Orvosi Hetilap, 1967. november (108. évfolyam, 45-48. szám)

1967-11-05 / 45. szám - A Nagy Október 50. évfordulójára

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS i 8 57-ben Szerkesztő bizottság: A LFÖLDY ZOLTÁN DR • DARABOS PAL D R. . FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE D R. LENART GYÖRGY DR . SÖS JÖZSEF D R. . SZÁNTÓ GYÖRGY DR Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR D R. • Szerkeszié: BRAUN PAL D R. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR.- FORRAI JENŐ DR. 108. ÉVFOLYAM 45. SZÁM, 1967. NOVEMBER 5. A Nagy Október 50. évfordulójára E napokban a világ figyelme a Szovjetunió felé fordul. Az egykori Pétervárott kerek fél évszázaddal ezelőtt, 1917. november 7-én az Auróra cirkáló jel­zésére rohamra indult az oroszországi proletariátus és győzelemre vezette a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Az agyongyötört, elnyomott és meg­alázott orosz munkások és parasztok megtörték a kizsákmányolás, az elnyomás, az önkény örökké­valónak tűnő uralmát, s új fordulatot adtak az em­beriség fejlődésének. 50 év egy ember múló életé­ben hosszú, a történelem végtelen sodrában rövid idő. Mégis e történelmileg rövid idő alatt földünk valósággal megrázkódott, és alapjaiban változott meg: földrésznyi hatalmas ország területén öltöttek testet a szocializmus eszméi. S az új társadalom vonzása átjárta a világot. Az emberiségnek több mint egyharmada felszabadult a tőkés uralom alól és a szocializmus útjára lépett. Kialakult és legyőzhetetlenné vált a szocialista világrendszer, feltartóztathatatlanul folyik az impe­rializmus gyarmati rendszerének széthullása s a politikailag függetlenné vált államok harcot vívnak az imperializmus, a neokolonializmus ellen, hogy kivívják gazdasági függetlenségüket is. De a Szov­jetunió léte hatását érezteti a tőkés országokban is, hiszen 50 év alatt mind anyagi-szellemi, mind tár­sadalmi-politikai vonatkozásban nagy tekintélyű hatalommá vált, amely ösztönzi a haladó erők har­cát és amelynek álláspontjával a világ minden ré­szén számolni kell. Ezt demonstrálja például az a nyilatkozat is, amelyet C. P. Snow, híres angol író, tudós és politikus tett nemrégiben: — „A szovjet rendszer hatása” — állapította meg — „arra veze­tett, hogy a mai kapitalizmus rugalmasabbá és ál- kalmazkodóbbá vált. Más szóval az Egyesült Álla­mok és még nagyobb mértékben a nyugat-európai országok, mint pl. Nagy Britannia és a skandináv államok társadalmi és gazdasági struktúrájukban jelentősen különböznek attól, amivé lettek volna, ha a Szovjetunió sohasem létezik — megőrizve persze kapitalista fundamentumukat”. Öt évtized alatt a szovjet gazdaság és kultúra óriási nehézségekkel birkózott meg és a küzdelmek eredményeként nagy mélységekből nagy magassá­gokba ívelt. Szomorú örökség hárult fél évszázad elölt a győztes szocializmus építőire: minden kép­zeletet felülmúló gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális elmaradottság; a népesség 76%-a írás- tudatlan volt. Mindezt tetézték a betegségek, jár­ványok, a rendkívül magas általános halálozási arány és csecsemőhalálozás. A súlyos küzdelem esztendei következtek a fennmaradásért és a to­vábbfejlődésért. Az országot, a népgazdaságot úgy­szólván minden területén gyors iramban kellett fej­leszteni. A lenini elvek alapján a fiatal szovjet ál­lam úrrá is lett a nehézségeken. Az anyagi megerő­södéssel, az életkörülmények javulásával párhuza­mosan a forradalom eredményei szociális, kultu­rális és tudományos téren is kibontakoztak. Rövid idő alatt tízezer általános iskola létesült, s erélyes harcot indítottak az írástudatlanság ellen. Az elkö­vetkező évtizedben 50 millió felnőtt ember tanult meg írni és olvasni. A közoktatás, a művelődésügy nemcsak demokratizálódott és nem csupán keretei­ben szélesült, hanem néhány évtized alatt színvo­nalban is elérte, sőt túlhaladta a fejlett tőkés or­szágok oktatási viszonyait. 1960—1961 között már 2,4 millió diák tanult a szovjet egyetemekén és fő­iskolákon, négyszerannyi, mint Angliában, az NSZK-ban, Franciaországban és Olaszországban együttvéve. A hatalmas gépparkkal és energetiká­val, korszerű vegyiparral és elektronikával rendel­kező országban gyors ütemben fejlődött a tudomá­nyos kutatómunka és a tudósképzés. A forradalom, amely az ipari termelést rövid öt évtized alatt meg- hetvenszerezte, a nagy elmaradottságból olyan ma­gasságokba emelte a Szovjetuniót, amelyeknek egy­1

Next

/
Thumbnails
Contents