Orvosi Hetilap, 1962. október (103. évfolyam, 40-43. szám)
1962-10-07 / 40. szám - Gábor György: A cardialis decompensatio digitalis kezelése
ORVOSI HETILAP 1874 1. táblázat Az egyes glykozidák között a resorptioban, a max. hatás beálltában, a hatás időtartamában és a glykozida eliminatiojában levő különbségek sós digitalis kezelés tehát más szóval abban áll, hogy a beteg annyi digitálist kapjon, amennyi szükséges adott esetben a cardiotonicus hatás elérésére, de kevesebbet, mint amennyi intoxicatiót okoz. Általában a mindennapi therápiában a toxicus adag felét, olykor kétharmadát is kell adni ahhoz, hogy a megfelelő cardiotonicus hatást elérjük. Más gyógyszerekhez viszonyítva a hatásos és toxicus adag közti különbség tehát elég kicsi. A tiszta glykozidák használata, ha azok tulajdonságait ismerjük, bizonyos fokig megkönnyíthetik, hogy a therápiában használt adag a hatásos és toxicus adag közti relatív szűk határok között maradjon. A digitális hatását és toxicitását elősegíti a digitális glykozidák azon tulajdonsága, hogy kumulálódnak. Bármelyik glykozidából az egyszeri alkalommal beadott mennyiség egy része 24 óra alatt elbomlik és hatástalanná válik. Más része azonban hatékony formában a szívizomhoz kötődik. Ezután az ismételten beadott digitális ehhez a szívizomhoz kötött hatásos mennyiséghez adódik, és így naponta ugyanazon menynyiségű digitálist adva, a szívizomhoz kötött hatásos glykozida mennyisége napról napra nő, feltéve természetesen, hogy a naponta beadott mennyiség több, mint a napi elbomló mennyiség. A napi lebomlás mértéke az egyes glykozidáknál különböző. Strophantinból az egyszerre beadott mennyiség 50%-a eliminálódik 24 óra alatt. A beadást követő második napon tehát csak 50%, a 3. napon ezen 50% fele, stb., a szívhez kötött hatásos Strophantin mennyiség. Lanatosid C-ből és digoxinból 24 óra alatt 20% bomlik le. A hatásos maradvány tehát a beadott mennyiség 80%-a. A 3. napon ezen maradvány 80%-ának a 80%-a, tehát 64% a hatásos mennyiség, a 4. napon pedig ismét ennek 80%-a, tehát az eredetileg beadott adag 50%-a marad csak hatásos. Digitoxinból naponta 7% bomlik le, tehát a hatásos maradvány 24 óra múlva 93%, 48 óra múlva pedig 86% stb. (1. ábra). Ha a 2. napon az 1. napi adagot megismételjük, akkor strophantinból a 2. napon 150%-ra emelkedik a hatásos adag, a 3. napon 175%-ra stb. Lanatosid C- ből és digoxinból 180% lesz a 2. napi hatásos adag (maradvány az 1. nap adott adag 80%-a + a másnap adott adag). A 3. napon a hatásos glykozida szint 244%-ra emelkedik, és így tovább. Végül digitoxinból a 2. napon 193%-ra emelkedik a hatásos adag, ha másnap is az 1. napi mennyiséget kapja a beteg. A 3. napon 7%-os lebomlás esetén a maradvány 179,5%, és ha ehhez hozzáadjuk ugyanazt a mennyiséget, mint amit a beteg az 1. nap kapott, úgy a hatásos szint 279,5%-ra, azaz az 1. napi szint csaknem háromszorosára emelkedik stb. Bizonyos idő múlva a napi adag azonos a naponta lebomló glykozida mennyiségével (2. ábra). A glykozida kumulálódásának következményeképpen szívgyengeségben előbb-utóbb olyan glykozida .___, K. strophantosid 015 mg/nap = 0'75 mg %—* Djgitoxin 0 8 mg/nap = 4 mg 0—0 Carditoxin 0 2 mg/nap Tó mg Toxicus szint telítési adag Glykozida Resorptio I. v. és ora,lis fenntaró dosis Max. hatás beállta Hatás időtartama Eliminatio Estrophantin . . .0 0 40—60 perc 12 óra 50 Lanatosid C ........ 40 1:2,5 1,5-2 óra 18—36 óra 20 Digoxin ................ 60 1 :1,5 — 2 1,5-2 óra 18 — 36 óra 20 Digitoxin.............. 1001 :1 8-12 óra 2-3 nap 7 . ábra. Egy alkalommal adott telítő adag lebomlása _____Teljes hálás eléréséhez szükséges glycosida szint 7. ábra. Digitális glycosidák kumulatiója (sematikusan) (Fanchames nyomán) 3. ábra. A kompensatió helyreállítása aequivalens adagban adott digitális glycosidával