Orvosi Hetilap, 1967. június (108. évfolyam, 23-26. szám)

1967-06-04 / 23. szám - Szántó László: A klinikai és laboratóriumi pajzsmirigy-diagnosztika együttes értékelésének problémái

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította : MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN D R. * DARABOS PÁL D R. * FISCHER ANTAL D R. * HIRSCH­LE­R IMRE D­R. LENART GYÖRGY D R. * SÓS JÓZSEF D­R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR D­R. * Szerkesztő: BRAUN PÁL D­R. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR. * FORRAI JENŐ D­R. 108. ÉVF­O­L­YAM 23 . SZÁM, 1967. JÚNIUS 4. Országos Rheuma és Fürdőügyi Intézet II. Belosztálya (főorvos: Szántó László dr.) A klinikai és laboratóriumi pajzsmirigy-diagnosztika együttes értékelésének problémái Szántó László dr. A pajzsmirigyműködés megítélése a korszerű vizsgáló eljárások egybehangolt alkalmazásával tör­ténik és számos módosító körülmény figyelembe vételével többszintű elemző feladat. A klinikai lefolyás folyamatos elemzése és en­nek a laboratóriumi adatokkal történő állandó pár­huzamos összevetése ma már lehetővé teszi a nehe­zen differenciálható esetek helyes megítélését. Ily módon sikerült bizonyos latens kórformák, illető­leg eddig körül nem határolt thyreopathologiai ál­lapotok tisztázása is. Az euthyreoid állapot az int­­rathyreoidealis hormonszintézis, az extrathyreo­­idealis szöveti metabolizáció és a vérfehérjék jód­­hormon kötő kapacitásának nem mindig azonos in­­terregulatív egyensúlyának eredője. Ez magyarázza egyes esetekben a klinikum és a laboratórium el­lentmondásait. Referátumom célja elemezni azokat az állapotokat, melyben a pajzsmirigy normális, csökkent vagy túlműködése klinikailag megállapít­ható, az adott laboratóriumi leletek ezt azonban nem tükrözik. Illetőleg fordítva: a laboratóriumi le­letekből kiolvasható normális, csökkent vagy foko­zott pajzsmirigyműködés a klinikai kép alapján egyértelműen nem fogadható el. 1. Látszólagos euthyreoid állapotok A klinikusok előtt régóta jól ismertek olyan, nem fiziológiás pajzsmirigyműködéssel járó állapo­tok, melyekben a szokásos laboratóriumi vizsgála­tokkal kóros működésre következtetni nem lehetett. Talán épp ezt a bizonytalanságot tükrözték a hasz­nálatba került elnevezések is: látens thyreopathia, dysthyreosis, Misch-thyreose, stb. Ezek a biztosan nem fiziológiás és biztosan nem — kifejezetten — pathologiás állapotok ma már a differenciáltabb la­boratóriumi vizsgáló módszerek segítségével elkü­löníthetőek és velük kapcsolatban nemcsak a meg­érzésen alapuló klinikai megítélésre támaszkodunk. A régebben sokat vitatott pajzsmirigy-endokrino­­pathiák közül ma már szinte klasszikusnak tekint­hető a Jefferies (19) által elhatárolt látens hypothy­reosis, a „low thyroid reserve” állapot. Ez esetben a nem egészen egészséges egyéneken normális pajzs­­mirigy-funkciókra utaló leleteket kapunk (serum organikus jód és radio jód tekintetében). Ez az álla­pot azonban csak a thyreotrop secretio maximális fokozásával biztosított ideig-óráig. A hypophysis­­működés kifáradásával a lárváit hypothyreosis ma­­nifestté válik. A „low thyroid reserve” állapot ki­mutatása éppen ezért azon alapszik, hogy exogén TSH bevitellel sem a serum organikus jódszint, sem a pm. jódizotóp-felvétele nem serkenthető. Jódfogásra testebb pajzsmirigy esetében is nor­mális maradhat a pajzsmirigyműködés, ha az intra­­thyreoidealis jódhormon fázis felgyorsul, avagy a TSH serkentés fokozottá válik. Foglalkozunk azokkal az állapotokkal is, me­lyekben a klinikai euthyreoid állapotot a laborató­riumi paraméterek nem fedik. Ez elsősorban a pajzsmirigy volumenének megkisebbedésekor ész­lelhető. A pajzsmirigy működő állománya, ha ope­ráció, sugárzás, degeneratív vagy gyulladásos elvál­tozások folytán csökken, következményesen megki­sebbedik az intrathyreoidealis hormonkészlete. Em­lített behatások után az épen maradt pajzsmirigy­­szigetek a hormonigényt csak fokozott jódhasznosí­­tással tudják kiegészíteni, azaz meggyorsul az int­rathyreoidealis jódforgás. Az ilyen pajzsmirigyben 1311-dal követve meggyorsult a hormonfázis és a hormonkidobás (27, 32). A pajzsmirigyben a 131J tényleges felezési ideje megrövidül, mert a csők-

Next