Orvosi Hetilap, 1964. július (105. évfolyam, 27-30. szám)

1964-07-05 / 27. szám - Riskó Tibor: A múlt, a jelen és a jövő feladatai az extrapulmonalis tbc-s betegek kezelésében

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította : MARKUSOVSZKYLAJOS 1857-ben Szerkesztőbizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN D R. * DARABOS PÁL D R. * FISCHER ANTAL D R. * HIRSCHLER IMRE D R. LENART GYÖRGY D R. * SÓS JÓZSEF D R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR D R. * Szerkesztő: BRAUN PÁL D R. Munkatárs: PAPP MIKLÓS D R. 105. ÉVFOLYAM 27. SZÁM, 1964. JÚLIUS 5 t ki — # /TV Budapesti Állami Fodor József TBC. Gyógyintézet A múlt, a jelen és a jövő feladatai az extrapulmonalis tbc-s betegek kezelésében Rishó Tibor dr. Balassa János születésének 150. évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány Extrapulmonalis tbc-s betegség, vagy „sebészi gümőkór” elnevezés sokáig csak csontízületi gümő- kórt jelentett. Ha így tekintjük a kérdést, nyu­godtan mondhatjuk, hogy az extrapulmonalis tbc-s betegek múltja egyidős az emberiség legrégibb, ma is fellelhető emlékeivel. Míg ugyanis a tüdő és egyéb lágyrészek elpusztultak, az idők folyamán még akkor is, ha esetleg tbc-s megbetegedés nyo­mait fedezhetnénk fel rajtuk, addig a csontízületi gümőkórban szenvedett betegek emlékei a mai napig megmaradtak a felszínre került csontvázak­ban. Elég sok ilyen lelettel rendelkezünk, ami­ből azt következtethetjük, hogy a csontokat a legősibb korokban sem kímélte meg a gümőkóros betegség. A Heidelberg melletti neolitikus emberi csontvázon tbc-s megbetegedést mutatott ki We­ber. Reisner az i. e. 4000 évből származó leletek között, egy Assuan melletti sírban olyan szobrocs­kát talált, mely gibbusos beteget ábrázolt. Schrumpf Pieron Alsó-Núbiában szintén gibbusos beteget ábrázoló vörös agyagszobrocskát talált, mely hasonló színű vázában ült. A fej és a vállak, a gibbusos terület, a váza szélén túlemelkedtek, így törekedtek arra — e korszak szokásainak meg­felelően —, hogy a halott a túlvilágon is folytat­hassa a napozást. Egyéb hasonló leletekkel is ren­delkezünk az ó-egyiptomi korból. Találtak múmiá­kat is, melyeken vitathatóan, vagy kétségtelenül megállapítható a spondylitis tuberculosa. Találtak utalást a csonttuberkulózisra és annak kezelésére az indiai Veddákban, a Zend-Avestában. Hippo- kratész az összes extrapulmonalis tbc-s megbetege­dések pontos leírását adta „Az ízületekről” c. mun­kájában. Jól megfigyelte a dorsalis, subdiaphrag- malis és lumbalis megbetegedéseket, a lumbalis területen terjedő süllyedéses tályogot, a psoas tá­lyogot és annak kisipolyodását, az általános álla­pot megváltozását, a hólyag, a vese és a kismeden- cében jelentkező komplikációkat, azok hosszas le­folyását és a gibbus állandóságát. Azt is meg­figyelte, hogy a gerincoszlop mentén elvégzett tá­lyog-megnyitás gyakran vezetett a bénulás javu­lásához. A napfény gyógyító hatását is hamar új­ból felismerték. A középkor, a hygenia és az orvosi kezelések hanyatlása következtében igen jelentős visszaesést hozott ezen a téren is. Ezért a XIX. század elején a jénai Löbel, majd 1855-ben egy svájci természet­orvos, Arnold Rikli újból fel kellett, hogy fedez­zék a helio-therapiát. Ezt a felismerést fejlesztet­ték tovább Rollier, Berhard, Kisch, Finsen és mások. A helio-therapia legnagyobb értéke Gener- sich szerint „nem abban rejlik, hogy újból felfe­dezték a magaslati napfény ultraviolett sugarai­nak gyógyító hatását, nem is abban, hogy magas­lati helyeken, vagy sík vidéken napkúrázással a sebészi gümőkórt meg lehet gyógyítani, hanem ők vitték át a sebészek köztudatába, hogy a sebészi gümőkór nem localis elváltozás, nem egy ízülethez, mirigy-paketthez, vagy csonthoz kötött, hanem általános, a szervezet minden részére kiható be­tegség, s így ezen betegség therapiája is az egész szervezet megerősítésén kell alapuljon. A helio- therapiás eredmények megdöntötték azt a régi, begyökeresedett sebészi felfogást, hogyha egy csontgócot lehetőleg gyökeresen kiirtunk, minden megbetegedett részt eltávolítottunk, kimetszettünk, vagy kikapartunk, akkor a sebészi gümőkórt meg­gyógyítottuk.” 79

Next

/
Thumbnails
Contents