Orvosi Hetilap, 1965. május (106. évfolyam, 18-22. szám)

1965-05-02 / 18. szám - Selye János: Calciphylaxia és calcergia

52­­ ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA ÜNNEPI ÉVFOLYAMA ALAPÍTÓJA: MARKUSOVSZKY LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVÉBEN / Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR­ . DARABOS PÁL DR . FISCHER ANTAL DR. HIRSCHLER IMRE DR. . LENART GYÖRGY DR. . SÓS JÓZSEF DR. SZÁNTÓ GYÖRGY DR Felelős szerkesztő : TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL D­R. Munkatársak: PAPP MIKLÓS D­R. . FORRAI JENŐ D­R. 106. ÉVFOLYAM 18. SZÁM, 1965. MÁJUS 2. Az utóbbi években a lágyrész-meszesedések két típusával foglalkoztunk: a calciphylaxiával és a cal­­cergiával. Nincs semmi bizonyítékunk arra vonat­kozólag, hogy ezekben a reaktív kórformákban akár antitestek, akár a klasszikus immunológiai értelem­ben vett hypersensibilisatiónak egyéb jelei volná­nak feltalálhatók a vérben. Ennek ellenére a calci­phylaxia mégis hasonlóságot mutat az anaphylaxiá­­val, amennyiben: 1. sensibilisatio következménye, melyet lappangási időnek kell követnie ahhoz, hogy a megfelelő provokáció kiválthassa a jellemző reak­ciót; 2. ugyanúgy mint anaphylaxiában, a hízósej­tek mind a calciphylaxia, mind a calcergia bizo­nyos alakjainál döntő szerepet játszanak; 3. vala­mely normál körülmények között provokatív hatá­sú ágenssel végzett desensibilizáló előkezeléssel egyes calciphylaxiás és calcergiás reakciók kivéd­­hetők (9). Calciphylaxia alatt olyan jelenséget értünk, mely különböző szervekben selectiv elmeszesedést válthat ki. Olyan módon jön létre, hogy systemás mészlerakódást okozó vegyületekkel, pl. parathy­­reoida hormonnal, vagy D-vitamin származékokkal („sensibilizáló ágensek”) végzett előkezelést bizo­nyos idő („kritikus periódus”) után a kiváltó ágens („provokátor”) behatása követ. A calcergia lényegében eltérő jelenség, ameny­­nyiben az úgynevezett közvetlenül mészlerakódást okozó anyagok, vagy „calcergenek” parenterális al­kalmazása előzetes sensibilisatio nélkül váltja ki (14, 15). Érdekes módon a calciphylaxiát előidéző anya­gok, valamint a cal­ergenek többsége fém. Egyes calciphylaxiás syndromák mechanismu­­sában fontos szerepet játszanak a histamin-libera­­torok, ami a hízósejtek kiürülését serkentő hatá­suknak tudható be (3, 13). Ugyanez vonatkozik né­melyik calcergiás reakcióra is (17). Ezeket a hízó­sejtek (mastocyták) részvételétől függő reakció-tí­pusokat nevezzük mastocalciphylaxiának (11), il­letve mastocalcergiának (17). Feltételezhető, hogy ezekben az esetekben a hízósejtek kiürülése befo­lyásolja a provokáló fémvegyület és a calcium­­phosphat megoszlását a különböző szövetek között (10, 17). Közleményünknek legfőbb célja, hogy a calci­phylaxia és calcergia ez idáig leírt számos válto­zatát rendszerezzük és osztályozzuk. Calciphylaxia Valamennyi calciphylaxia-típus legjellegzete­sebb közös vonása, hogy létrejöttét feltétlenül va­ .Valamint a nemzet, melynek, története van, örömmel andalodik el múltján, s magának abból hazaszeretetet és tett­erőt merít; úgy a magyar orvos is büszkébb önérzettel tekin­­tend jelene és jövőjére, ha a történelem tükrében látja, hogy az úttörő elődök hosszú sora vonul el előtte, s hogy a hazai orvosi­ irodalmat koránt sem kezdeni, hanem az elődök nyom­dokain folytatni kell.« "­y (MARKUSOVSZKY 1861) Montreali Egyetem, Kísérleti Orvostudományi és Sebészeti Kutató Intézet, Kanada Calciphylaxia és calcergia Selye János dr. Markusovszky Lajos születésének 150. évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány. /^^_SEBÍSZ£II K~i tart !

Next