Orvosi Hetilap, 1962. október (103. évfolyam, 40-43. szám)

1962-10-07 / 40. szám - Gábor György: A cardialis decompensatio digitalis kezelése

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság-: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. • DARABOS PAL D R. * FISCHER ANTAL DR. . HIRSCHLER IMRE D R. LENART GYÖRGY D R. . SÓS JÓZSEF D R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR D R. * Szerkesztő. BRAUN PÁL D R. 103. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM, 1962. OKTÓBER 7 Budapesti Orvostudományi Egyetem, II, Belklinika A cardialis decompensatio digitalis kezelése Gábor György dr. A szívbetegek kezelésében legjelentősebb, szin­te szuverén gyógyszer a digitalis (és a Strophantin). Ezt az anyagot természetes állapotban a digitalis purpurea és digitalis lanata növények tartalmaz­zák. A legfontosabb glykozidák, amelyek e növé­nyekből nyerhetők, a digitoxin (a digitalis pur- pureából és digitalis lanataból), valamint a digoxin és lanatosid C (a digitalis lanataból). A digitalis glykozidákkal megegyező, vagy azokkal rokon ha­tóanyagot más növények is tartalmaznak, ezek kö­zül a legnagyobb jelentősége a Strophantus Kombé- nak van, amelynek tiszta glykozidája a K-Stro­phantin, valamint a Strophantus Gratus-nak, amelyből az Ouabain-t állítják elő. Hazánkban a szívbetegek kezelésében a K-strophantin, a digi - toxin (Carditoxin)*, a digoxin, és a lanatosid C (Isolanid)* glykozida használata terjedt el. A digitalis pontos hatásmódja még ma sem tisztázott, azt azonban már biztosan tudjuk, hogy a glykozida támadáspontja a szívizom. Hatása ab­ban áll ,hogy a szívizom contractilitását abban az esetben, ha az bármely okból gyengült, erősíti. A digitalis glykozida tehát a csökkent teljesítőképes­ségű szív teljesítőképességét állítja teljesen, vagy részben helyre. Az egyes glykozidák között a ha­tás qualitása szempontjából lényeges különbség nincs, azaz mindenegyes glykozida egyaránt alkal­mas aequivalens dosisban a szívgyengeség kezelé­sére, illetve megszüntetésére (1, 2, 3). A gyógyszer felszívódásában, a hatás beálltának gyorsaságában és tartósságában azonban már különbség észlel­hető az egyes glykozidák között. Ez a különbség az, aminek felhasználása a therápiát célszerűbbé teheti. * Kőbányai Gyógyszerárugyár, Budapest. A gyomor-bél tractusból nem minden glykozida szívódik fel egyformán. Egyáltalán nem szívódik fel a K-strophantin, illetve, ahhoz, hogy minimális meny- nyiségben felszívódjon, olyan hatalmas adagban kel­lene adni, ami a klinikai gyakorlatban szóba sem jö­het. A strophantinnal ellentétben a digitoxin gyakor­latilag 100%-ban felszívódik. A lanatosid C és digoxin a resorptio tekintetében a Strophantin és a digitoxin között áll, ugyanis az Isolanid 40%-a, a digoxinnak pedig 60%-a jut a gyomor-bél tractusból a keringés­be (1, 4, 5, 6, 27). A felszívódási viszonyokat jól szem­lélteti, hogy a compensatio helyreállítása után milyen arány van az intravénásán és a szájon keresztül adott fenntartó dosis nagysága között. Digitoxin esetében a compensatio fenntartására ugyanolyan mennyiség­ben kell adni ezt a gyógyszert intravénásán, mint szá­jon keresztül. Az adagok tehát úgy aránylanak egy­máshoz, mint 1:1. Digoxinnál ez az arány 1:1,5—2. Isolanidnál pedig 1:2.5 Tehát digoxinból az intravé­násán adott adag másfél-kétszeresét kell adni szájon keresztül, míg Isolanidból a két és félszeresét ahhoz, hogy ugyanolyan hatást érjünk el. Nemcsak a felszí­vódásban, hanem a hatás beálltának gyorsaságában is különbség van az egyes glykozidák között. A leegvor- sabb hatású a Strophantin, amelv már 40—R0 perc múlva maximális hatást fejt ki. Az Isolanid és a di­goxin hatása 2 órával az i. v. beadás után éri el te­tőpontját, míg a digitoxin csak az i .v. beadás után 8—12 órával éri el a maximális hatást í?3 A hatás tartóssága is változó. A Strophantin ha­tása zajlik le a leggyorsabban, amennyiben a után 12 órával a hatás gyakorlatilag már megszű­nik. Az Isolanid és a digoxin hatása 18—36 órahosz- szat tart, míg a digitoxiné csak 2—3 nanoal a headás után szűnik meg. A hatás tartóssága a digitális gly­kozida lebomlásának gyorsaságától függ. Különböző vizsgálatok egyöntetű megállapítása szerint 24 óra alatt a beadott Strophantin 50°/0-a bomlik le. az Iso­lanid és a digoxin 20%-a, míg a digitoxinnak csak 7%-a (6. 7, 8, 30). (1. táblázat). A digitalis kezelés célja lényegében véve az, hogy a beteg olvan adagban kanjon digitálist, ami a leg­optimálisabb effectust fejti ki. Ha ennél kevesebbet kap. úgy tulips hatás nem fejlődik ki 0« n comnensa- tio sem áll helyre. Ha viszont a szükségesné' + digitálist adunk, úgy mérgezés fejlődhet ki. A hatá­112

Next

/
Thumbnails
Contents