Orvosi Hetilap, 1965. február (106. évfolyam, 6-9. szám)

1965-02-07 / 6. szám - Szent-Györgyi Albert: Vizsgálatok a sejtszaporodás szabályozásáról

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK \ AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA ÜNNEPI ÉVFOLYAMA ALAPÍTÓJA: MARKUSOVSZKY LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVÉBEN f Szerkesztőbizottság: ALFÖLDY ÉOLTAN DR. . DARABOS PAL DR . FISCHER ANTAL DR. HIRSCHLER IMRE DR. . LENART GYÖRGY DR. . SÓS JÓZSEF DR. SZÁNTÓ GYÖRGY DR Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS D R. • FORRAI JENŐ DR. 106. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 1965. FEBRUÁR 7 »Valamint a nemzet, melynek története van, örömmel andalodik el múltján, s magának abból hazaszeretetei és tett­erőt merít; úgy a magyar orvos is büszkébb önérzettel tekin- tend jelene és jövőjére, ha a történelem tükrében látja, hogy az úttörő elődök hosszú sora vonul el előtte, s hogy a hazai orvosi irodalmat koránt sem kezdem, hanem az elődök nyom­dokain folytatni kell.« (MARKUSOVSZKY 1861) Izom Kutató Intézet, Woods Hole, Massachusetts, USA Vizsgálatok a sejtszaporodás szabályozásáról Szent-Györgyi Albert dr. Markusovszky Lajos születésének 150. évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány Jelen vizsgálataim még nem vezettek végleges eredményhez. „Végleges eredménynek” a bio­kémikus azt tekinti, hogy a szóbanforgó anyagokat kristályosította, szerkezetüket megállapította, s ha lehet, azokat synthetikusan előállította. Mindebből még semmi sem történt. Ha mégis a tárgyról írni merészelek, az két okból történik. Először is úgy látszik, hogy e vizsgálatok új utakat nyitottak meg a kutatásnak, amely út esetleg a rák jobb meg­értéséhez is vezethet. Tekintettel a rengeteg em­beri szenvedésre, amit a rák okoz, kívánatos, hogy az ember egy talált új utat más kutatóknak is megnyisson, még mielőtt maga végső célját elérte. A másik ok, ami e kutatásokat esetleg érde­kessé teszi, az, hogy betekintést engednek a bio­lógiai kutatás belső szerkezetébe, ami útmutatás lehet a kutatás szervezésénél. Természetesen, ku­tatni sokféleképp lehet, s jelen kutatásaim csak saját módszereimről adhatnak felvilágosítást. Engem eredetileg az izom működése érdekelt. Izom-kutatásaimat Banga Ilonával és Straub Brú­nóval még Szegeden kezdtem. A kezdeti sikereket e téren pangás váltotta fel, ami arra mutatott, hogy hiányosak az ismereteink. Figyelmem több mint tíz évvel ezelőtt egy izombetegség, a myasthenia gravis felé terelődött. 16 Erről a betegségről keveset tudunk, de komoly ok van arra, hogy feltételezzük, hogy az valahogy a thymus mirigy túlzott működésével függ össze, mert a thymus eltávolítása gyakran javuláshoz ve­zet. Ezért a thymus kémiájával kezdtem foglal­kozni, megkísérelve annak hatóanyagát, hormon­ját megtalálni, remélve, hogy az majd az izomról ad felvilágosítást. Ilyen munkánál egy módszerre van szükség, amivel a keresett hatóanyagot kimu­tatni és mérni lehet. Ügy látszott, hogy egy ilyen mérő módszer a myotoniás kecskék kezelése által válhatik lehetségessé. A myotonia az egyetlen de- generatív emberi betegség, amely állatokon is megjelenik, mégpedig kecskéken. A myotonia tü­netei pontosan az ellentétei a myasthenia tünetei­nek. így, ha a myastheniát egy hormon túlterme­lése okozza, akkor a myotonia oka a hormon hiá­nya lehet, s így elvárható, hogy a hormon befecs­kendezése a betegség pontosan mérhető tüneteit enyhíti. Ügy látszott tehát, hogy a myotoniás kecs­kék tünetei elvezethetnek a keresett hormon izo­lálásához. Míg latolgattam, hogy a vizsgálatba belekezdjek-e, valaki nekem egy egész nyáj myo­toniás kecskét küldött, ami elkerülhetetlenné tette, hogy a vizsgálatba belevágjak. Hamar kiderült azonban, hogy a kecskékkel való dolgozás külön­

Next

/
Thumbnails
Contents