Orvosi Hetilap, 1980. október (121. évfolyam, 40-43. szám)

1980-10-05 / 40. szám - Horváth László - Frang Dezső - Illés Iván - Paolini, Rosa Maria - Götz Frigyes - Tényi István: A renovascularis hypertonia gyógyításának radiológiai módszere

Pécsi Orvostudományi Egyetem Radiológiai Klinika (igazgató: Kuhn Endre dr.) Urológiai Klinika (igazgató: Frang Dezső dr.) I. Sebészeti Klinika (igazgató: Kiss Tibor dr.) Sao Paulo-i Orvostudományi Egyetem Radiológiai Klinika és Pécsi Orvostudományi Egyetem I. Belgyógyászati Klinika (igazgató: Jávor Tibor dr.) A renovascularis Hypertonie gyógyításának radiológiai módszere Horváth László dr., Frang Dezső dr., Illés Iván dr., Rosa Maria Paolini dr., Götz Frigyes dr. és Tényi István dr. A verőerek idült szűkületeinek és elzáródásai­nak kezelésére Dotter és Judkins 1964-ben (2) is­mertetett egy műtét nélküli kezelési módot. Ez az eljárás mint percutan tanisluminalis angioplastica vált ismertté az orvosi irodalomban. Ezzel a mód­szerrel eredményesen kezelhető az alsó végtagok artériáinak szűkülete és elzáródása. Már 1971-ben felmerült Zeitlerben a renovascularis hypertonia katéteres kezelésének gondolata (17). Módszer A percutan transluminalis angioplasticának két alapvető technikai változata van. A szűkületek kezelé­sére a percutan transluminalis dilatatio, az elzáródások kezelésére a percutan transluminalis racanalisatio szol­gál (2, 3, 4). A szűkületek tágítására kezdetben ugyan­azokat a katétereket használtuk, mint az elzáródások recanalizálására. Később felmerült az igénye egy olyan eszköznek, amellyel már a használatos katétereknél (4 mm) nagyobb átmérőjű artériák szűkülete is kezel­hető. Az első erre alkalmas eszközt, az úgynevezett corsett ballon katétert Porstmann (13) készítette. Ez már alkalmas volt a medenceartériák szűkületeinek és a recanalisált artériák lumenének további bővítésére is. Ennek az eszköznek néhány hátrányát küszöbölte ki Grüntzig (7), amikor megszerkesztette kettős lumenű ballonkatéterét. A katéteren levő felfújható ballon maximális mérete a gyártás során előre meghatározha­tó. Ezt a méretet már egészen kis (néhány tized kg/cm2) nyomás hatására eléri. A nyomásnak akár 6 kg/cm2 ér­tékig való növelésekor ez a méret alig változik. A katé­terek választható hosszúságú és átmérőjű ballonnal ki­­készülnek. A méreteket a kezelendő ér átmérője és az elváltozás hossza határozza meg, így biztosítható az, hogy a beavatkozással ne okozzuk az érfal repedését. Az új Grüntzig-katéter (1. ábra) már első tapasz­talatok után alkalmasnak látszott a vesearteria-szűkü­­letek biztonságos kezelésére. Az angiographiáéhoz ha­sonló méretű punctiós nyílás és a beavatkozás időtarta­ma azt mutatja, hogy ezzel nem okozunk a betegnek nagyobb psychés és fizikai megterhelést, mint selectív Orvosi Hetilap 1980. 121. évfolyam, 40. szám 1* vese-angiographiával. A katéternek kettős lumene van. Az egyiken vezetjük keresztül a vezető drótot és ezen át történik a katéter öblítése is. A másik csatorna a ballon kívülről történő felpumpálására szolgál. Ezt fi­ziológiás konyhasóoldattal végezzük. Mi a sóoldathoz kontrasztanyagot is keverünk, hogy a ballon kitágulá­sát és helyzetét a képernyőn megfigyelhessük. A tágítás maga fájdalmatlan, némelyik beteg csupán enyhe nyo­mást érez a vese táján. A beavatkozás első lépéseként hasi aortographiát végzünk el. A szűkület megállapítása után bevezetjük a ballon katétert a veseartériába. Ezután a katéter kül­ső végét rögzítve a szűkületbe helyezett ballont fel­pumpáljuk, majd utolsó lépésként ismét angiographiát végzünk. Az első nortographia céljára bevezetettt katéter átmérője nem lehet nagyobb a ballonkatéter vastagsá­gánál. Ellenkező esetben a nagyobb punctiós nyílásba vezetett keskenyebb katéter mentén állandó vérszivár­gás indult meg, mely ezután állandó kézi compressiót igényel. Ez a művelet egy kezet elvonna a munkától. A katéter felpumpálása történhet injectiós fecs­kendővel, erre a célra szolgáló berendezéssel vagy erre a célra átalakított kontrasztanyag-befecskendezővel. A fecskendős módszer csak akkor biztonságos, ha egy ma­­nométerrel az 5—6 kg/cm2 nyomás létrehozásához szük­séges kézi erőt kellőképpen begyakoroljuk. A felpum­pálás céljára szolgáló sűrített levegővel működő készü­lék drága és devizát igényel. A kontrasztanyag-befecs­kendező készülék (klinikánkon: Medrad Mark IV) nyo­máshatároló gombsorának 10 kg/cm2-es nyomógombjá­val minimális beállítási változtatás után egyszerű gombnyomással létrehozható a ballon felpumpálásához szükséges pontos nyomás és a felszívó gombbal a bal­lon azonnal ki is üríthető. A betegek gyógyszeres előkészítésként 3 napon ke­resztül napi 3X0,5 g CollaritB-ot kaptak. A beavatko­zás ésszerű feltétele az, hogy a betegek a kezelés előtt néhány (4—6) hétig, utána pedig többé ne dohányozza­nak (101. A transluminalis angioplastica eddigi tapasztala­tai azt mutatják, hogy dohányzó betegben a szűkületek és elzáródások a kezelt helyen sokkal gyakrabban tér­nek vissza, mint nem dohányzókban (10). A kezelés közben a katéteröblítő folyadékba 5000 E Heparint te­szünk. Utókezelésként a betegek 3—5 napon keresztül napi 3X5000 E Heparint kapnak subcutan, ugyanezen a napokon napi 500 ml RheomacrodexR-et adunk csepp­­infusióban. A 3. napon elkezdjük a tartós per os alva­­dásgátló kezelést SyncumarR-ral. A beavatkozást köve­tő subcutan Heparin-kezelés helyett kedvező tapaszta­lataink alapján ma már napi 2X1 ml SP 54R-et (Benec­e­­mie, München), (100 mg/ml) adunk. A Syncumar® ke­zelés helyett pedig a betegek tartósan napi 2 drg (25 mg/drg) SP 54R-et kapnak. Az SP 54R-ben levő ható­anyag, a natrium-pentosanpolysulfat fokozza a szerve­zet fibrinolyticus folyamatait, a glycerin-esterhydrolase rendszer activálásával javít a metabolikus zavarokon, csökkenti a vér viscositását és gátolja a thrombocyták aggregátióját. Ezt a kezelést legkevesebb fél évig, de ha lehet, évekig folytatjuk.% 1. ábra: Grüntzig-katéterek a ballonnal (Cook Europe) 2435

Next