Orvosi Hetilap, 1961. október (102. évfolyam, 40-44. szám)

1961-10-01 / 40. szám - Korányi András: A coronaria syndroma prophylaxisa és therapiája különös tekintettel a zsíranyagcserére

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS j 8 5 7-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL D R. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE OR. LENART GYÖRGY D R. * SÓS JÓZSEF D R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR D R. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. 102. ÉVFOLYAM 40. SZÁM, 1961. OKTÓBER 1 Fővárosi Tanács, János Kórház, I. Belosztály A coronaria syndroma propliylaxisa és therápiája különös tekintettel a zsíranyagcserére* Korányi András dr. Egy évvel ezelőtt e helyről hasonló tárgykör­ből már elhangzott előadás. Ha most mégis a co­ronaria syndroma problémáit választottam előadá­som tárgyául, úgy annak főleg az az oka, hogy ke­vés olyan fejezete van ma a belgyógyászatnak, mely ilyen aktualitással bírna. Az esetek számszerű megszaporodása az utóbbi évtizedekben s különö­sen az a körülmény, hogy még relative fiatal egyé­neknél is a myocardialis infarctusok száma, mind a klinikusok véleménye, mind a pathologiai statisz­tikák szerint jelentősen emelkedett, — mondhatni már szociális problémává teszi e kérdést. Itt em­lékezni kell Calmet 1901-ben Lille-ben elhangzott előadására, amikor a tbc-vel kapcsolatban elsőnek tette azt a kijelentést, hogy a beteg nemcsak pa­thologiai, de szociális probléma is. Ma már ott tar­tunk, hogy revízió alá kellene vennünk, milyen be­tegségeket tekintsünk népbetegségnek. Vajon a tu- berculosist egyedül? E kérdésre nem-mel kell vá­laszolnunk. Elérkezett az idő, amikor népbetegség­ként első helyre kell állítani a szív- és keringési rendszer megbetegedéseit. Ezen csoporton belül is az első helyet — hála az antibioticus, sulfonamid prophylaxisnak — nem a rheumás szívbetegségek, hanem az arterioscleroticus eredetű szív- és érrend­szeri elváltozások foglalják el. Hivatkoznom kell itt a bostoni Ivy 1958-ban módosított statisztikájára, mely szerint ma 2,5-szer annyi ember hal meg az USA-ban szív- és keringési megbetegedésekben — melyek túlnyomó többségét az artériosclerosisos eredetű megbetegedések teszik ki —, mint tuber- culosisban, rákban és fertőző megbetegedésben együttvéve. Más statisztikák szerint az arterio­* A Balatonfüredi Orvosgyűlésen 1960. IX. 29-én tartott előadás. 118 sclerosisos szívmegbetegedések okozta mortalitás a második helyen áll az USA-ban. Page szerint a ci­vilizált ember leggyakoribb haláloka az arte- riosclerosisos eredetű szív és érrendszeri megbe­tegedés. Ezt bizonyítják a hazai statisztikák is. Munka­társaim összeállították a János Kórház prosectu- rájának 1937. és 38. évi, valamint 1957. és 58. évi sectiós anyagát. Ez években a sectiós anyag közel azonos száma mellett a 20 éves időközben a myo­cardialis infarctusban elhaltak száma közel a négy­szeresére emelkedett. A János Kórház prosector főorvosa Kalló a kórházi klinikopathológiai konferenciák keretében ismertette a János Kórház prosectúrájának össze­állítását, a leggyakrabban boncolt betegségcsopor­tokra vonatkozóan. Ezen összeállítás tárgyalása előtt elöljáróban ismertetnem kell azt, hogy a Já­nos Kórháznak még ma is öt specificus tüdőbeteg osztálya van, amelyeknek összlétszáma: 524. ami a kórház összbeteglétszámának, az 1886-nak igen jelentős része, vagyis a kórház tbc-s ágyainak szá­ma messze meghaladja egy normális profilirozású kórház betegosztályainak arányát. Kálló statisztikájából kiderül, hogy 1953. évig a János Kórház prosectúráján boncolásra került anyagban évtizedeken át a tbc vezetett. 1954., 55., 56. években azonban ezt a helyet á keringési szer­vek megbetegedései foglalták el, s a tbc-s anyag a második helyre szorult. 1957-től a keringési szer­vek megbetegedéseinek csoportja megtartotta az első helyet, a második helyet a daganatos megbete­gedések foglalták el s a tuberculoticus anyag a har­madik helyre szorult. Tehát a János Kórházban, melynek 524 tbc-s betegágya van, a keringési szer­

Next

/
Thumbnails
Contents