Orvosi Hetilap, 1968. február (109. évfolyam, 5-8. szám)

1968-02-04 / 5. szám - Rajka Ödön: Transplantatiós immunitás (allergia) II.

kezelték a recipiens szervkivonataival (15). Az ered­mény kétes értékű volt, akárcsak az ismételt bőrtrpl. alkalmazásának, bár esetenként eredményről is beszá­molnak. Még kérdéses, hogy ezekben az esetekben de­­sensibilisatióról, immunparalysisről vagy valamilyen nem fajlagos mechanizmusról van-e szó. A biológiai módszerek közé sorolható még a thymektomia, egyedül vagy egésztest-besugárzással kombinálva, továbbá a krónikus ductus thoracicus drainage, melyek lymphopenia előidézésével hat­nak. Először kutyákon alkalmazták a külső d. tho­­racicus­ sipolyt a vezeték kivarrásával a bőrre, ami a lymphocytaszám 4—5%-os csökkenésével járt. Murray (28) 20 vesebetegen alkalmazta a d. thora­cicus drainage-t, többnyire a vesetrpl. előtt, néhány esetben utána, Imurannal kombinálva jó eredmé­nyeket ért el. 2. Besugárzások és gyógyszerek immunosup­­pressiv hatása. a) A röntgenbesugárzás, éspedig az egész test­besugárzás emberen kb. 400—450 r-nel kifejezetten növeli a bőrtrplm. élettartamát, de a trpls. sensibi­­lisatió fellépését nem gátolja (41). A besugárzás ugyanis olyan feltételeket teremt a recipiensben, ami nem kedvez a primaer válasznak, de nem aka­dályozza a sekundaer választ. Halálos besugárzás esetén a recipiens állatnak, csontvelőműködése fenntartására, egyúttal allogén csontvelősejt injek­ciót kell kapnia, amikor is ún. röntgen-chimaeris­­mus fejlődhetik ki, azaz a gazdaszervezet megtűri a donor csontvelősejteket is. Súlyos, halálos besugár­zások esetén embernél is célravezethet a csontvelő­­tr pl., amint az a jugoszláv atomfizikusok ismert esetében történt. Szóba kerülhet a fokális besugárzás is a nyirok­szervek, lép és környéki nyirokcsomók, továbbá magának a trplm.-nak besugárzása is, bár utóbbi az immunreakció kifejlődését alig gyengíti, de elimi­­nálhatja a trplm.-ból az immunaktív sejteket és ez­által a pusztulásával járó trplm. versus gazda-reak­ciót (5). A röntgen- és ionizáló sugárzások imsp. sze­rekkel együtt alkalmazva tartósabb eredményekhez vezetnek, mint a besugárzás egyedül, főleg gyenge histocompatibilitási antigének esetén. b) A corticosteroid kezelés meghosszabbítja a bőrhtrplm élettartamát, de egy második trplm­ túl­élését nem befolyásolja (19). Masszívabb cortison adagokkal sikerült lymphopenia kiváltása útján az esetek 80%-ában mind az embryonalis, mind a fel­nőtt állatból származó szervek hírpl.-jának túlélését biztosítani. A szerzők általános véleménye az, hogy gyógyszeres kezelés mellett a trplm. élettartamának meghosszabbításában a prednison-prednisolonnak a szervátültetéseknél kifejezett adjuvans szerepe van. Az ACTH hatása nem azonos a cortisonéval. Nyíl­tabban pl. a bőrtrplm. élettartama cortison készít­ményekkel erősen növelhető, míg ACTH-nak nincs ilyen hatása, hacsak nem adagolták már jóval az átültetés előtt (43a). c) Gyógyszerek immunsuppressiv hatása. Már régebben megállapították, hogy azok a szerek, me­lyek a sejtnövekedést gátolják, az antitestképzést is elnyomják. Az idetartozó szerek száma 100-on felül van, itt csak a legfontosabbakat soroljuk fel, melyeket 6 fő csoportba szoktak osztani (38a, 25). 1. Alkyláló ágensek mint cytotoxikus vegyüle­­tek: mustárnitrogén, Mustin (HN2) és származékai; a cyclophosphamidok (CY) (Endoxan, Cytoxan); a busulphan (Myleran); chlorambucil (Leukeran) és triaethylenmelanin (TEM). 2. Antipurinok mint antimetabolitok: 6-mer­­captopurin (G-MP) (Purinethol); azathioprin (Imu­ran); azaserin; 6-thioguanin. 3. Antipyrimidinek, melyek közül csak a halo­gen származékok használatosak: 5-fluoro-uracil­­desoxyribosid és 5-bromo-uracil-desoxyribosid. 4. Folsav-antagonisták: amethopterin (Metho­trexat, MTX) és aminopterin. 5. Antimitotikus antibiotikumok, főleg az acti­­nomycin D, mely egyik isomerje az actinomycin C (Sanamycin) komplexeknek. 6. Egyes növényi alkaloidák származékai (Vin­­caleukoblastin, Vinblastin, Vincristin). A hazai cytostaticumok közül, melyek elsősor­ban tumorok (leukaemiák) kezelésére szolgálnak, szóba kerülhetnek mint mustár - származékok: Degranol (Mannomustin), Dibromodulcitol, Mezil­­degranol, Dibromomannitol (Myelobromol), Mannit- Myleran és mint mercaptopurin származék a Leu­­purin, továbbá a Vinca készítmények. Ezek a szerek az immunreakció különböző fá­zisait befolyásolják, kezdve az indukitív szaktól, az­az a primaer választól, az antitestképzés megindí­tásától, ide értve az antigen phagocytosisát makro­­phagok által és a lymphocyták stimulálását, a kis lymphocyták antitestképző sejtekké való differen­ciálásán át a produktív fázisig, a sekundaer vála­szig és az immunreakció klinikai megnyilvánulá­sáig, azaz a trplm. rejectiójáig. Valószínű, hogy a különböző immunfázisok különböző érzékenységet mutatnak a különféle szerekkel szemben (35). A szerek természetesen nemcsak a típus­, hanem az egyéb immunreactiókat is befolyásolják, így a késői típusú sensibilisatiót, a tumorok keltette immun­reakciókat, az autoallergiás betegségeket stb­. E szerek hatásmechanismusát és befolyását a szervtrpl.-ra óriási irodalom ismerteti és a szerzők eredményei gyakran ellentmondanak egymásnak. Abban azonban megegyeznek, hogy az eredmények megítélése függ a szereknek a trpl.-hoz viszonyított alkalmazási idejétől, az adagok nagyságától, az ada­golás tartamától, a szerek esetleges kombinációjától és nem utolsósorban az állatfajtától. A szer, ame­lyik az egyik állaton hatásos, nem befolyásolja a trpl.-t okvetlenül ugyanúgy egy másik állaton és ez vonatkozik az emberre is, azaz az állatkísérletek nem érvényesek mindig szükségképpen az emberre is. Lehet viszont egy szer állatkísérletben inaktív és emberben aktív, ilyen pl. a b­ioguanin (14). A sze­rek hatásossága függhet azonkívül a recipiens fogé­konyságától a szerrel szemben, esetleges gyógyszer­­relistenzia kifejlődésétől, a szerek felszívódásától és kiválasztásától is. Célszerű a szereket folytatólago­san alkalmazni, esetleg előbb kisebb adagokkal in­dulni és azután emelkedni (mások szerint a fordí­

Next