Orvosi Hetilap, 1966. február (107. évfolyam, 6-9. szám)
1966-02-06 / 6. szám - Dévald József: Otosclerosisos betegeinken végzett hallásjavító műtétek
ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. - DARABOS PAL DR. * FISCHER ANTAL DR * HIRSCH LE R IMRE D R. LENART GYÖRGY DR . SOS JÓZSEF DR * SZÁNTÓ GYÖRGY DR Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR. * FORRAI JENŐ DR. 107. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 1966. FEBRUÁR 6. Megyei jogú Miskolc Városi Tanács V. B. Egyesített Kórházai Miskolc, Szentpéteri kapu, Fül-orr-gége Osztály Otosclerosisos betegeinken végzett hallásjavító műtétek Dévaid József dr. Az otosclerosis kóroktanával és patológiájával nagyon sokan foglalkoztak. Az elért eredmények ellenére kórokat lényegében nem ismerjük és az otosclerosist meggyógyítani nem tudjuk. Nagyon szép eredményeket értünk el azonban az otosclerosis okozta nagyothallás gyógyításában (5, 9, 18). Az otosclerosis egyik legfontosabb tünetének a nagyothallásnak az oka főleg a kengyel talpának csontos rögzülése. Ez már a múlt században is ismert dolog volt. Ugyancsak a múlt században kezdődtek azon törekvések, hogy ezen rögzítettség oldásával a hallást megjavítsák (6, 9, 13). A további műtéti törekvések történelmi folyamatát nem részletezem, csupán azt szeretném rögzíteni, hogy egyik megoldás sem volt kielégítő. 1952-ben Rosen (20) stapes mobilisatio műtétje forradalmi újítást hozott létre e téren. Ez olyan kezdeményezés volt, mely elvezetett az elgondolás és a technikai megoldások továbbfejlesztésével és tökéletesítésével a ma már szinte tökéletesnek mondható műtéti eljárásokhoz (11, 14, 29, 33). A stapes mobilisatio nem hozhatott végleges és tartós eredményeket, ezért az eljárást igen sokan módosították és tökéletesítették (2, 4, 7, 19, 23). Ez a tény természetesen Rosen érdemeiből, mellyel új utat nyitott meg az otosclerosis okozta nagyothallás gyógyításában, semmit nem von le. Jelenleg a legelterjedtebben alkalmazott műtéteket két fő csoportra oszthatjuk: a stapedectomiákra és az interpositiós műtétekre. Az interpositiós műtét lényege a stapes egy részének megkímélése és interpositumként az ovális ablak fedésére valamilyen autotransplantátum felhasználása. A másik megoldás a stapedectomia. Lényege a stapes teljes eltávolítása és a stapes pótlása különböző anyagokkal, így fémmel, poliethylénnel, csonttal stb. Az előbbi műtéti eljárást főleg európai fülészek, így Portmann, Ruedi, Zangemeister (10, 21, 22, 33) stb. az utóbbi műtéti megoldást pedig elsősorban az amerikaiak, így Schuknecht, Shea, Kos, Goodhill, House (8, 17, 23,26) és még sokan mások alkalmazzák. Kétségtelenül felmerül a kérdés, vajon melyik eljárás alkalmazása helyes? Az interpositiós műtétek előnyére felhozzák, hogy idegen anyagot nem használnak fel, hátránya azonban, hogy a hangvezetés fizikai követelményeit nem lehet vele olyan jól megvalósítani, mert az összeköttetés az ovális ablakkal nem eléggé feszes. A stapedectomia előnye technikai egyszerűsége. A műtét legfontosabb részéhez, az ovális ablak szabaddá tételéhez, tökéletes látási viszonyokat biztosít és anatómiai variációk esetén a hangvezetés feltételeit a legtökéletesebben tudjuk biztosítani. Mi stapedectomiákat végzünk osztályunkon. Igaz, hogy betegeink és műtéteink száma elenyészően kevés egyes külföldi közlemények számadataihoz viszonyítva, mégis úgy gondoljuk, hogy szükséges és hasznos tapasztalatainkról beszélni, mert hazánkban e téren még a kezdeti lépéseknél tartunk. Prothesisnek drótot és zsírszövetet használunk Schuknecht eljárása szerint (24, 28). 16 KIT?