Pajtás, 1953 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1953-01-07 / 1. szám

C / morn. 17 Renato nu^-iho* »zonVotU a képet, aztán 4 mesterhez forduM: — Amerigo bácsi. Kérdezhetnék va­lamit? szabad országok, nyugati és gyarmati országok küldöttei­vel Nem éreztük, hogy ide­ginek vagyunk, hanem azt, hogy nagyon jó. hűséges ba­rátok. Szilárdnak éreztük a h.-rátságunkat, mert Amerika t"kes urait mindannyian gvü­sznny karján aludt. A vasúti felügyelő és egy rendőr elvtárs is oda­ment hozzájuk, hogv ne ku­porogjanak ott a kisgyermek­kel a pádon, hiszen nálunk a gvermekek számára külön váróterem van, ahol kis ágyakban nyugodtan alkat­nak.­Molnár Imre pajtás trjo: „Nálunk a surjánt iskola közelében van eay nagy legelő. Ezt esőzések alkalmával elönti a víz. Amikor megfagy, alkal­mas korcsolyázásra. Na- gyooi sok pajtás fordult h >zzám azzal a kérdés­sel. bogy miI cs náljanak. Nem csúszkálhatnak, meri elkopik a lábbelijük és korcsolyájuk nincs. AzI mondtam nekik: lát­játok ezI a fakorcsolyát? Ezt én csináltam és li is m • ; tudjátok csinálni." Faragjátok a cipc’lalp nagyságához méri fada­rabul háromszögű hasáb alakúra. Egy cm széles als i élébe vájjatok mé­lyedést és szoritsolok bele vaspálcái. Ennek két végéi görbítsétek let- felé és szegezzétek a kor­csolyához. Még főbb. ha kél nagy késpengét tud­tok szerezni, ezeket be kell verni és szeggel megerősíteni. A sarok­hoz szegezzelek bádog- lap'll. .1 szíjak úgy tar­tanak legjobban, ha át­járt hasítékon vezetitek keresztül. Gömbölyű Cili korcsolyán nehéz az egyensúlyozás. filcteres bot végébe verjelek te- csipettfejü szegei, gya­korláshoz ezzel lökjétek ét magatokat. * Molnár Imre pajtás­nak. kiváló levelezőnk­nek. jó tanácsáért könyv­jutalmat küldött a szer­kesztőség. Csodálatos! A puszt.iszentlászlói taiitcreinlx-n úcy zöldéinek a növé­nyek. mintha tavasz volna Egészen lenyűgözi az embert az eléje táruló kép. Az ablak mellett faállványon, kis parcellákon számos növényfajtát látunk: ágasbúzát, ősziárpát, zabot, kukoricát, gyapotot; bab is van és életerős papríkapalántákat fedezünk tel. Nagy és szép munkát folytatnak a pajtások ebben a szakkörben. Aturikájuk nyomán kicsiráztak a magvak, nőnek a növények, naponta vívnak harcot a természettel, bizto­sítják a növények életfeltételeit, hogy csatát nyerjenek, eredménye­ket érjenek el. Kísérleteikkel segí­teni akarják a most meginduló tszcs munkáját, hogy hozzájáruljanak a szocialista mezőgazdaság fejlődésé­hez. Alig várják, hogy paprikapalán­táik megnőjenek és a megerősödött növényekkel kísérletezzenek Neme­síteni akarják. Két palántát össze­oltanak, úgy, hogy mindkettőnek a szárálail lemetszenek egv-egy kis darabot. A száraknak ezeket a he­lyeit egymáshoz illesztik és álkötik. Az egyik növény hajtását levágják, hogy a kél gyökér táplálja a-nö­vényi. így sokkal több tápanyagot kap a paprika, nagyobbra nő a termés. V'oltak, akik azt gondolták, hogy a léit hónapokban nyugovóra térnek a növények és nincs mit kezdeni velük. Az igazság pedig az, hogy fütött helyiségben, rendszeres mun­kával mindenütt leltet botanikus- kertet létesíteni. A pusztaszentlászlói pajtások ujKirkál, tököt, dinnyét is nemesíte­nek Megmutatják, hogy a téli hó­napokban lehet krumplit, paradicso­mot, lent ültetni. A krumplit meleg, világos helyre teszik ki. hogy ki­csirázzon. Utána szétszeletelik, vi­gyázva, hogy a csirákat meg ue sértsék. ■ és elültetik. A kikeli krumpli-, paradicsomuüvénvekel is meg lehet két-két növény egvmásba- ollásával nemesíteni. Ateg akarják honosítani falujuk­ban az eddig még ismeretien csu- mizt és gumipitypangot. Aíegtanul- ják a gyapot szakszerű kezelését, a k.icsozást, a (etejezést és letakarás­sal is kísérleteznek Aleghiiják a szövetkezet felnőtt dolgozóit, taná­csot kérnek tőlük és megmutatják az eddig elért eredményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents