Orvosi Hetilap, 1982. május (123. évfolyam, 18-22. szám)

1982-05-02 / 18. szám - Magyar orvosok a nukleáris háború megelőzéséért

Magyar orvosok a nukleáris háború megelőzéséért A Magyar Tudományos Akadémia Orvosgyűlésének állásfoglalása A kiélezett nemzetközi helyzet, a fegyverkezési hajsza fokozódása, a zsarolás határát súroló nukleáris fe­nyegetés paranesolóan szükségessé teszi a közvélemény lelkiismeretes és szakszerű tájékoztatását egy atom­összecsapás pusztításának fenyegető méreteiről. Szükséges a felvilágosítás, hiszen a háborús körök nem szűn­nek meg táplálni veszélyes illúziókat egy — úgymond — „Európára korlátozott nukleáris összecsapás”-ról és a polgári lakosság „elfogadható veszteségé”-röl. Hogy e nézetek abszurditása nagyobb-e vagy cinizmusa, el nem dönthető, de tudományosan megalapozott érvekkel, adatokkal feltárható, milyen következményei lenné­nek egy atomháború közvetlen és hosszabb idő múltán bekövetkező pusztító hatásának. Az iszonyatot keltő és egész glóbuszunkat veszélyeztető következmények csak egy módon, az atomösszecsapás elkerülésével védhetők ki. Az egyetlen alternatíva tehát — a túlélés alternatívája — a megelőzés. Ez a szigorú, de józan figyelmeztető szó kapott hangot a Magyar Tudományos Akadémián 1982. március 12-én rendezett Orvos­gyűlésen. A gyűlést Szentágothai János, az MTA elnöke nyitotta meg, majd Hollán Zsuzsa akadémikus, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet igazgatója számolt be arról, hogy 1981 elején az Egye­sült Államokban amerikai, angol és szovjet orvosok csoportja — köztük Bemard Lown amerikai és Jev- genyij Chazov szovjet kardiológus — mozgalmat kezdeményezett az atomháború elleni világméretű tiltako­zásul. Az emberiség védelmében elkötelezett orvosok — mint Hollán Zsuzsa bejelentette — áprilisban Camb- ridgeben tartják második kongresszusukat. Az Orvosgyűlésen Sztanyik B. László egyetemi tanár, az Országot Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Intézet igazgatója előadásában egy esetleges atom­támadás katasztrofális kimenetelére vonatkozó elszomorító adatokat ismertette, valamint azt a jelentést, ame­lyet egy nukleáris háború várható pusztításairól készített egy szakértő bizottság az amerikai kongresszui számára. Az akadémiai Orvosgyűlésen résztvevők nyilatkozatot fogadtak el. Az Orvosi Hetilap szerkesztősége kife­jezésre juttatja, hogy osztozik a szorongató gondban, átérzi a deklaráció felelősségteljes intencióit, hely esi célkitűzéseit és a NYILATKOZAT közzétételével cselekvő hozzájárulásra hívja fél olvasód táborát: % 1086 „1981 elején amerikai, angol és szovjet orvosok elkötelezett csoportja nemzetközi mozgalmat indított ; nukleáris háború megelőzésére. Ez a mozgalom azóta is egyre szélesedik. Ma már 25 ország orvosait egyesít olyan cél érdekében, amely egyetlen, hivatását őszintén átérző orvos számára sem maradhat közömbös. A nukleáris fegyverek és hordozó eszközök egyre nagyobb felhalmozása, az újabb fegyverek egyre fokozód« pusztító ereje katasztrófával fenyegeti az egész emberiséget és az egész földi környezetet. Mi, akik a hippokratész esküvel megfogadtuk, hogy minden erőnket és tudásunkat embertársaink gyógyítására, a fájdalom, a szenvedő enyhítésére és a betegségek megelőzésére fordítjuk, kötelességünknek kell, hogy érezzük ez ellen az emberi éle teket fenyegető legnagyobb veszély elleni fellépést. Mi ismerjük legjobban egy nukleáris háború közvetlen é hosszabb idő múlva fellépő pusztító hatását. Az 1945-ben Hirosimára ledobott 14 kilotonnás uránium bomb 100 000 embert ölt meg és 60 000 épületet rombolt le. Ma 60 000 stratégiai és taktikai nukleáris fegyvert tartana számon, amelyek összesített pusztító ereje a hirosimai bomba milliószorosa. 1970-ben az Egyesült Államok annyi stratégiai fegyverrel rendelkezett, hogy a Szovjetunió minden 100 00 lakoson felüli városát ötvenszeresen elpusztíthatta volna, a Szovjetunió pedig hússzor annyival, mint amenm romba döntheti az Egyesült Államok városait. Ennek ellenére a nukleáris fegyverkezés üteme tovább gyorsu amihez az utóbbi időben rendkívül gyors minőségi fejlesztés, a találati pontosság fokozódása járul. Ma 6 országnak (Egyesült Államok, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és India) van hive talosan számon tartott nukleáris fegyvere. Több ország: Pakisztán, Dél-Afrika, Izrael, Argentína, Brazília < Spanyolország már nagy valószínűséggel rendelkezik nukleáris ütőerővel. Tajvan és Dél-Korea könnyen új táj jaivá válhatnak a nukleáris fegyverrel rendelkező országok csoportjának. Felelőtlen és antihumánus annak a doktrínának a hirdetése, hogy „korlátozott” nukleáris háború lehe séges, és ebben a polgári lakosság vesztesége „elfogadható” szinten tartható, az épületek, a nagy ipari bázisc megvédhetők. Századunk történelme már kétszer bizonyította: Európában hagyományos fegyverekkel sem 1 hetséges „korlátozott” háború. Napjaink nemzetközi- és társadalompolitikai realitásai még inkább kizárják eg esetleges nukleáris fegyverekkel vívott összecsapás „korlátozott” keretek között tarthatóságát. Pusztító háborúktól sokat szenvedett hazánk földrajzi és katonapolitikai helyzete olyan, hogy egy úg nevezett „korlátozott” európai nukleáris háború letörölhetné a Föld színéről 10 milliós népünket. De még háború kirobbanása nélkül is a világ gazdasági erőforrásainak jelentős részét felemészti ez a józí emberi ésszel ellenkező, tömegpusztításra való felkészülés. A fegyverkezési verseny akadályozza, hogy a tud mány, a technológia, a biológia és a medicina nagyszerű eredményeit az emberiség javára használhassuk fi Még az iparilag legfejlettebb országokban is súlyosan csökkenti a szociális és kulturális célokra fordítható ossz geket. Ma, amikor laboratóriumban sikerült szintetizálni emberi hormonok termelését irányító öröklési anyag és a fertőző májgyulladás elleni hatékony oltóanyagot, ma, amikor a gyerekkori leukémiák jelentős részét gy gyítani tudjuk és talán közel járunk a rosszindulatú daganatos betegségek létrejöttének molekuláris szintű me ismeréséhez, ma, amikor a normális öröklési anyag átvitele öröklött betegségek gyógyítására egyes területek már a megvalósítás stádiumába került, amikor pusztító járványok megfékezése csak anyagi eszközök kérdése -

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents