Orvosi Hetilap, 1969. június (110. évfolyam, 22-26. szám)

1969-06-01 / 22. szám - Keszler Pál: A bronchiektasia sebészi kezelésének eredménye

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította : MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL DR. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE D R. LENART GYÖRGY DR. * SÓS JÓZSEF DR. * SZÁNTÓ GYÖRGY DR. Felelős szerkesztő: TR­ENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR. * FORRAI JENŐ DR. * HÍDVÉGI JENŐ 116. ÉVFOLYAM 22. SZÁM, 1969. JÚNIUS 1. Fővárosi János Kórház (igazgató: Takó József dr.), Mellkassebészeti Osztály (főorvos: Keszler Pál dr.) A b­ronchi ektasia sebészi kezelésének eredménye Keszler Pál dr gyón hasonlítanak egymáshoz. Nem minden szerző különböztet meg 3 kategóriát: jó, közepes és rossz eredményeket. Vannak, akik a jó eredményeket a közepesekkel vonják össze és javultakról beszél­nek, de az is előfordul, hogy a közepes és rossz eredményeket tárgyalják közös csoportban. Látható, hogy saját eredményeink, melyek je­lentős számú, 190 operált, ellenőrzött betegre vo­natkoznak, 2—5 év távlatából, jó átlagnak felelnek meg, a mortalitás pedig 1%. Már itt előre kell bo­csátani, hogy betegeink fele 15 év alatti gyermek volt és azok közül egy sem halt meg. Ebből a sta­tisztikai összeállításból le lehet vonni azt a követ­keztetést, hogy a bronchiektasiát általában érdemes operálni, mert a műtéti eredmények jók. Az adat azonban azt is jelenti, hogy minden ötödik operált betegnek a műtét után is vannak panaszai. A kér­dést tehát nem lehet leegyszerűsíteni és ha kutat­juk az okokat, akkor feltétlenül érinteni kell az osztályozás, az aethiologia, pathologia, műtéti indi­catio és műtéti technika néhány aktuális és vitatott pontját. Vitatható, hogy mit lehet joggal a bronchiek­tasia körébe sorolni. Látható, hogy a bronchiektasiák és a tüdőcys­­tás betegségek körei keresztezik egymást (1. ábra). A differenciálás nagyon nehéz. Az első pillanatban talán nyilvánvaló, hogy a bal oldali körbe tartoz­nak az összes cilindrikus, vagy zsákszerű hörgőtá­­gulatok, akár primerek, akár secunderek. Azonban a secunder bronchiektasiák műtétei közé be lehetne sorolni a tbc miatt végzett tüdőresectiók jelentős részét is. Vincze (44, 45) szerint a cavernát és más gümős formákat kb. 20%-ban bronchiektasiák kí­sérik. Ha ezt tennénk azonban, teljesen meghami­sítanánk a valódi arányt primer és secunder bron­chiektasiák között annak ellenére, hogy a gümős bronchiektasiát az esetek nagy részében a kísérő bronchostenosis és nem specifikus gyulladás köz. A bronchiektasia kezelésének kérdései mindig aktuálisak, mert a kezelésre és műtétre szoruló be­tegek száma jelentős. Minthogy a betegség kb. 80 százalékban gyermekkorban veszi kezdetét, várha­tó, hogy a gyermekkori fertőző betegségek és főleg a tbc leküzdése a bronchiektasia előfordulását is csökkenteni fogja. Ennek egyes országokban már mutatkoznak örvendetes jelei, hazánkban azonban a bronchiektasia gyógyítása ez idő szerint még fon­tos feladat. A kérdés fokozott előtérbe kerülésének egyik oka éppen a tbc-s morbiditás csökkenése. A tüdőgondozói és gyógyintézeti hálózat érdeklődése fokozottabb mértékben irányulhat többek között a bronchiektasiás betegek felé. Sebestény (34, 35) óta a hazai irodalom ismé­telten foglalkozott a bronchiektasia sebészetével (1, 3, 10, 13, 18, 20, 22, 25, 33, 38, 41, 43) és a sebészi pathologia kérdéseivel (11, 12, 14, 25). Magunk is közöltük tapasztalatainkat a gyermekkori bronchi­ektasia műtéti eredményeiről (20). Azért is célsze­rű visszatérni e kérdésre, mert jelentős számú mű­tétről és utánvizsgálatról tudunk beszámolni és ezek alapján állást foglalhatunk több vitatott kérdésben. Ha a késői műtéti eredmények fényében átte­kintünk időrendi sorrendben néhány nagyobb sta­tisztikát, megállapíthatjuk, hogy a számadatok na-Eredmény 1. táblázat Szerző Év Eset­szám Jó Közepes Rossz Brunner (2)............. 1952 111 90 % 10 % Sellors (36) ..................... 1953 277 81 % 10 '% 7 % Swierenga (42) ....................... 1953 548 8« % 10 % i % Cooley (4) (gyerekanyag) . . 1955 30 60 % 13,3% Mathey (29) ................. 1956 145 86,4% 8 % Eerland (8) ................. 1958 139 81,2% 7.2% Keszler—Pintér (20) gyerek­ anyag) .................................... 1964 42 7« % 23% Satter (32)............. 1967 243 90,6% 9,4% Czakó —Schnitzler (3) ............. 1967 73 76 % 10 % 5 % Saját......................................... 1968 190 81 % 16 % 4 %

Next