Orvosi Hetilap, 1963. augusztus (104. évfolyam, 31-34. szám)

1963-08-04 / 31. szám - KLINIKAI TANULMÁNYOK - Kaszás Tibor - Beregszászi Gyula: A WPW-syndroma gyakorisága és megítélése gyermek- és fiatal felnőtt korban

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA , Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFOLDY ZOLTÁN DR * DARABOS PAL DR. . FISCHER ANTAL DR. « HIRSCHLER IMRE DR. LENART GYÖRGY D R. * SÓS JÓZSEF D R. . SZÁNTÓ GYÖRGY D R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. 104. ÉVFOLYAM 31. SZÁM, 1963. AUGUSZTUS 4. klinikai Tanulmányok Debreceni Orvostudományi Egyetem, Gyermekklinika és Debrecen mj. Város Tanácsa, Iskolai Szívbeteggondozó Intézet A W.P.W.-syndroma gyakorisága és megítélése gyermek- és fiatal felnőttkorban Kaszás Tibor dr. és Beregszászi Gyula dr. 1930-ban 11 fiatal egyén elektrocardiographiai képe alapján Wolff, Parkinson és White egy új syndromát írtak le (63), melyet azóta — öhnell ajánlatára (39) — nevük kezdőbetűje alapján rö­viden W. P. W.-syndromaként ismerünk. Hasonló EKG-görbék leírásáról már ezt megelőzően is je­lentek meg közlések (2, 54, 60, 62). Synonymaként az antesystolia (22), praeexcitatio (39), Vorerregung (53), valamint accelerated conduction (44) kifeje­zés ismert. A symptomakomplexus a következő összete­vőkből áll: a PQ-távolság megrövidült (0,12 sec. alatt); a QRS-komplexus kiszélesedett (0,10 sec. felett) és többé-kevésbé deformált. A QRS-kom- plexusból a Q-hullám hiányzik, az R-hullám fel­szálló szárának kezdete megvastagszik, elhúzódó, lassú lefolyású; ez az ún. delta-hullám. A QRS- komplexus kiszélesedésével (a homogen repolarisa- tio növekedésével) arányosan ST-szakasz és T-hul- lám eltérések is fellépnek. Az eltérések iránya ellentétes a kiszélesedett delta-hullámmal. Gya­kori a paroxysmalis tachycardia (58). Holzmann (22) jellemzőnek tartja az intrinsic deflection ké­sését mindkét kamra felett. A felsorolt jellemzők valamelyikének hiányakor a W. P. W.-syndroma atypusos formáiról beszélünk. Több olyan esetet közöltek, akiknél a megrövidült PQ-idő mellett normális QRS-csoport fordult elő (7, 23, 42). Grant és mtsai (19) szerint vectorcardiographiai analízis alapján az antesystolia összes eseteinek több mint felében normális QRS-tartam figyelhető meg. Siecke (51) saját két, és a világirodalomból • összegyűj­tött 8 esete alapján arról ír, hogy normális PQ-inter- vallum sem zárja ki a W. P. W.-syndroma fennállá­sát. Érdekes Grant és mtsai (19) azon esete, akinél antesystolia megjelenésekor normális, hiányakor meg­hosszabbodott volt a PQ-távolság. Ez esetben is tehát — a látszat ellenére — a PQ-távolság megrövidült W. P. W.-syndroma felléptekor. Atypusos esetekben megkönnyíti a diagnosis fel­állítását, ha a később ismertetendő „harmonika”, vagy „concertina” effektus spontán jelentkezik, vagy mes­terségesen sikerül azt előidézni (51). A typusos kép előfordulása ambuláns anyag­ban 0,07%, kórházi anyagban 0,15% körül van, de ha az atypusos formákat is beszámítjuk, úgy gya­korisága eléri a 0,3%-ot (33). A kép változó ter­mészete miatt — néha csak néhány szívperiódus alatt észlelhető — gyakorisága de facto sokkal na­gyobb lehet. Kerkovits (26) szerint az 1950-es évek közepéig több mint 1700 eset került közlésre a világirodalom mintegy 70, e syndromával foglal­kozó közleményében. Gyermekkorra vonatkozólag az utóbbi évekig többnyire csak egyes esetek kerültek közlésre (1, 14, 28, 48). Lind (34) 1944-ig 29, Stoermer és Tamm (55) 1954-ig 350 W. P. W.-syndromás gyermek ese­tének leírását találta az irodalomban. A legutóbbi években nagyobb anyagról is jelentek meg össze­foglaló közlemények: Granata és Fione (18), a mi­lánói egyetemi gyermekklinika tízéves beteganya­gában — 18 909 eset — 590 ingerképzés- és inge­rületvezetési zavarban szenvedő gyermek közül két esetben észleltek antesystoliát. Landtmann (32) 5600 16 éven aluli gyermek közül 2-nél, Kupatz (30) 3000-ből 4-nél, Joseph (24) 2000-ből 1 esetben észlelte gyermekanyagon e syndromát. Hazai szerzők közül Plenczner (43) 1940-ben 5, Nádrai (38) 1941-ben 6 esetet ismertetett; Gegesi- Kiss és Szutrély (16) monográfiájukban 8 fiatalkorú esetről tesznek említést. 91

Next

/
Thumbnails
Contents