Orvosi Hetilap, 1969. július (110. évfolyam, 27-30. szám)
1969-07-06 / 27. szám - Varga Margit - Jobbágyi Péter - Köteles György - Mezey Pál - Döklen Anna: Photodermatitis és katarakta
ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította : MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL DR. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE DR. LENÁRT GYÖRGY DR. * SÓS JÓZSEF DR. * SZÁNTÓ GYÖRGY DR. .. .\ Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR.( Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR. * FORRAI JENŐ DR. * HÍDVÉGI JENŐ 1 . / fi ) no. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM, 1969- JÚLIUS 6. [Ls l ' \I tiA,5 let Budapesti Orvostudományi Egyetem, I. Szemklinika (igazgató : Radnót Magda dr.) és az Országos „Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (igazgató : Várterész Vilmos dr.) Photodermatitis és katarakta* Varga Margit dr., Jobbágyi Péter dr., Köteles György dr., Mezey Pál dr. és Döhlen Anna dr. Az utóbbi évtizedekben a gyógyszerészet és a gyógyító orvostudomány számos nagy hatású gyógyszerrel gazdagította a therapia területeit. A nagyszámú laboratóriumi és állatkísérlet és a leggondosabban controllált therapiás alkalmazás után is előfordulnak későn, évek múlva jelentkező komoly károsodások. Számos olyan általánosan és helyileg használt gyógyszert ismerünk, amelynek a szemre káros mellékhatása van. Régóta ismeretes a naphthalin származékok lencsekárosító hatása. Csak az utóbbi években vált ismertté, hogy a cortison és származékai szemnyomásemelkedést és kataraktát okozhatnak (5, 15, 6, 3, 10, stb.). Egyre gyakrabban jelennek meg közlemények a psychiátriában kitűnően bevált nyugtatószer, a Chlorpromasine photosensibilitást, valamint cornea- és lencsekárosodást okozó mellékhatásairól (7, 1, 4, 20, 11, 16, stb.). A Chinoin Gyógyszergyár 1963-ban új tranquillanst hozott forgalomba Quietidin néven. A gyógyszer tablettánként 0,05 g 1,4 bis(l’-phenyl-isopropyl)-piperazin dihydrochlor hatóanyagot tartalmaz. Hatása a reserpinhez hasonló, de annál tízszer gyengébb. Elektrophysiológiai vizsgálatok során azt találták, hogy a gyógyszer hatására az agy elektromos tevékenysége rövid ideig fokozott aktivitás után lelassul, majd hasonlóvá válik az alvás képéhez anélkül, hogy a kísérleti állatok alvása bekövetkezne. Általában csökken a sensoros ingerekre jövő válasz, így a peripheria felöli ingerelhetőség. Az elektromos változás a formatio reticularistól halad a cortex felé. A Quietidin tehát az aktivatiós systema működését változtatja meg, az aktiválhatóság fékezése útján csökkenti a központi idegrendszer tónusát, így normalizálja a fokozott izgalmi állapotot. A gyógyszer széles körű elterjedését kiváló sedativ és más gyógyszerekhez jó adjuváns hatása magyarázta. Eredményes alkalmazásáról számoltak be ideg- és elmegyógyászati (17, 9, 2), belgyógyászati (14), gyermekgyógyászati (19), fogászati (8) beteganyagon, műtéti praemedicatióban (18) és üzemegészségügyi vonatkozásban (13). Zlatorov (21), majd később Poor (14) és Pavlik (13) hívja fel a figyelmet arra, hogy a Quietidin fénytúlérzékenységi bőrtüneteket okozhat, ezért szükségesnek tartják a beteg figyelmeztetését, hogy a gyógyszer szedése alatt napsugárzástól tartózkodjék. Hosszabb időn át nagyobb mennyiségű Quietidin szedése után több esetben látásromlást okozó kérgi katarakta fejlődött ki. Ez a katarakta morphológiailag eltér a senilis és egyéb ismert eredetű kataraktától. Az I. sz. Szemklinikán az elmúlt 1 év alatt 35 esetet észleltünk. Az átlagos életkor 47 év, a legfiatalabb beteg 24 éves, a legidősebb 71 éves volt. A betegek közül 25 nő volt és 10 férfi. A Quietidint valamennyien ideggyógyászati javaslat alapján szedték neurastheniás panaszok, vegetatív neurosis, idegbetegség (oligophrenia), praeclimaxos panaszok, vagy valamilyen egyéb ok miatt idegnyugtató céljából. A betegek naponta 3X1 tablettát (0,15 g) kaptak. A kezelés ideje 2 hónaptól 42 hónap között változott. A gyógyszer szedése alatt hosszabb-rövidebb idő után jellegzetes bőr- és hajelváltozások jelentkeztek. Leggyakrabban a kézfej bőrén, vagy a nyakon, de az arcon és a végtagokon is viszkető, égő érzés kíséretében a bőr kivörösödött, hámlott, hullák, sőt fekélyek is előfordultak. Máskor a bőrelváltozások mellett, vagy attól függetlenül a haj és a szőrzet depigmentálódása jött létre és arról számoltak be betegeink, hogy hajuk vagy szemöldökük szőke lett, töredezetté vált. Betegeink többsége ezen tünetek jelentkezése miatt hagyta abba a gyógyszer szedését. A szer elhagyása után a dél- Amszterdamban 1968. június 21-én a harmadik Európai Szemészkongresszuson elhangzott előadás.