Orvosi Hetilap, 1963. szeptember (104. évfolyam, 35-39. szám)

1963-09-01 / 35. szám - Sárkány Jenő: Budapest csecsemőhalálozásának alakulásáról. Miért marad el Budapest csecsemőhalálozása az ország fejlődésétől?

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL DR. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE DR. LENART GYÖRGY DR. . SÓS JÓZSEF D R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. 104. ÉVFOLYAM 35. SZÁM, 1963. SZEPTEMBER 1 Fővárosi Tanács, Heim Pál Gyermekkórház Budapest csecsemő-halálozásának alakulásáról Miért marad el Budapest csecsemő-halálozása az ország fejlődésétől? Sárhány Jenő dr. Szakemberek és laikusok között gyakran fo­lyik vita arról, miképpen lehetséges, hogy miköz­ben csecsemőhalálozásunk országos arányszámai fi­gyelemre méltó fejlődésről tanúskodnak, a fővá­ros, mely ebben a tekintetben a felszabadulás előtt messze kiemelkedett a megyi jogú városok és me­gyék közül, már régen elveszítette ezt a vezető sze­repét és néhány év óta kénytelen beérni a jó köze­pes hellyel. A fejlődés általában azt eredményezte, hogy a vá­rosok csecsemőhalálozása a szociális, higiénés, kultu­rális haladás következtében erősebben csökkent, mint a falvaké. Ez a csökkenés főleg a késői halálozásban mutatkozik, éspedig elsősorban az infekciók halálos ki­menetelének megelőzése révén, melyek a késői halálo­zást érintik, míg az ún. korai, különösen pedig az új­szülötthalálozás jelentősége viszonylag nő. Ezért vizsgálat tárgyává tettük 1955, 1957 és 1959. években Budapest csecsemőhalálozásának konstruktúráját, minden évben 100 elhalt csecse­mőt véve alapul. Jól látjuk, hogy az elhalt csecsemők közül a vizsgált időszakon belül folyamatosan nő az 1 hó­napon, 1 héten és 1 napon belül elvesztettek vi­szonyszáma, viszont a késői halottak relatív értéke fokozatosan csökken. 1959-ben az első hét az összes elhalt csecsemőknek már 63%-át adta. A halálozás kor szerinti megoszlásának másik módját tünteti fel az alábbi ábra. Ez mint látjuk, voltaképpen az ún. fetoinfanti- lis halálozást mutatja és ennek megfelelően min­den egyes korban tartalmazza a késői magzati ha­lálozást is. Az ábra megszerkesztésénél nem az élveszü- löttekből, hanem az életképesség alsó határát (28 hét) elért magzatokból indultunk ki és megállapí­tottuk, hogy ezek közül (10 000 magzatra vonatkoz­tatva) hány van életben a megszületéskor, majd élete 1, 6, 30, 90, 180, és 364. napján. Minél mere- dekebb a görbe esése egy bizonyos szakaszon, an­nál nagyobb a veszteség, amit jelez. Az ábrán Ma­gyarország, Budapest, Szabolcs megye adatai Csehszlovákiáéval egybevetve láthatók. Budapest veszteségei az első napon, majd 1—6 nap között feltűnően nagyok, görbéjének esése itt a legmeredekebb. Ezzel szemben feltűnik Csehszlo­vákia grafikonjának enyhe esése, szinte valameny- szakaszon. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy i. ábra. Csecsemő halottak százalékos megoszlása korcsoportok szerint, Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents