Orvosi Hetilap, 1965. december (106. évfolyam, 49-52. szám)

1965-12-05 / 49. szám - Niederland,T. R.: Elváltozások a májban experimentális cardiomyofibrosisban

ORVOSI HETILAEL AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK tudományos folyóirata \ ÜNNEPI ÉVFOLYAMA ARKUSOV SENEK 150. ALAPÍTÓJA: MARKUSOVSZKV LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVÉBEN f Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. « DARABOS PÄL DR « FISCHER ANTAL DR. HIRSCHLER IMRE DR. . LENART GYÖRGY D R. « SÓS JÓZSEF DR. SZÁNTÓ GYÖRGY DR Felelős szerkesztő. TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR • FORRAI JENŐ DR 106. ÉVFOLYAM 49- SZÁM, 1965. DECEMBERS »Valamint a nemzet, melynek, története van, örömmel andalodik el múltján, s magának abból hazaszer etetet és tetterőt merit; úgy a magyar orvos is büszkébb önérzettel tekintend jelene és jövőjére, ha a történelem tükrében látja, hogy az úttörő elődök hosszú sora vonul el előtte, s hogy a hazai orvosi irodalmat koránt sem kezdeni, hanem az elődök nyomdo­kain folytatni kell.« (MARKUSOVSZKY 1861) Komensky Egyetem, Orvosi Fakultás, Belgyógyászati Klinika, Bratislava (igazgató: Niederland T. R. dr.) Elváltozások a májban experimentális cardiomyofibrosisban Nieder lanci T. R. Markusovszky Lajos születésének 150. évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány Kardiológiai csoportunk olyan experimentális szívmodell kidolgozására törekedett, amely a de- kompenzáció tanulmányozását lehetővé teszi. Erre a célra egy kardiomyofibrotikus modellt tartottunk a legcélszerűbbnek. Selye (1958) infarktoid kardio- pathiát idézett elő nagymennyiségű nátrium és fosz­fát tartalmú diétával, melyet aktív kortikoiddal (2-a-methyl-9-a-chlorokortizol) kombinált. A kísér­leti állatok ezenkívül bizonyos stressnek is ki vol­tak téve. Az állatok szívizmában „infarktoid” nek- rotikus gócok képződtek („ electrolyte-steroid car­diac necrosis”). Ebben az állapotban az állatok el­pusztultak. Sós, Gáti, Kemény, Rigó és Budaváry (1960) „kardiopathogén” diétát állítottak össze, amely — steroidok alkalmazása nélkül — szintén infarktoid kardiopathiát idézett elő. E kísérletekben is — kifejezett súly veszteség mellett — az állatok 6 hét lefolyása alatt pusztultak el. Hasonló okokból nem használhattunk más kardiopathogén diétát sem, French 1952, Hartroft, O’Neal 1962, Lee, King, Vischer 1960, Wilgram 1958), melyeknek még bizo­nyos sklerogén hatása is volt. Kísérleteinkben mel­lőzni akartuk ugyanis az artéria koronáriákon elő­idézett sklerotikus elváltozásokat. Az említett diétákból kiindulva olyan étrend kidolgozására -törekedtünk, amelynek hatására in­farktoid kardiopathia képződik, és amely bizonyos időn belül kardiomyofibrosisba megy át. Abból a feltevésből indultunk ki, ha az állatok túlélik az akut nekrosist, úgy a nekrotikus gócoknak fibró- zisba kell átépülniük. Törekvésünket siker koro­názta. Más helyen (Gvozdják, Niederland, Bachle- dová, Tomik, Fedorcaková, Kramár 1964a) beszá­moltunk az étrend összetételéről, melyből hiányzik a kálium és a magnézium; viszont a Larsen-diétá- val szemben lényegesen több -a nátrium és foszfát, valamint B2-vitamin tartalma, továbbá valamivel több volt a zsír és koleszterol tartalma is. A diétát úgy állítottuk össze, hogy azokat a tényezőket, amelyek a koronáriák sklerozisát idézik elő, az ét­rendből kihagytuk. A cél myogén és nem vaszkulá- ris ártalom megteremtése volt. E diéta hatására si­került a kísérleti állatokon nyolc héten belül — in­farktoid kardiopathián keresztül — kardiomyofib­rotikus állapotot előidézni. A szívizomban 8 hét leforgása alatt a követ­kező elváltozások fejlődtek ki. Már az első hét vé­gén elszórtan egy-egy nekrotikus góc — a nekro­tikus szívizomnyalábok körül hisztiocyta — eozino- fil infiltráció képződött. A nekrotikus gócok a leg­nagyobb számban a 4. és 5. héten voltak föltalálha­tók a szívizomban. A későbbi hetek folyamán mind gyérebb lett e gócok száma és a 8. hét végén már csak szórványosan lehetett találni itt-ott egyet­145

Next

/
Thumbnails
Contents