Pajtás, 1946 (1. évfolyam, 1. szám)

1946-12-20 / 1. szám

Abo; a színészek •/. oncukorban kapják a fizetést Ha Kíváncsi gyerek az udvar felől ,,i :-'i o na és belesne a Vilma király' • :.;:őház nagytermébe, az asztal il ülő tanárképű felnőttek és a szurkoló kisdiákok láttára, bizonyára valami nagyon fontos vizsgára gondolna, ahol zord szekundákat osztogatnak. Ha bemerészkedne a kivilágított terembe, még jobban elrémülne. A 10—12 éves fiúk orra alatt hatalmas bajuszok ék­telenkednek. Az egyik rövidnadrágos, kis pisze gyerkőc nem elégedett meg a bajusszal, még torzonborz szakállt is ragasztott. Mi ez? Elvarázsolt gye­rekek klubja, vagy valami farsangi jel­mezbál? Nem, nem, ez az úttörők színjátszóversenye. Soha ilyen nem volt még Magyarországon. Ez az első kí­sérlet. Nem hivatásos gyerekszínészek, akik ott a dobogón játszanak, hanem egyszerű munkások, tisztviselők gyere­kei, akik sajátmaguk szórakoztatására, kedvtelésből tanulták be a kis jelene­teket. Lássuk, mit tudnak? ■ • ’ l Csoszogi bácsi feltámadása: József Attila egyik bűbájos kis je­lenetét játszák a színpadon. Csoszogi bá­csi, a goromba, de aranyosszívű susz­ter fő maga tiltakozik ellene legjob­ban, hogy cipésznek szólítsák) híres, nevezetes orvosa a külvárosi szegény gyerekek össze-vissza foltozott cipőinek. Ő az. aki a szegény emberek cipőjét olcsón, a szegény gyerekekét pedig ingyen javítja. A nagyon szegény, apát­ián anyátlan árváknak, akik ötven fil­léressel fizetnek, forintosból ad vissza. Ez Csoszogi bácsi rendes tarifája. Cso­szogi bácsinak, a derék külvárosi susz­ternak, annyi haldokló cipő utolsó re­ménységének földi élete után, bizonyára angvalszárnyú kisfiúk és kisleányok javítják meg cipőjét, amit ezen a föl­dön a sok ingyenmunka miatt sohasem tudott megvarrni. — Nem tudod Csoszogi bácsi címét? — súgja oda társának egy kis szőke lányka. Lyukas cipőjéből kilátszik a lábaújja, ugyancsak ráférne a javítás. Csoszogi bácsi címét sajnos, senki nem tudja megmondani. Pedig de sok gye­rek felkeresné. Mátyás király szalámit eszik. Csoszogi után Mátyás király és a gyevi bíró lép a színpadra. A gyevi bíró afféle, a nép zsírján hízó ingyenélő, aki külön jusst követel magának min­denből. De az álruhás Mátyás mérésre tanítia. Gyevi derék népét megjutal­mazza, de a bírót, aki annyiszor vonta ki magát a nép sorsából, nem részesíti ajándékban. Sőt, mivel világéletében úgysem dolgozott, az igazságos Mátyás munkára fogja. Mátyás a gyevi kocsmában üritgeti poharát kísérőjével és néhány falusi legénnyel. Nagyokat isznak a mula- tozók. Mátyás király előkotorássza fa­nyelű bicskáját és jókorát kanyarít a fehér cipóból és a szalámiból. A töb­biek közben mondják szerepüket s csak félszemmel oda-oda pislantva lesik, ho­gyan fogyasztja el a Mátyás királyt játszó társuk az egész tányér szalámit Ha félbeszakíthatnák szerepüket és szól­hatnának, bizonyára azt mondták volna: — Meghalt az igazi Mátyás, oda az igazság! Új szerzőt avatnak. A gyermek színjátszó-verseny során mutatták be először a zuglói úttörők Lenkei Péter IV. o. gimnazista jele­netét, aki Petőfi: «Egy gondolat bánt eugemet...» című költeményét írta át színpadra. A fiatal szerző élete első tiszteletdíjaként tejkonzervet és szalon­cukrot kapott. Vége az előadásnak. A kis