Orvosi Hetilap, 1961. október (102. évfolyam, 40-44. szám)
1961-10-01 / 40. szám - Korányi András: A coronaria syndroma prophylaxisa és therapiája különös tekintettel a zsíranyagcserére
ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL D R. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE OR. LENART GYÖRGY DR. * SÓS JÓZSEF DR. * SZÁNTÓ GYÖRGY DR. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. 102. ÉVFOLYAM 40. SZÁM, 1961. OKTÓBER 1 Fővárosi Tanács, János Kórház, I. Belosztály A coronaria syndroma prophylaxisa és therápiája különös tekintettel a zsíranyagcserére* Korányi András dr. Egy évvel ezelőtt e helyről hasonló tárgykörből már elhangzott előadás. Ha most mégis a coronaria syndroma problémáit választottam előadásom tárgyául, úgy annak főleg az az oka, hogy kevés olyan fejezete van ma a belgyógyászatnak, mely ilyen aktualitással bírna. Az esetek számszerű megszaporodása az utóbbi évtizedekben s különösen az a körülmény, hogy még relative fiatal egyéneknél is a myocardialis infarctusok száma, mind a klinikusok véleménye, mind a pathológiai statisztikák szerint jelentősen emelkedett, mondhatni már szociális problémává teszi e kérdést. Itt emlékezni kell Calmet 1901-ben Lille-ben elhangzott előadására, amikor a tbc-vel kapcsolatban elsőnek tette azt a kijelentést, hogy a beteg nemcsak pathologiai, de szociális probléma is. Ma már ott tartunk, hogy revízió alá kellene vennünk, milyen betegségeket tekintsünk népbetegségnek. Vajon a tuberculosist egyedül? E kérdésre nemmel kell válaszolnunk. Elérkezett az idő, amikor népbetegségként első helyre kell állítani a szív- és keringési rendszer megbetegedéseit. Ezen csoporton belül is az első helyet — hála az antibioticus, sulfonamid prophylaxisnak — nem a rheumás szívbetegségek, hanem az arterioscleroticus eredetű szív- és érrendszeri elváltozások foglalják el. Hivatkoznom kell itt a bostoni Ivy 1958-ban módosított statisztikájára, mely szerint ma 2,5-szer annyi ember hal meg az USA-ban szív- és keringési megbetegedésekben — melyek túlnyomó többségét az arteriosclerosisos eredetű megbetegedések teszik ki —, mint tuberculosisban, rákban és fertőző megbetegedésben együttvéve. Más statisztikák szerint az arterio* A Balatonfüredi Orvosgyűlésen 1960. IX. 29-én tartott előadás. sclerosisos szívmegbetegedések okozta mortalitás a második helyen áll az USA-ban. Page szerint a civilizált ember leggyakoribb haláloka az arteriosclerosisos eredetű szív és érrendszeri megbetegedés. Ezt bizonyítják a hazai statisztikák is. Munkatársaim összeállították a János Kórház prosecturájának 1937. és 38. évi, valamint 1957. és 58. évi sectiós anyagát. Ez években a sectiós anyag közel azonos száma mellett a 20 éves időközben a myocardialis infarctusban elhaltak száma közel a négyszeresére emelkedett. A János Kórház prosector főorvosa Kalló a kórházi klinikopathológiai konferenciák keretében ismertette a János Kórház prosectúrájának összeállítását, a leggyakrabban boncolt betegségcsoportokra vonatkozóan. Ezen összeállítás tárgyalása előtt elöljáróban ismertetnem kell azt, hogy a János Kórháznak még ma is öt specificus tüdőbeteg osztálya van, amelyeknek összlétszáma: 524, ami a kórház összbeteglétszámának, az 1886-nak igen jelentős része, vagyis a kórház tbc-s ágyainak száma messze meghaladja egy normális profilhozású kórház betegosztályainak arányát. Kálló statisztikájából kiderül, hogy 1953. évig a János Kórház prosectúráján boncolásra került anyagban évtizedeken át a tbc vezetett. 1954., 55., 56. években azonban ezt a helyet a keringési szervek megbetegedései foglalták el, s a tbc-s anyag a második helyre szorult. 1957-től a keringési szervek megbetegedéseinek csoportja megtartotta az első helyet, a második helyet a daganatos megbetegedések foglalták el s a tuberculoticus anyag a harmadik helyre szorult. Tehát a János Kórházban, melynek 524 tbc-s betegágya van, a keringési szer 118