Orvosi Hetilap, 1968. február (109. évfolyam, 5-8. szám)
1968-02-04 / 5. szám - Rajka Ödön: Transplantatiós immunitás (allergia) II.
kezelték a recipiens szervkivonataival (15). Az eredmény kétes értékű volt, akárcsak az ismételt bőrtrpl. alkalmazásának, bár esetenként eredményről is beszámolnak. Még kérdéses, hogy ezekben az esetekben desensibilisatióról, immunparalysisről vagy valamilyen nem fajlagos mechanizmusról van-e szó. A biológiai módszerek közé sorolható még a thymektomia, egyedül vagy egésztest-besugárzással kombinálva, továbbá a krónikus ductus thoracicus drainage, melyek lymphopenia előidézésével hatnak. Először kutyákon alkalmazták a külső d. thoracicus sipolyt a vezeték kivarrásával a bőrre, ami a lymphocytaszám 4—5%-os csökkenésével járt. Murray (28) 20 vesebetegen alkalmazta a d. thoracicus drainage-t, többnyire a vesetrpl. előtt, néhány esetben utána, Imurannal kombinálva jó eredményeket ért el. 2. Besugárzások és gyógyszerek immunosuppressiv hatása. a) A röntgenbesugárzás, éspedig az egész testbesugárzás emberen kb. 400—450 r-nel kifejezetten növeli a bőrtrplm. élettartamát, de a trpls. sensibilisatió fellépését nem gátolja (41). A besugárzás ugyanis olyan feltételeket teremt a recipiensben, ami nem kedvez a primaer válasznak, de nem akadályozza a sekundaer választ. Halálos besugárzás esetén a recipiens állatnak, csontvelőműködése fenntartására, egyúttal allogén csontvelősejt injekciót kell kapnia, amikor is ún. röntgen-chimaerismus fejlődhetik ki, azaz a gazdaszervezet megtűri a donor csontvelősejteket is. Súlyos, halálos besugárzások esetén embernél is célravezethet a csontvelőtr pl., amint az a jugoszláv atomfizikusok ismert esetében történt. Szóba kerülhet a fokális besugárzás is a nyirokszervek, lép és környéki nyirokcsomók, továbbá magának a trplm.-nak besugárzása is, bár utóbbi az immunreakció kifejlődését alig gyengíti, de eliminálhatja a trplm.-ból az immunaktív sejteket és ezáltal a pusztulásával járó trplm. versus gazda-reakciót (5). A röntgen- és ionizáló sugárzások imsp. szerekkel együtt alkalmazva tartósabb eredményekhez vezetnek, mint a besugárzás egyedül, főleg gyenge histocompatibilitási antigének esetén. b) A corticosteroid kezelés meghosszabbítja a bőrhtrplm élettartamát, de egy második trplm túlélését nem befolyásolja (19). Masszívabb cortison adagokkal sikerült lymphopenia kiváltása útján az esetek 80%-ában mind az embryonalis, mind a felnőtt állatból származó szervek hírpl.-jának túlélését biztosítani. A szerzők általános véleménye az, hogy gyógyszeres kezelés mellett a trplm. élettartamának meghosszabbításában a prednison-prednisolonnak a szervátültetéseknél kifejezett adjuvans szerepe van. Az ACTH hatása nem azonos a cortisonéval. Nyíltabban pl. a bőrtrplm. élettartama cortison készítményekkel erősen növelhető, míg ACTH-nak nincs ilyen hatása, hacsak nem adagolták már jóval az átültetés előtt (43a). c) Gyógyszerek immunsuppressiv hatása. Már régebben megállapították, hogy azok a szerek, melyek a sejtnövekedést gátolják, az antitestképzést is elnyomják. Az idetartozó szerek száma 100-on felül van, itt csak a legfontosabbakat soroljuk fel, melyeket 6 fő csoportba szoktak osztani (38a, 25). 1. Alkyláló ágensek mint cytotoxikus vegyületek: mustárnitrogén, Mustin (HN2) és származékai; a cyclophosphamidok (CY) (Endoxan, Cytoxan); a busulphan (Myleran); chlorambucil (Leukeran) és triaethylenmelanin (TEM). 2. Antipurinok mint antimetabolitok: 6-mercaptopurin (G-MP) (Purinethol); azathioprin (Imuran); azaserin; 6-thioguanin. 3. Antipyrimidinek, melyek közül csak a halogen származékok használatosak: 5-fluoro-uracildesoxyribosid és 5-bromo-uracil-desoxyribosid. 4. Folsav-antagonisták: amethopterin (Methotrexat, MTX) és aminopterin. 5. Antimitotikus antibiotikumok, főleg az actinomycin D, mely egyik isomerje az actinomycin C (Sanamycin) komplexeknek. 6. Egyes növényi alkaloidák származékai (Vincaleukoblastin, Vinblastin, Vincristin). A hazai cytostaticumok közül, melyek elsősorban tumorok (leukaemiák) kezelésére szolgálnak, szóba kerülhetnek mint mustár - származékok: Degranol (Mannomustin), Dibromodulcitol, Mezildegranol, Dibromomannitol (Myelobromol), Mannit- Myleran és mint mercaptopurin származék a Leupurin, továbbá a Vinca készítmények. Ezek a szerek az immunreakció különböző fázisait befolyásolják, kezdve az indukitív szaktól, azaz a primaer választól, az antitestképzés megindításától, ide értve az antigen phagocytosisát makrophagok által és a lymphocyták stimulálását, a kis lymphocyták antitestképző sejtekké való differenciálásán át a produktív fázisig, a sekundaer válaszig és az immunreakció klinikai megnyilvánulásáig, azaz a trplm. rejectiójáig. Valószínű, hogy a különböző immunfázisok különböző érzékenységet mutatnak a különféle szerekkel szemben (35). A szerek természetesen nemcsak a típus, hanem az egyéb immunreactiókat is befolyásolják, így a késői típusú sensibilisatiót, a tumorok keltette immunreakciókat, az autoallergiás betegségeket stb. E szerek hatásmechanismusát és befolyását a szervtrpl.-ra óriási irodalom ismerteti és a szerzők eredményei gyakran ellentmondanak egymásnak. Abban azonban megegyeznek, hogy az eredmények megítélése függ a szereknek a trpl.-hoz viszonyított alkalmazási idejétől, az adagok nagyságától, az adagolás tartamától, a szerek esetleges kombinációjától és nem utolsósorban az állatfajtától. A szer, amelyik az egyik állaton hatásos, nem befolyásolja a trpl.-t okvetlenül ugyanúgy egy másik állaton és ez vonatkozik az emberre is, azaz az állatkísérletek nem érvényesek mindig szükségképpen az emberre is. Lehet viszont egy szer állatkísérletben inaktív és emberben aktív, ilyen pl. a bioguanin (14). A szerek hatásossága függhet azonkívül a recipiens fogékonyságától a szerrel szemben, esetleges gyógyszerrelistenzia kifejlődésétől, a szerek felszívódásától és kiválasztásától is. Célszerű a szereket folytatólagosan alkalmazni, esetleg előbb kisebb adagokkal indulni és azután emelkedni (mások szerint a fordí