Orvosi Hetilap, 1967. április (108. évfolyam, 14-18. szám)

1967-04-02 / 14. szám - Bartha Ferenc: Felszabadulásunk ünnepére

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította : MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN D R. * DARABOS PÁL D R. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCH LE.R IMRE D R, LENART GYÖRGY D R. * SÓS JÓZSEF D R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR D R. * Szerkesztő: BRAUN PÁL D R. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR. * FORRAI JENŐ DR. 108. ÉVF O LYAM 14. SZÁM, 1967. ÁPRILIS 2. FELSZABADULÁSUNK ÜNNEPÉRE! Hazánk felszabadulását az idén a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50-ik évfordulójának évében ünnepeljük. Népünkben már régen tudato­sult, ebben az évben azonban külön is súlyt kap az a tény, hogy április 4. nem lett volna a Nagy Októ­ber nélkül. Április 4. nemcsak a német és magyar fasiz­mustól való megszabadulást, nemcsak a magyar feudál-kapitalista állam széttörését jelentette, ha­nem nagy alkalmat adott arra, hogy a magyar dol­gozó nép végre kezébe vegye sorsának irányítását. Lehetővé vált, hogy megismerje azokat az igazsá­gokat, azokat a célkitűzéseket, amelyek nemcsak a szovjet nép, hanem a világ valamennyi országának dolgozó népe számára is egyedül biztosíthatják, hogy a reakciós erőkkel szemben győzni tudjanak. A magyar nép április 4-ének köszönheti azt, hogy az emberiség új nagy korszakában az élenjá­rók megtisztelő soraiban foglalhat helyet. A marxizmus—leninizmus igazsága népünknek a szebb, gazdagabb életlehetőség útját mutatta meg. A magyar egészségügy dolgozóinak pedig azt, hogy munkáját hogyan tudja leghatékonyabban gyümöl- csöztetni a dolgozó nép szolgálatában. A mi számunkra is a szovjet egészségügy nagy bolsevik úttörői fogalmazták meg a legtisztábban a szocialista egészségügyi ellátás alapvető célkitűzé­seit, azt, hogy: „— az egészségügy szemléletét és gyakorlatát a prevenciónak kell áthatnia; — mindenki számára hozzáférhetővé, ingye­nessé kell tenni a legmagasabb szintű egészségügyi ellátást; — szervezetileg egységes legyen; — biztosítsa a munkásosztály ellátásának el­sődlegességét ; — az egészségügyi helyzet javítása csak akkor eredményes, ha az egész dolgozó nép segíti a szak­hálózat munkáját.” A szocialista egészségügy alapelveinek helyes­ségét fél évszázad tapasztalatai erősítették meg, sőt a „munkásosztály ellátásának elsődlegessége” törté­nelmi kategóriává vált és azt messze túlszárnyalva, ma már az egész dolgozó nép szervezett és magas­szintű egészségügyi ellátásának építése van napi­renden. Az elmúlt 22 év során megvalósult az egységes irányítás az Egészségügyi Minisztériumon keresztül. A fejlődés mennyiségi mutatói sok tekintetben a munka minőségének színvonalát is jelzik: az orvo­sok száma kétszeresére emelkedett, több mint 60 százalékuk rendelkezik szakképesítéssel, a kórházi ágyak száma 50 százalékkal magasabb a felszaba­dulás előttinél. A népbetegségek elleni küzdelem­ben az elért eredmények rendkívül jelentősek, a nemi betegségek leküzdése nemzetközi összehason­lításban is imponáló. Járványellenes intézkedéseink a fertőző betegségek egész sorát minimálisra csök­kentették, a járványos gyermekbénulást felszámol­tuk. Az egészségügynek nincs olyan területe, ame­lyen ehhez hasonló eredmények ne születtek volna. Mégis, ma, amikor az egészségügy helyzetéről beszélünk, sokkal inkább a negatívumok vannak előtérben. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az egészségügy fejlődésében sok az ellentmon­dásos jelenség. Eredményeink annak arányában va­lósultak meg, amennyiben sikeresen tudtuk alkal­mazni viszonyainkra a szovjet egészségügy tapasz­talatait és szocialista egészségügyi célkitűzéseink megvalósításában következetesek tudtunk lenni. Negatívumok pedig elsősorban akkor jelentkeztek, amikor mechanikusan másoltuk a szovjet egészség­ügy gyakorlati intézkedéseit, amikor sémákban gon­dolkodtunk, vagy nem követeltük meg következete­sen az általunk hozott törvényes rendelkezések vég­rehajtását. Az egészségügy területén bőségesen ta­lálunk példát ennek bizonyítására. Ha sorra vesszük a szocialista egészségügy cél­kitűzéseinek gyakorlati megvalósítását, az eredmé­nyek és hiányosságok különböző arányainak keve­redését találjuk. A megelőzés elve elsősorban a preventív fel­adatokra specializált intézmények kiépítésében és ez intézmények munkájának jelentős színvonal

Next

/
Thumbnails
Contents