Orvosi Hetilap, 1969. július (110. évfolyam, 27-30. szám)

1969-07-06 / 27. szám - Varga Margit - Jobbágyi Péter - Köteles György - Mezey Pál - Döklen Anna: Photodermatitis és katarakta

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította : MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN D R. * DARABOS PÁL D R. * FISCHER ANTAL D R. * HIRSCH LE R IMRE D R. LENART GYÖRGY D R. * SÓS JÓZSEF D R. * SZÁNTÓ GYÖRGY DR. .. f\ Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. j( Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR. * FORRAI JENŐ DR. * HÍDVÉGI JENŐ 1 . / fi ) no. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM, 1969- JÚLIUS 6. [Ls l ' \I t iA,5 lot Budapesti Orvostudományi Egyetem, I. Szemklinika (igazgató : Radnót Magda dr.) és az Országos „Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (igazgató : Várterész Vilmos dr.) Photodermatitis és katarakta* Varga Margit dr., Jobbágyi Péter dr., Köteles György dr., Mezey Pál dr. és Döhlen Anna dr. Az utóbbi évtizedekben a gyógyszerészet és a gyógyító orvostudomány számos nagy hatású gyógyszerrel gazdagította a therapia területeit. A nagyszámú laboratóriumi és állatkísérlet és a leg­gondosabban controllált therapiás alkalmazás után is előfordulnak későn, évek múlva jelentkező ko­moly károsodások. Számos olyan általánosan és helyileg használt gyógyszert ismerünk, amelynek a szemre káros mellékhatása van. Régóta ismere­tes a naphthalin származékok lencsekárosító hatá­sa. Csak az utóbbi években vált ismertté, hogy a cortison és származékai szemnyomásemelkedést és kataraktát okozhatnak (5, 15, 6, 3, 10, stb.). Egyre gyakrabban jelennek meg közlemények a psychiát- riában kitűnően bevált nyugtatószer, a Chlorpro- masine photosensibilitást, valamint cornea- és len­csekárosodást okozó mellékhatásairól (7, 1, 4, 20, 11, 16, stb.). A Chinoin Gyógyszergyár 1963-ban új tran- quillanst hozott forgalomba Quietidin néven. A gyógyszer tablettánként 0,05 g 1,4 bis(l’-phenyl-iso- propyl-)-piperazin dihydrochlor. hatóanyagot tar­talmaz. Hatása a reserpinhez hasonló, de annál tíz­szer gyengébb. Elektrophysiológiai vizsgálatok so­rán azt találták, hogy a gyógyszer hatására az agy elektromos tevékenysége rövid ideig fokozott ak­tivitás után lelassul, majd hasonlóvá válik az al­vás képéhez anélkül, hogy a kísérleti állatok alvása bekövetkezne. Általában csökken a sensoros inge­rekre jövő válasz, így a peripheria felöli ingerel- hetőség. Az elektromos változás a formatio reticu- laristól halad a cortex felé. A Quietidin tehát az aktivatiós systema működését változtatja meg, az aktiválhatóság fékezése útján csökkenti a központi idegrendszer tónusát, így normalizálja a fokozott izgalmi állapotot. * Amszterdamban 1968. június 21-én a harmadik Európai Szemészkongresszuson elhangzott előadás. 1 A gyógyszer széles körű elterjedését kiváló se­dativ és más gyógyszerekhez jó adjuvans hatása magyarázta. Eredményes alkalmazásáról számoltak be ideg- és elmegyógyászati (17, 9, 2), belgyógyá­szati (14), gyermekgyógyászati (19), fogászati (8) beteganyagon, műtéti praemedicatióban (18) és üzemegészségügyi vonatkozásban (13). Zlatorov (21), majd később Poor (14) és Pavlik (13) hívja fel a figyelmet arra, hogy a Quietidin fénytúlérzé­kenységi bőrtüneteket okozhat, ezért szükségesnek tartják a beteg figyelmeztetését, hogy a gyógyszer szedése alatt napsugárzástól tartózkodjék. Hosszabb időn át nagyobb mennyiségű Quieti­din szedése után több esetben látásromlást okozó kérgi katarakta fejlődött ki. Ez a katarakta mor- phológiailag eltér a senilis és egyéb ismert eredetű kataraktától. Az I. sz. Szemklinikán az elmúlt 1 év alatt 35 esetet észleltünk. Az átlagos életkor 47 év, a legfiatalabb beteg 24 éves, a legidősebb 71 éves volt. A betegek közül 25 nő volt és 10 férfi. A Qui­eti dint valamennyien ideggyógyászati javaslat alapján szedték neurastheniás panaszok, vegetatív neurosis, idegbetegség (oligophrenia), praeclima- xos panaszok, vagy valamilyen egyéb ok miatt idegnyugtató céljából. A betegek naponta 3X1 tablettát (0,15 g) kaptak. A kezelés ideje 2 hónap­tól 42 hónap között változott. A gyógyszer szedése alatt hosszabb-rövidebb idő után jellegzetes bőr- és haj elváltozások jelent­keztek. Leggyakrabban a kézfej bőrén, vagy a nya­kon, de az arcon és a végtagokon is viszkető, égő érzés kíséretében a bőr kivörösödött, hámlott, bul­lák, sőt fekélyek is előfordultak. Máskor a bőrel­változások mellett, vagy attól függetlenül a haj és a szőrzet depigmentálódása jött létre és arról szá­moltak be betegeink, hogy hajuk vagy szemöldö­kük szőke lett, töredezetté vált. Betegeink többsé­ge ezen tünetek jelentkezése miatt hagyta abba a gyógyszer szedését. A szer elhagyása után a der-

Next

/
Thumbnails
Contents