Orvosi Hetilap, 1968. február (109. évfolyam, 5-8. szám)

1968-02-04 / 5. szám - Rajka Ödön: Transplantatiós immunitás (allergia) II.

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1­8­57-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR • DARABOS PAL D R. « FISCHER ANTAL DR. • HIRSCHLER IMRE D R. LENÁRT GYÖRGY D­R.­­ SÓS JÓZSEF D­R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D­R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR D­R. * Szerkesztő: BRAUN PÁL D­R. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR.* FORRAI JENŐ D­R. 109. ÉVFOLYAM 5. SZÁM, 1968. FEBRUÁR 4. Fővárosi István kórház, Borosztály Transplantatiós immunitás (allergia) II. A homotransplantatum túlélési idejének meghosszabbítására irányuló módszerek* Rajka Ödön dr. Az Orvosi Hetilap újraindulásának 20. évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány sibilisatióját oly módon, hogy a donort hosszabb ideig. A transplantatiós (trpls.) immunmechanizmus megismerése után az a cél lebegett a kutatók előtt, hogy az immunreakció kifejlődését késleltessék vagy gátolják és teljes vagy részleges immuntole­­ranciát hozzanak létre, hogy a klinikai gyakorlat­ban szükségessé váló szövet- és szervtransplantátu­­mok (trplm.) megmaradását a beteg szervezetben biztosítsák. A problémának tehát igen nagy gyakor­lati jelentősége van. A kidolgozott módszerek mind a donor-, mind a recipiens szervezetet érintik. Ami a donort, illeti, a fő kérdés a donor helyes megválasztása különféle típusmeghatározó eljárásokkal (1. I. rész). A másik kérdés a trpls. immunitás suppressiója. A megfelelő donor felhasználása lényegesen csökkentheti ugyan a donor és recipiens közti immunológiai szakadé­kot, de bizonyos fokú antigénkülönbség, kevés kivé­tellel, így is fennmarad és ezt hidalhatják át az im­­munosuppressiós eljárások, melyek lehetnek 1. im­munbiológiaiak és 2. vegyi-fizikaiak, gyógyszerek és besugárzások. A trplm. kilökésének vagy meg­maradásának kérdése természetesen nemcsak az immunreakciótól, hanem bizonyos fokig a helyi anatómiai-fiziológiai viszonyoktól is függ, neveze­tesen, hogy a trplm. kap-e az első napokban kellő oxygent, tápanyagokat stb. 1. Az immunbiológiai módszerek közül elsősor­ban a) az antilymphatikus serum (ALS) alkalmazá­sát és b) a fajlagos desensibilizálást említem meg. a) Az immunsuppressiv (imsp.) gyógyszerektől kedvező eredmény várható ugyan a htrpls. reakció gyengítésében, de a legerősebb imsp. hatást újabban az ALS-mal érik el (38b). A heterolog ALS-ot kü­lönféle állatokon próbálták ki és bizonyító teszt­ként bőrtransplantatio (trpl.) szolgált. Az immunel­­nyomási aktivitás nagyobb része az IgG frakciótól függ, az antitest-fragmentumok nem bizonyultak hatásosnak. Az ALS állatkísérletben a primaer hu­moralis választ gátolja, de a sekundaer válaszra nincs kifejezett befolyása. Az ALS meghosszabbítja a bőrhírplm. életét egérben, a vesehírplm­-ét kutyá­ban és, úgy látszik, a human ALS-nek is van terá­piás hatása az emberi szervek trpl.-jában. Hosszabb immunizálással emberi lymphocytákkal magas ti­­terű serumok állíthatók elő, melyek agglutináló, praecipitáló és cytotoxikus antitesteket tartalmaz­nak. Ezek a serumok leukopeniát idéznek elő, amit az is bizonyít, hogy magasabb titerrel a hatás is fo­kozódik. ALS hatására elsősorban az immunaktív kis lymphocyták pusztulnak, de az ALS imsp. ak­cióját nem mindig követi lymphopenia. Milgram szerint (26) nincs bizonyíték arra, hogy az ALS szigorúan lymphocyta-fajlagos. Valószínű, hogy a képződő antitestek valamilyen species-fajla­gos antigén ellen irányulnak, mely nemcsak a lym­­phocytákban, hanem más sejtekben is jelen van, mert kutyamáj és vese által jóban képzett immun­­serumnak éppen olyan hatása van kutyában a ve­­setrplm.-ra, mint az ALS-nek. A lymphocyta deple­tio vagy inaktiválás jelentőségét nem csökkenti, hogy az ALS akció elsődleges helye magában a trplm.-ban van, de a trplm. által lekötött antitestek hatásmechanizmusa nem világos. Lehet, hogy masz­kírozzák a trpls. antigenhelyeket és ezzel gátolják a lymphocyták sensibilisatióját vagy megkötik a trplm.-ból, pl. veséből felszabaduló antigéneket (9). b) Megkísérelték a recipiens állat fajlagos desen­­ * A dolgozathoz csatlakozó referátumok a „Folyó­­iratreferátumok” rovatban „Transplantatio” címmel ta­lálhatók.

Next