Orvosi Hetilap, 1964. december (105. évfolyam, 49-52. szám)

1964-12-06 / 49. szám - Lukács Sándor: A gyakorlóorvos és a repülés I. A repülés élettani és kórélettani hatásai. A légi utazás orvosi problémái

45 ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította : MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN D R. * DARABOS PÁL D R. * FISCHER ANTAL D R. * HIRSCHLER IMRE D R. LENART GYÖRGY D R. * SÓS JÓZSEF D­R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatárs: PAPP MIKLÓS DR. 105. ÉVFOLYAM 49. SZÁM, 1964. DECEMBER 6 Néphadsereg Egészségügyi Szolgálata A gyakorlóorvos és a repülés1. A repülés élettani és kórélettani hatásai. A légi utazás orvosi problémái Lukács Sándor dr. Egyetemeinken ma még nem oktatják a repü­lőorvostant. A gyakorlóorvos nehezen és ritkán jut hozzá a repülőorvosi irodalomhoz. Ezért helyesnek látszott, hogy a repülés egyes élettani és kórélet­tani hatásait röviden ismertessük. A légi utazások száma egyre nő. A betegek kérdésekkel ostromol­ják az orvosokat, azok pedig az Orvosi Hetilap szerkesztőségét. Helyes, ha a gyakorlóorvos meg­ismerkedik a témakörrel, mert így el tudja oszlat­ni az utazni szándékozók felesleges aggodalmait és tanácsokat tud adni számukra. A korszerű repülőgépek hatásos technikai vé­dőeszközökkel biztosítják az utasok egészségét, jó közérzetét, a környezet ártalmaival szemben. Azért hangsúlyozzuk ezt, nehogy a hatások felsorolása közben bárkiben is azt a hiedelmet keltsük, hogy ezek az ártalmak a közforgalmi repülés gyakorla­tában is maradéktalanul érvényesülnek. Közleményünkben a repülés élettani, illetőleg kórélettani hatásait és az egészséges, vagy enyhe intercurrens megbetegedésben szenvedő ember légi utazásával kapcsolatos orvosi problémákat foglal­juk össze.❖ Repülés közben a szervezetet minőségükben és ntensitásukban egyaránt szokatlan ártalmak fe­­nyegethetik. A) A magassági hatások Az ember élete során megszokta azokat a kö­rülményeket, amelyekkel a tengerszint feletti 2000 méter magasságig találkozik. Elvétve a magas­­egységekben és fennsíkokon még 5000 méter fe­­ett is találunk településeket, de ezek már a ritka­­ságok közé tartoznak. A korszerű utasszállító re­pülőgépek nagy része azonban nagyobb távolsá­gokra ma már rendszeresen 10 000—12 000 méter magasságban közlekedik. Az utazás olyan magas­ságokban történik, ahol — technikai védőeszközök nélkül — az utast biztos halál fenyegetné. B) A repülőgép mozgásából származó hatások Ilyenek a gyorsulások, a gép testrezgései (vib­­ratiók), zaj stb. C) Idegrendszeri megterhelések, D) Az életkörülmények megváltozása Ide tartoznak az életrhytmus és a meteoroló­giai helyzet változásai. * A) Magassági hatások: 1. A légnyomásváltozás. A magassággal arányosan csökken a levegő összlégnyomása. 5500 méteren a nyomás mindösz­­sze 0,5 atmoszféra, 10 300 méteren V4 atmoszféra, 20 000 méteren */20 atmoszféra. Mi történne szerve­zetünkkel, ha a repülőgép nyomásfokozó berendezé­sei nem működnek, vagy ilyenek nélkül emelked­nénk nagy magasságba? A magassági meteorismus. A testüregekben bezárt gázok térfogata és nyomása megközelítőleg Boyler Mariotte törvénye szerint viselkedik (p. v . const.) A szervezetben nem ideális gázok szerepelnek, a testüregekben ugyanis a gázkeverék vízgőzzel telített. A külső nyo­más csökkenésével, a magasba emelkedéskor a gá­

Next