Orvosi Hetilap, 1966. november (107. évfolyam, 45-48. szám)
1966-11-06 / 45. szám - Kádár Tibor: November 7.
ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította : MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL DR. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCH LE.R IMRE D R. LENART GYÖRGY DR. * SÓS JÓZSEF DR. * SZÁNTÓ GYÖRGY DR. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR. * FORRAI JENŐ DR. 107. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM, 1966. NOVEMBER 6. NOVEMBER 7 Könnyű is, nehéz is November 7-re emlékeztetni. Könnyű, ha megelégszünk azzal, hogy szólamokkal külsőségeiben méltassuk. Nehéz a feladat, ha meggondoljuk, mennyit írtak már róla és ha úgy fogjuk fel, mint olyan győzelmi ünnepet, amely beteljesültségében is további tennivalókra szólít fel és a vívmányok mellett a továbbaladás irányát is bevilágítja. Közel fél évszázada, hogy az örökkévalónak tűnő cári önkényuralom szertefoszlott. Mi alig több mint húsz éve ünnepelhetjük szabadon November 7-ét, de ez alatt, a történelem sodrásában pillanatnak számító időszak alatt, átjárta és megtermékenyítette életünket. Úgy hozzánk tartozik, mint az organizmushoz a légzés. Jelképe ott a házak homlokzatán, az ezernyi embert hömpölyögtető tér és utca házainak falán, égisze alatt folyik a munka gyárban, üzemben, termelőszövetkezetben, a művelődési házban . November 7-e tanulmányok és szépirodalmi alkotások kimeríthetetlen tematikai forrása. Az ünnepi évfordulón nem feledkezhetünk meg November 7-e történelmi tanulságairól sem. 1917 korunk emberré válásának kezdetét jelentette, betetőzését mindazoknak a nemzeti és nemzetközi mozgalmaknak, amelyek az elnyomottak felszabadításáért robbantak ki, de a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig nem vezettek maradéktalan győzelemre. Az Aurora ágyútüze, a munkásosztály felszabadulása és hatalomra jutása egyetlen országban, új világrendszer alapjait vetette meg és az egész emberiség útját jelölte meg. A világtörténelemben először jutott uralomra olyan társadalmi rendszer, amely humanizmusával az egész emberiség boldogulását tűzte ki célul. Választóvíz is ezért a történelemben 1917. november 7-e. Ez az ünnep döbbentette rá a felszabadult embert szinte felmérhetetlen potenciáljára, végtelen lehetőségeire. De október fényében ezt is megítélhetjük: hogyan használja fel erejét, építően-e és gazdaságosan, vagy pedig esztelenül pazarolva. Sok munka és áldozat, öröm és nehézségek árán épít magának boldog jövőt November 7-e zászlaja alatt a szocialista országok egész sora. Az imperializmus gyarmati rendszere összeomlott, országok, népek emelik fel fejüket és építik holnapjukat. Ez a feltartóztathatatlan folyamat azonban mérhetetlen dühöt vált ki a gyarmattartókból. Dúl a neokolonializmus, fékevesztett agresszió dobja tűzcsóváit Vietnamra. Mindez állásfoglalásra késztet, ami ma a szenvedő vietnami nép mellett vagy ellen történik — a hovatartozás jele, az emberiség jövője megítélésének útja, választóvize. A szocialista egészségügy is annak az Októberi Forradalomnak alkotása, amely általánossá tette a társadalombiztosítást. Az egészségügy a fiatal szovjet hatalom különös gondoskodását élvezte. Milyen sokat mond erről a munkáról például az „Orvosok emlékei Leninről” című könyv, akár az egészségügyi népbiztosság létrehozásának úttörő időszakára emlékezik, akár Lenin és az orvosok személyes kapcsolatára, akár olyan „kicsiségre”, amikor a győztes proletárhatalom nagy vezetője a kórházak fűtéséről kért jelentést és a kórházakra vonatkozó intézkedéseket adott ki. Nagy helyet venne igénybe, ha most végig követnénk a haladást, az elért eredményeket, hiszen hosszú volt az út, amely 20 000 orvostól fél millióig, a 130 000 kórházi ágytól csaknem két millióig vezetett s a jóval 10% fölötti csecsemőhalandóságot 30 ezrelék alá szorította. (Ez utóbbi akkor is jelentős eredmény, ha más országokban 20 ezrelék alá szállt a csecsemőhalandóság.) Hogy csak a legfontosabbakra utaljunk: több mint 80 orvosképző és 13 orvostovábbképző intézet az oktatás arányairól tanúskodik, a Nagy Honvédő Háború éveiben létrehozott akadémia, a kutatóintézetek hálózatával a kísérleti munka megbecsült helyzetét mutatja, de a vívmányok közé tartozik a gyógyító-megelőző apparátus, a kórház-rendelőintézeti egyesítés, a lakosság széles rétegeit egyre inkább átfogó gondozás, a jól kiépített és laboratóriumokkal ellátott közegészségügyi-járványügyi há