Orvosi Hetilap, 1968. április (109. évfolyam, 14-17. szám)

1968-04-07 / 14. szám - Miskovits Gusztáv: A tüdő és mediastinum biopsiás vizsgálata

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapttotia: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR • DARABOS PAL D R. . FISCHER ANTAL DR. . HIRSCHLER IMRE D R. LENART GYÖRGY D R. • SÖS JÓZSEF D R. . SZÁNTÓ GYÖRGY D R. Felelős szerkesztő; TRENCSÉNI TIBOR D R. * Szerkesztő: BRAUN PAL D R. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR.* FORRAI JENŐ DR. 109. ÉVFOLYAM 14. SZÁM, 1968. ÁPRILIS 7. Budapesti Orvostudományi Egyetem, Tüdőgyógyászati Klinika A tüdő és mediastinum biopsiás vizsgálata Miskovits Gusztáv dr. Az Orvosi Hetilap újraindulásának 20. évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány A nagy hatású antibiotikumok és steroidok al­kalmazása elsorvasztja a gyakorló orvosok pontos diagnosisra irányuló törekvését. Ügy tűnik azon­ban, hogy ez nemcsak a gyógyító orvos figyelmét tereli el, hanem a kutatókét is. Kevés azon tanul­mányok száma, amelyek a széles hatású antibioti­kumok felfedezése óta a légutakat megbetegítő baktériummal és a kezelés utáni dysbiosissal fog­lalkoznak. Pedig a múlt század végén a pneumo­nia kórokozóját még tüdőpunctióval is keresték (70). Ma már alig vállalkozna erre valaki. Pedig ma sem tudunk sokat a „banális” kórokozók szerepé­ről a tüdő elsődleges és másodlagos gyulladásos fo­lyamataiban. Vannak vidékek, ahol évtizedekkel ezelőtt a Gram-pozitív baktériumok domináltak a légúti váladékban, most ugyanott Gram-negatív flórát találnak (77). Vajon mi ennek a változásnak jelentősége és következménye? Hasonló a helyzet az allergiás betegségek és collagenosisok steroidtherapiájával is. Asthmás ro­ham és a collagenosis gyanúja corticosteroid keze­lést indukál a „nagy sietségben”. A groningeni kli­nika kivételével alig kutatják a légutak allergiás és nem specifikus érzékenységét (82). A collageno- sist bizonyító (pl. cytológiai, szövettani, immunoló­giai) vizsgálatokat mellőző gyors therapiás segítség kétségtelenül praktikus és hatásos, de nem tudo­mányos gondolkodást szolgáló álláspont. E bevezető sorok után várható, hogy ez a ta­nulmány a biopsiákat propagálja. Ezt azonban nem kívánjuk, sőt, mielőbb szeretnénk olyan diagnosz­tikus eljárásokkal helyettesíteni azokat, amelyek még tűszúrásnyi kellemetlenséget sem okoznak a betegnek, de mégis kórjelzőek. Minél csendesebben kezdődik valamely körfo­lyamat, annál nagyobb szükség van a diagnosztikus aktivitásra. A tüdő chronicus és veszélyes be£í (í gei tünetszegények, legfeljebb köhögés és köpet jelzi, hogy valami nincs rendjén; de ez nem feltűnő jelenség és csak kivételesen pathognom tünet. A tü­dőt érintő betegségek létezésében az első informá­ciót — a fizikális vizsgálat után — a röntgen szol­gáltatja. Ezért célszerű a tüdőbetegségeket radio­lógiai képük alapján diagnosztikus csoportokba osz­tani; ilyen pl. a diffus vagy disseminált csoport, a perifériás és centrális árnyékok csoportja, a pleurá- lis syndroma, stb. A röntgen-morphológiai csopor­tosításig még könnyű eljutni, de az azonos árnyé­kok aetiológiai vagy akár kórszövettani elkülönítő diagnosisa már nehezebb. Ezért elég gyakran al­kalmazni kell valamelyik biopsiás módszert vagy a mellkas feltárását. A biopsia helyett, annak elke­rülésére a várakozás, a therapiás teszt látszik kí­méletesebbnek. Ennek a „kíméletnek” azonban né­ha nagy ára van, különösen bronchuscarcinoma esetében (76). A tüdőbiopsiához mindazok az excisióval ki­egészített endoscopos vizsgálatok tartoznak, ame­lyek során betekintést nyerhetünk a hörgők belvi­lágába, a mediastinumba, a mellhártyaüregbe, vagy éppen egy kóros képlet sejtszerkezetébe. Míg a hörgőtükrözés és próbathoracotomia mindenütt el­fogadott módszerek és a supraclavicularis nyirok- csomó-biopsia és mediastinoscopia is egyre terjed, addig a tüdőbiopsia főleg az angolszász országok­ban, a thoracoscopia pedig inkább Európában nyer alkalmazást. Ezért nehéz e beavatkozások eredmé­nyeit egymással összehasonlítani vagy szembeállí­tani. Így csak helyüket igyekszünk megkeresni az irodalomban és ehhez kapcsolni klinikai tapasztala­tunkat 7420 broncoscopia, 755 thoracoscopia, 143 supraclavicularis nyirokcsomó-biopsia, 38 mediasti­noscopia, 112 tűbiopsia, 55 izombiopsia és 62 más hippsiás vizsgálat alapján (75, 13, 103, 30, 32, 33, iRA 1

Next

/
Thumbnails
Contents