Orvosi Hetilap, 1963. március (104. évfolyam, 9-13. szám)

1963-03-03 / 9. szám - KLINIKAI TANULMÁNYOK - Keszler Pál - Papolczy Antal - Kozma Andor - Fister Tiborc: A spontán légmellről 125 eset kapcsán

ORVOSI HETILAP ­AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL DR. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE DR. LENART GYÖRGY D R. * SÓS JÓZSEF D R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR­104. ÉVFOLYAM 9. SZÁM, 1963. MÁRCIUS 3 klinikai Tanulmányok János Kórház és Réndelőintézét, Mellkassebészéti Osztály A spontán légmellről 125 eset kapcsán Keszler Pál dr. Papolczy Antal dr.f Kozma Andor dr. és Fister Tiborc dr. Az ún. idiopatikus spontán légmell nem tartó­ik a ritka megbetegedések közé. Bár a kórkép násfél évszázada ismert és azóta a közlések nagy zárna foglalkozott vele, napjainkban újra foko- iott érdeklődéssel fordult felé az orvosi irodalom, lnnék okát az alábbiakban látjuk. 1. Az esetek száma szaporodik és minthogy a letegség rendszerint a fiatal férfiakat érinti, je- entősége a termeléskiesés szempontjából is egyre lagyobb. 2. Az aetiologiát illetően az utolsó évtizedben szemlélet jelentős változáson ment át. 3. A kezelés kérdésében vita folyik a konzer- atív, félsebészeti és aktív sebészeti irányzatok űzött. A kórkép kórbonctani leírása Itardtól (15) zármazik (1803), aki keletkezését tbc.-nek tulaj- [onítja. Klinikai ismertetése Laennec (18) nevéhez iződik (1819), aki felveti az emphysema kórok- ini szerepének lehetőségét. Fontos adatokkal já- ulnak hozzá a kóroktanhoz Hayashi (12) (1914) és ischer—Wasels (10) (1922), akik rámutatnak a rbpleurális bulláknak, csúcsi hegek körüli lokális mphysémának, valamint a hörgő elzáródás okozta telepes mechanizmusnak jelentőségére. Kjaer- aard (16) nagyobb klinikai és kórbonctani tapasz- dat alapján hasonló nézeteket képvisel (1932). A spontán légmell aktív szívásos kezelését ughes (14) kezdeményezte (1951). Már azt meg- őzően, de azután is számos próbálkozás történt émiai pleurodézissei. Dextroset és jódos olajat 3), talcumot (3), carbamidot (21) alkalmaznak váltakozó sikerrel főleg a recidív esetekben. A tho- racoscopia diagnosztikus és therapiás jelentőségére spontán légmell eseteiben Brock (4) mutatott rá. Meyer és társai (19), Dencher (7), nálunk Misko- vits (21) szintén kedvező tapasztalatokról számol­nak be pleuroscopiával. A műtéti kezelést Clagett (5) kezdeményezte (1949). Azóta számosán propa­gálják a műtéti kezelést (Crenshaw — 6, Meade és Blades — 20, Gaensler — 11, Thomas — 27, Mo­nod — 22, Santy — 24, Bernard — 2.) Nálunk Kul- ka (17) 24 beteg közül 19-et megoperált, de ezek között csak 5-nél volt szó recidiváról. Osztályunk­ról Papolczy és Kollár (23) számoltak be az eddigi legnagyobb hazai anyagról. 87 eset közül csak 4- ben végeztek műtétet. A spontán légmell 5—8-szor gyakrabban for­dul elő férfiakon, mint nőkön. Schneider és Reiss- mann (26) szerint minden 500 fiatal férfira esik egy spontán légmell. Driscoll és Aronstam (9) anyagában az átlagos életkor 25,8 év. Meyer és tár­sai (19) 53 esetében a férfiak—nők aránya 47:6 és az átlagos életkor 20—30 óv közé esik. Osztályunk a fővárosban és környékén előfor­duló spontán légmell esetek legnagyobb gyűjtő­helye. Ez a magyarázata annak, hogy az évek so­rán közel 500 beteget volt alkalmunk észlelni és kezelni. Az egész beteganyagról részletesen más al­kalommal számolunk be. Ezúttal az 1960 december és 1962 június között — egyöntetű elvek alapján — kezelt 125 esetünkről lesz szó. Betegeink életkor szerinti megoszlása: 10—20 év között: 13, 20—30 év között: 45, 30— 40 év között: 27, 40—50 év között: 11, 50—60 év 3

Next

/
Thumbnails
Contents