Pajtás, 1953 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1953-01-07 / 1. szám

Molnár Imre pajtás írja: „Nálunk a surjáni iskola közelében van egy nagy legelő. Ezt esőzések alkalmával elönti a víz. Amikor megfagy, alkal­mas korcsolyázásra. Na­­gyon­ sok pajtás fordult h­ozzám azzal a kérdés­sel, hogy mit cs­náljanak. Nem csúszkálhatnak, mert elkopik a lábbelijük és korcsolyájuk nincs. Azt mondtam nekik: lát­játok ezt a fakorcsolyát? Ezt én csináltam és ki is m­i­­ tudjátok csinálni." Faragjátok a cipőetalp nagyságához mért fada­rabul háromszögű hasáb alakúra. Egy cm széles als­ó­élébe vájjatok mé­lyedést és szoritsolok bele vaspálcát. Ennek két végét görbítsétek fel­­felé és szegezzétek a kor­csolyához. Még főbb, ha két nagy késpengét tud­tok szerezni, ezeket be kell verni és szeggel megerősíteni. A sarok­hoz szegezzetek bádog­­lap­lt. .1 szíjak úgy tar­tanak legjobban, ha át­járt hasítékon vezetitek keresztül. Gömbölyű Cili korcsolyán nehéz az egyensúlyozás, filcteres bot végébe verjetek te­­csipettfejü szeget, gya­korláshoz ezzel lökjétek et magatokat. * Molnár Imre pajtás­nak, kiváló levelezőnk­nek, jó tanácsáért könyv­jutalmat küldött a szer­kesztőség. Csodálatos! A puszt­iszentlászlói tan­terem­be­n úgy zöldelnek a növé­nyek, mintha tavasz volna Egészen lenyűgözi az embert az eléje táruló kép. Az ablak mellett faállványon, kis parcellákon számos növényfajtát látunk: ágasbúzát, ősziárpát, zabot, kukoricát, gyapotot, bab is van és életerős paprikapalántákat fedezünk fel. Nagy és szép munkát folytatnak a pajtások ebben a szakkörben. A turikájuk nyomán kicsiráztak a magvak, nőnek a növények, naponta vívnak harcot a természettel, bizto­sítják a növények életfeltételeit, hogy csatát nyerjenek, eredménye­ket érjenek el. Kísérleteikkel segí­teni akarják a most meginduló tszcs munkáját, hogy hozzájáruljanak a szocialista mezőgazdaság fejlődésé­hez. Alig várják, hogy paprikapalán­táik megnőjenek és a megerősödött növényekkel kísérletezzenek Neme­síteni akarják. Két palántát össze­oltanak, úgy, hogy mindkettőnek a szárára is lemetszenek egy-egy kis darabot. A száraknak ezeket a he­lyeit egymáshoz illesztik és ütkötik. Az egyik növény hajtását levágják, hogy a két gyökér táplálja a­ nö­vényt, így sokkal több tápanyagot kap a paprika, nagyobbra nő a termés. V­oltak, akik azt gondolták, hogy a téti hónapokban nyugovóra térnek a növények és nincs mit kezdeni velük. Az igazság pedig az, hogy fűtött helyiségben, rendszeres mun­kával mindenütt leh­et botanikus­­kertet létesíteni. A pusztaszentlászlói pajtások ujbirkát, tököt, dinnyét is nemesíte­nek Megmutatják, hogy a téli hó­napokban lehet krumplit, paradicso­mot, lent ültetni. A krumplit meleg, világos helyre teszik ki, hogy ki­csirázzon. Utána szétszeletelik, vi­gyázva, hogy a csirákat meg ne sértsék, ■ és elültetik. A kikelt krumpli-, paradicsomnövényeket is meg lehet két-két növény egymásba­­ollásával nemesíteni. A meg akarják honosítani falujuk­ban az eddig még ismeretlen csu­­mizt és gumipitypangot. A megtanul­­ják a gyapot szakszerű kezelését, a k­icsúzást, a befejezést és letakarás­sal is kísérleteznek Aleghitják a szövetkezet felnőtt dolgozóit, taná­csot kérnek tőlük és megmutatják az eddig elért eredményeket. szabad országok, nyugati és gyarmati országok küldöttei­vel Nem éreztük, hogy ide­genek vagyunk, hanem azt, hogy nagyon jó, hűséges ba­rátok. Szilárdnak éreztük a ba­rátságunkat, mert Amerika teles urait mindannyian gyü­sziny karján aludt. A vasúti felügyelő és egy rendőr elvtárs is oda­ment hozzájuk, hogy ne ku­porogjanak ott a kisgyermek­kel a padon, hiszen nálunk a gyermekek számára külön váróterem van, ahol kis ágyakban nyugodtan alhot­nak.­Renato num­ihoz »zongoti a képet, aztán 4 mesterhez fordul: — Amerigo bácsi. Kérdezhetnék va­lamit? C / mom­:17

Next