Orvosi Hetilap, 1961. november (102. évfolyam, 45-48. szám)

1961-11-05 / 45. szám - Böszörményi Miklós: November 7.

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL D R. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE DR. LENART GYÖRGY D R. * SÓS JÓZSEF D R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR D R. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. 102. ÉVFOLYAM 45. SZÁM, 1961. NOVEMBER 5 November 7. Az orosz szocialista forradalom visszavonhatat­lanul új korszakot nyitott meg az emberiség szá­mára, a kizsákmányolásmentes világrendszer kor­szakát. Ma, amikor ennek az új rendszernek az elő­nyeit élvezzük — sokszor talán nagyon is kényel­mesen élve —, nem árt, ha Lenin 1917-es és 1918- as cikkeit, beszédeit olvasva, megpróbáljuk a for­radalom éveit visszaidézni. Így az az érzés alakul ki bennünk, hogy a forradalom művészi ábrázolói talán túlságos kizárólagossággal a romantikus, fes­tői képeket szokták megjeleníteni, az Aurora kez­dő ágyúlövését, a matrózok és munkások rohamát a Téli Palota ellen. Pedig maga Lenin a forradalom ezen első, „roham‘’-szakaszát hasonlíthatatlanul könnyebbnek, egyszerűbbnek tartotta, mint azt, ami ezután következett. Az éppen létrejött szovjet ha­talom egy elpusztult, kiéhezett, feldúlt országban, a legsúlyosabb feltételek mellett, jóformán minden előzetes tapasztalat és történelmi példa nélkül, meg­kezdte a szocialista gazdaság, a szocialista állam megszervezését és megalkotta a semmiből a szo­cializmus felépítésének legfontosabb, ma is elfoga­dott alapelveit. Ha ezeket a körülményeket mai perspektívánkból figyelembe vesszük, akkor lehet csak igazán csodálni Lenint és Lenin személyén ke­resztül az ember zsenijét és törhetetlen akaratere­jét, optimizmusát. Lélegzetelállító izgalommal elevenedik meg ezekben az írásokban az a küzdelem, amelyet Lenin a békszerződés megkötéséért magában a bolsevik pártban folytatott. A németek által diktált békefel­tételeket Lenin a legszégyenletesebbnek minősítette 133 a világtörténelemben, de fáradhatatlanul hirdette, hogy a békét mégis meg kell kötni, mert — had­sereg híján — más lehetőség a szovjet hatalom meg­tartására és a megerősödésre nincsen. Ez a harc rá­világít Lenin szellemének egyik legfontosabb tulaj­donságára, a valóság, a tények iránti tévedhetetlen érzékre. A tényleges történelmi helyzet felismerése és elemzése tette lehefővé, hogy ebben a válságos pillanatban a helyes utat megtalálja. A szocializmus felépítése során a forradalom e két szakaszban való fejlődés^.— ha nem is hasonló körülmények között — számtalanszor ismétlődik. A nagy változások viszonylag gyors, elsősorban for­radalmi lendületet és bátorságot megkívánó létre­hozása után olyan időszakok következnek, melyek­ben a realitás iránti érzék, a szívósság, a fáradha­tatlan munka biztosítják a forradalmi vívmányok tartósságát. így van ez az egészségügyben is, mely­nek szocialista átalakítása nem jelentéktelen része az egész szocialista felépítménynek. Hazánkban je­lenleg ilyen szakaszát éljük az egészségügy szocia­lista forradalmának. Az elmúlt tizenöt év előbb az ipari és értelmiségi, majd legutóbb a mezőgazdasági dolgozók tömegei részére is törvényileg biztosította a legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátást. A biztosítottak száma ma eléri a lakosság 93%-át. Ah­hoz azonban, hogy ez a magas színvonalú ellátás valósággá legyen, az orvosok és egészségügyi dol­gozók százezreinek mérhetetlen mennyiségű szívós és okos társadalmi, szervezési és szakmai munká­jára volt szükség. Nem kívánom ezt az ünnepi em­lékezést statisztikai adatok halmazává változtatni,

Next

/
Thumbnails
Contents