ha az arte­­ r. ábra. A vesearteria kétoldali beszűkítése által létrehozott, négy évig tartó megasvérnyomás kutyán. (Keyes és Goldblatt: Arch. Opht. 1937. 17. 1040) Hgmm 160 ---------------------------------------­_____________f' \ m.k.aeter-'a 150 I ^Leszorítása után 1 \m — -~r f—f­ — 130 ——■-----------------i-------——------7-7---------------' r v, ,~’u 1 veseveraramlas ^ '5 \ ------—r!— szűkítés nélkül '­ I 120 V—^ r- NT-------------- I 110---------------------------­---------------------------------— 100---------------------------------------------------------------------------------------------------------90-------------------------------------------­^ \m.hgt vesei­rtep/a­­­sszapítcsa -1­0­1­2 3­4­5 óra 1 mellékveseirtás 3. ábra. Átmenetileg jelentkező magasvérnyomás mellékvese irtott kutyán, a veseartériák szűkítése után (Enger, Linder és Sarre 1938)

Next