Orvosi Hetilap, 1967. augusztus (108. évfolyam, 32-35. szám)

1967-08-06 / 32. szám - Szakszervezetünk V. kongresszusáról

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította : MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN D R. * DARABOS PÄL D R. * FISCHER ANTAL DR. * HIRS CHLE.R IMRE DR, LENÁRT GYÖRGY D­R. * SÓS JÓZSEF D­R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D­R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR D­R. * Szerkesztő: BRAUN PÁL D­R. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR. * FORRAI JENŐ DR. 108. ÉVFOLYAM 32. SZÁM, 1967. AUGUSZTUS 6. Szakszervezetünk V. kongresszusáról A magyar orvostársadalom, az egészségügyi dolgozók életének nagy fontosságú esemé­nye volt szakszervezetünk június 29-én és 30-án le­zajlott V. kongresszusa. A tanácskozás egy­beesett más belpolitikai eseményekkel, így a KISZ, a postás, majd a nyomdász szakszervezet kongresszusi eszmecseréivel, éppen ezért különös jelentősége volt azoknak a szavaknak, amelyekben Óvári Miklós, az MSZMP KB-a osztályvezetője, kongresszusi felszólalásában ki­emelte az egészségügyi szakszervezet sajátos helyzetét az érdekvédelmi, társadalmi és tömeg­­szervezetek sorában, hiszen az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete — úgymond — nemcsak saját tagsága, hanem az egész magyar nép érdekeinek védelmében is sokat tehet. A kongresszuson Babics Antal dr. aka­démikus elnöki megnyitója után Darabos Pál dr. fő­titkár terjesztette elő a központi vezetőség szóbeli beszámolóját a IV. kongresszus óta végzett munkáról, az alapszervi választásokról, a vezetőségválasztó küldöttértekezletekről, az MSZMP IX. kongresszusa útmutatásairól és a SZOT XXI. kongresszusa munkájáról. Az előadói be­széd számot adott a második ötéves terv teljesítéséről, a harmadik ötéves terv célkitűzései­ről és eddigi eredményeiről, a szakma­politikai feladatokról, az erkölcsi, politikai nevelő munka kérdéseiről, az orvosok, egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeiről, az ér­dekvédelemről, végül a mozgalmi szervezeti eszközök és az irányító szervező tevékenység fejlesztéséről. Darabos Pál dr. referátumában két al­apvető feladatra hívta fel küldötteink figyelmét. Az egyik, hogy a résztvevők megbírálják a szakszervezet végzett munkáját, azt, hogy sikerült-e helyesen összegezni a tapasztalatokat és hogy helytállóak-e a következtetések. A másik ten­nivaló a szocialista egészségügy építését, az en­­dol­gozók érdekeit hatékonyabban biztosító ha­tározatok elfogadása. A főtitkári beszámolót élénk vita követte. A felszólalók taglalták az egészségügyi ellátás tökéletesítésének feltételeit, az ehhez szükséges személyi és tárgyi adottságok jelentőségét, az érdekvédelmi feladatokat, etikai problémákat, az anyagi és erkölcsi megbecsülés megoldandó kérdéseit. Óvári Miklós visszatért a küldö­ttek által is szóvá tett több fontos problémára, köz­tük az orvos-beteg, valamint az orvosok egymás közti viszonyára. Szabó Zoltán dr. egész­ségügyi miniszter a gazdaságirányítás új r­endszerének egészségügyi vonatkozásaival és a gaz­dasági mechanizmus reformjának az irányító szervekre, elsősorban a tanácsokra háruló új feladataival foglalkozott. Gál László, a SZ­OF titkára méltatta az orvosok és egészségügyi dol­gozók áldozatos munkáját, de rámutatott arra is, hogy a zsúfoltság, az ágyhiány, a létszám­gondok mellett vannak olyan problémák az egészségügy területén, amelyek megoldásához nem szükséges beruházás, ilyenek a helyenként megnyilvánuló közömbösség és anyagiasság. A vita összefoglalása után a küldöttek elfogadták a szakszervezet munkájáról szóló doku­mentumokat és a beszámolót, majd 83 tagú közpo­nti vezetőséget választottak. A főtitkári beszámolóban tárgyalt négy problémakörből a továbbiakban kettőt emelünk ki: a szakmapolitikai feladatokat és a szakszervezet erkölcsi, politikai nevelőmunkáját tartal­mazó részeket. Ami a szakmapolitikai célk­itűzéseket illeti — hangoztatta a referátum — olyan feltételeket kell teremteni, amelyek biztosítják, hogy az orvostudomány szerteágazó nagy eredményei az egyes orvosok gyakorlatáb­an érvényesüljenek. A főtitkár e fontos kérdés ki­fejtésekor az orvostudomány fejlődésének időszerű tendenciáiból indult ki.

Next