Orvosi Hetilap, 1968. szeptember (109. évfolyam, 35-39. szám)

1968-09-01 / 35. szám - Bársony Jenő: A terhesség és diabetes, illetőleg praediabetes szövődésének korai kórismézésére irányuló vizsgálatok

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 18­57-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR • DARABOS PA L D R. * FISCHER ANTAL DR. • HIRSCHLER IMRE D R. LENÁRT GYÖRGY D­R. • SÓS JÓZSEF D­R. * SZÁNTÓ GYÖRGY D­R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉN­ TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR.* FORRAI JENŐ D­R. 109. ÉVFOLYAM 35. SZÁM, 1968. SZEPTEMBER 1. Orvostovábbképző Intézet, II. sz. Szülészeti-Nőgyógyászati Tanszék A terhesség és diabetes, illetőleg praediabetes szövődésének korai kórismézésére irányuló vizsgálatok Bársony Jenő dr. Semmelweis Ignác születésének 150. és az Orvosi Hetilap újraindulásának 20. évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány A diabetes mellitus kórképével foglalkozó ku­tatók egyöntetű megállapítása szerint e betegség előfordulása a kultúrországokban, az utóbbi időben szaporodik. Hazai vonatkozásban Kopasz és mtsai 1963-ban megjelent közleményükben említik, hogy az utolsó 11 év cukorbetegeinek kórlapját áttanul­mányozva, kórházi osztályuk beteganyagában az 1951. évi 31-ről, 1961-ben 113-ra emelkedett a cu­korbetegség előfordulási száma. 11 év alatt össze­sen 204 új cukorbeteget kezeltek. Megemlítendő Wilkerson és Krall 1947-ben végzett szűrővizsgálatából levont és azóta sokszor megerősített következtetése: „Minden ismert cukor­betegre nagyjából még egy — eredetileg — isme­retlen jut”. Ez a szaporodás két forrásból származik. Egyik az életkor meghosszabbodásával, a másik valószí­nűleg a kórismézés fokozódó javulásával hozható összefüggésbe. A valódi szaporulatban szerepet visz az a kétségtelennek tekinthető megállapítás, hogy a diabetessel kapcsolatos infertilitás az insulin fel­fedezése óta jelentősen csökkent. Az insulin felfede­zése előtti időben a terhesség és diabetes együttes előfordulása ritkaságszámba ment, a diabeteses nők 96—98%-a meddő volt. A fertilitás száma az insu­lin felfedezése előtti 2%-ról Mestwerdt 1952. évi közlése szerint 28,6%-ra emelkedett. Boughton és Perkins szerint pedig az utóbbi időben a diabeteses nők fertilitása alig, vagy egyáltalán nem különbö­zik a nem diabeteses nők fertilitási számától. Ami a gestatio szerepét illeti, a diabetes vi­szonylag korai felfedésében, ismeretes, hogy a nők jelentős számban először az esetleges meddőség pa­naszával, vagy a bekövetkezett terhességgel kap­csolatban jelentkeznek az orvosnál. Az ilyen eset­ben végzett ún. rutinvizsgálatok deríthetik ki a dia­betes fennállását. Nem elhanyagolható az a körül­mény sem, hogy az utóbbi időben mind magasabb szintű terhesgondozással kapcsolatos rutinvizsgála­­tok kiterjesztése vezethet a diabetes kórisméjéhez. Minthogy nemcsak a manifest és a­­ terhelés­sel kimutatható — ún. kémiai diabetes lehet az anyára, illetve magzatára kedvezőtlen hatású, ha­nem az ezeket megelőző „praediabeteses” állapot is, érthető, hogy a szülész számára a diabetes korai kórisméjére irányuló vizsgálat a praenatalis, vala­mint a perinatalis magzati morbiditás, ill. mortali­tás számának csökkentésére irányuló törekvés igen jelentős tényezője. Az insulin felfedezése után a teherbeesésen kí­vül a terhesség lefolyásának, az esetleges vetélés­nek, vagy koraszülésnek kérdésében ugyancsak lé­nyeges változás történt az insulin felfedezése előtti rendkívül kedvezőtlen magzati életviszonyokhoz ké­pest. Mindazonáltal, még mindig számos olyan kér­dés maradt megoldatlan, mint pl. az, hogy a mag­zati morbiditás, illetőleg mortalitás százalékszámá­nak csökkentésére irányuló törekvéseink nem mu­tatnak kielégítő eredményt. A gyakorlatban éppen az esetleges gestatiós za­varok, ezek mellett még a terhesség alatt bekövet­kező nagyfokú hízás, szülés után a hyperlactatio vetheti fel a praediabeteses állapot valószínű jelen­létét. Ezek a problémák a szülész szempontjából a következők: a diabeteses terhes nő magzatának túl­­méretezettsége, a hydramnion és toxaemia diabe­tessel kapcsolatos gyakori előfordulása, a terhesség korai megszakadása, továbbá a kiviselt magzatok anomáliái, ritkábban az újszülöttek torzképződmé­nyei (anencephalus, hydrocephalus, spina bifida,

Next