színészek izgatottan várják a bírálóbizottság dön­tését és a jutalmakat. Olyan osend van, hogy még a légyzümmögést is meg le­hetne hallani, amikor az eredményt ki­hirdetik. Az első díjat, egy kabátot és egy pár cipőt a pestszentimrei úttörők színjátszócsapata kapta. A második díj: egy kabát, a Szikra gyermekotthoné. A harmadik díjat: egy pár cipőt, az V. kerületiek viszik el. Leírhatatlan az öröm, ami a győzte­sek szemében csillog. Csupa boldog arc. A díjnyertes együttesek ott a helyszínen mindjárt el is határozzák, hogy melyik csapatbeli pajtásuknak szereznek a me­leg ruhadarokkal és cipőkkel igazán szép és kellemes karácsonyt. Végül minden szereplő szaloncukrot kap. Az úttörők színházának művészei az ilyen fizetést szeretik legjobban. Mindannyian szeretünk moziba járni. De csak nagyon kevés gyermeknek áll módjában megválogatni azokat a filme­ket, amelyeket megnéz. Ez a rovat tanácsadással szolgál minden olvasónk­nak- Akárcsak a felnőttek újságjainak filmrovata, elmondja véleményét a be-t mutatásra kerülő darabokról és útmu­tatást nyújt, melyiket érdemes meg­nézni. Természete_en itt csak. olyan fil­mekről lesz szó, amelyek érdekelnek benneteket és mindenképeu 'kellemes és hasznos időtöltést jelentenek. Persze, nagyon szeretnénk, ha ti is megírnátok a véleményeteket az itt ajánlott filmek­ről, vagy esetleg felhívnátok figyel­münket olyan darabokra, amelyeket ér­demes lenne a gyerekeknek megnézni. Fiúk a gáton. Ennek a filmnek tör­ténelmi háttere van. 1905-ben a «Po­temkin» cirkáló legénysége fellázadt az embertelen bánásmód miatt. Amikor a felkelőket leszerelték, a hajó egyik matróza, aki nem volt hajlandó sza­badság nélkül élni, megszökött. Két tíz­éves kisfiú segítségével sikerűit, »kiját­szania a cári rendőrség kopóinak figyel­mét és csatlakozott azokhoz a bátor férfiakhoz és nőkhöz, akik a népet el­nyomó zsarnokság ellen harcoltak. A két gyermeket: Gavrilt, a szegény halász unokáját és Petyát, a tanfelügyelő fiát, ugyancsak ott találjuk közöttük. Lőszert szállítanak a zsarnokság ellen küzdők­nek. Megható jelenetekben mutatja be a film, hogyan vált iaz elkényeztetett «gimnazista úr»-ból önfeláldozó kis hős, aki élete kockáztatásával segít megmen­teni matrózbarátját a börtönből. A filmet figyelmetekbe afánljuk. Ér­demes megnézni. !tját//zunlc2 Játszani a legnagyobb öröm és a já­téknak is vannak mesterei. Aki ilyen mester akar lenni, vegyen részt játék­egyetemünk tanfolyamán. A felsorolt játékok között bizonyára lesz olyan, melyet néhányan már félig-méddig is­mertek. Nem baj, legalább felélénkül az emlékezetetekben. Rajta hát, ülje­tek ide körém, s ügyeljetek jóll A játékban résztvevők kört alkotnak, közülük az egyik, akinek a szemét be­kötik, középre áll. Mielőtt a játék el­kezdődnék, ennek a játékosnak néhány­szor meg kell fordulnia, hogy elveszítse tájékozódó képességét. A körben ülő játékosok ezután még helyet is cse­rélhetnek. A bekötött szemű gyerek ke­zében labda van, s ezzel megdob vala­kit. Akit a labda ér, háromszor nyá­vog. A bekötött szemű játékosnak a hangról meg kell ismernie, hogy ki nyávogott. Ha nem találta él, visszaad­ják neki a labdát és újra próbálkozik. Ha sikerül felismerni a hangot, akkor az megy a középre, aki miákolt. 2

Next

/
Thumbnails
Contents