Pajtás, 1956 (11. évfolyam, 1-42. szám)

1956-01-05 / 1. szám

»Äi, ? ti a'.-Síik ■ ^ Í.Í-JL Il t r MI ÚJ ÉVET, GYEREKÉK! Á DOLGOZÓ NÉPÉRT. A HAZÁÉRT - ELŐRE! A GISZ KÖZPO\ ^^K3S5srae?se^g^5swisíS5ass3SKSs^!Sía VÍZI löste LAPJA ÚTTÖRŐK ÍS ISKOLÁSOK SZÁMÁRA 3SEK3IE5S X. ÉVF. 52.. XI. ÉVF. 1. (kettős) szám. ÁRA 60 FILLÉR 1955. DEC. 29., 1956. JAN. 5. Magyarország az ENSZ tagja Minden becsületes magyar ember szíve feldo- bogoit erre a hírre. ííosszú éveken keresztül kü- veteltük, hogy hazánk is elfoglalhassa helyét a világ népeinek nagy szervezetében, s onnan is felemelhesse szavát a békéért és a barátságért. Népi demokratikus államunk az elmúlt tíz esz­tendő alatt mindig úgy cselekedett, hogy az összhangban legyen az ENSZ alapokmányában leszögezett magasztos elvekkel. Védelmeztük szabadságunkat és függetlenségünket, s békére törekedtünk a világ valamennyi országával. So­kat lettünk azért, hogy méltóvá váljunk az ENSZ tagságára. Egyes államok küldöttei azonban évről évre megakadályozták ezt. Csak riágv barátunk, a Szovjetunió állt ki következetesen hazánk és sok más állam felvétele mellett. Harcát és har­cunkat most siker koronázta. Iliába acsarkodóit Csang-K aj-sek ENSZ-beli figurája, negyven­négy nerces szavazás után világgá röpülhetett a nagy hír: immár nem hatvan, de hetvenhat tag­ja van az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Újra győztek a béke erői. Hisszük, hogy az ENSZ ezután még jobban betölti hivatását, amelyet alapítói tűztek elébe a fasizmus leverése után: a békés együttélés biz­tosítását. S ebben a munkában most már népünk küldöttei is részt vesznek. ) r ( V i ÚJÉVI JÖVENDŐMONDÁS Tudjuk, hogy a tudo­mány a jövőbe lát. Meg­kértük Bölcsesség doktor bácsit, jósoljon valami jót az iskolásoknak 195í>-ra. — Szívesen! — mondotta, Ezt a kalapácsot „Szedd össze magadénak hívják» A tavalyi egyeseket mind kikalapálhatjátok vele. A kikalapált kettest meg-« tüzesííitek a szorgalom pa* razsán és hármast hajlít- tok belőle. A hármasok ezek után az alapos felkészülés für­dőjébe kerülnek, edzésre. Rövid idő alatt acélos né­gyes válik belőlük. Aki idáig eljutott, az már valóságos vasgyúró. Puszta kézzel hajlít a né­gyesből ötöst. — És ez a jóslat bizto­san beválik? — kérdeztem. —• Hát az már nem tő­lem függ! — nevetett dok­tor Bölcsesség. — Csakis tőletek! SZEMFÜLES GERGŐ öiriiiM lilegelcteníljá a múltat Néhány évvel ezelőtt a régi úttörők egy kis várat építettek iskolánk elé. Téglából készítették és kaviccsal rakták ki a bástyáját. A főépítőmes- terek — Szögi Béla, Bo­ci ólai Jani és Gondol | Béla — már felnőtt em­berek. A kis várat azon­ban megviselte az idő. | Már a romjaiból is alig | maradt valami. Rajommal elhatároz- I tűk, hogy a régi úttörők I emlékére „kors'7t-'"',"en“ felépítjük a jubileumi JBL évben. ^IPIIpÉ Van nekem egy jó- H MBli cimborám, a negyedikes Varga Pista. Az ő nagy­bátyja pedig a B. Kákoczky Lukács bácsi, aki na­gyon ért az építéshez. Pista megkéri, segítsen ra­junknak. Az ügyes rajzolók elkészítik a tervraj­zot. A lányok kis zászlót csinálnak. 10 szál virá­got hímeznek rá. Amikor felépül a vár, kitűzzük, a tornyára. IIAISZ IMRE rajtanácselnök, Nagycsecse Ijjf Síiül II Egy szem dió nem nagy értele, de egymillió szem már nyolc-tízezer kilogramm súlyt nyom. Ennyi dió körülbelül kétszázötven-háromszázezer forintot ér. Ha pedig az egymillió diót elültetjük., egy év múlva egymillió diócsemeie lesz belőle. Ennyi diófát lehelne évente elültetni, ha min­den magyar úttörő -egy évben egyszer egy szem diót adna erre a célra. A diófa Magyarország legértékesebb fája. Min­denki szereli a dióst ész­lát, dióskalácsot. A bú­toriparban is nélkülözhe­tetlen. Milliméternél is vékonyabb szeletekre vágják és ebből készítik a legszebb bútorborító lemezt. A dióbélből sajtolják a legértékesebb növényi olajat. A héjából festő- és cserzőanyagokat készítenek. Az újpesti pajtások elhatározták, hogy az út­törő-mozgalom tizedik évfordulójának emlékére minden pajtás ad egy szem diót. Csapatonként ösz- szegyűjlik és tavasszal elvetik. Ezekből lesznek majd a jubileumi emlékfák. 1966-ban, amikor az úttörő-szervezet húszéves fennállását ünnepeljük, ezek a fák már legkevesebb két-három kilogramm diót teremnek. Ha a jubileumi évben egymillió diófái elültetünk, Hz év múlva két-háromezer nagy vasúti kocsit tudunk termésükkel megtölteni. Ha a magyar úttörők mind csatlakoznak az új­pesti úttörők mozgalmához, akkor Magyarország nemsokára gazdag diótermő ország lesz. SZABÓ JÓZSEF az újpesti technikai állomás igazgatója A napokban a régi naplók között keresgéltem. Nevek, arcok elevenedtek meg előttem, s az út­törőélet sok-sok kedves mozzanata. A csapattal együtt el­határoztuk, hogy közös munkával felkutatjuk a csapat történetét. A leg­fontosabb állomásokról készült fényképeket, fali- újságcikkeket, iratokat, összegyűjtjük. Egy al­bumban megeleveníti ük az úttörőélet legszebb eseményeit. Kitüntetése­ket, okleveleket, fényké­peket kutatunk fel a ré­gi úttörőknél. Képeken keresztül azt is megmutatjuk, hogyan fejlődött a sport csapa­tunkban, és azt, hogy egy-egy évben hogyan ün- nepelték meg a felszabadulás ünnepét, május 1-ét a pajtások. Az úttörők lelkesen kutatnak őseik munkájai élete után. Ha megismerik, hogyan alakult, fejlő­dött csapatunk 10 éven keresztül, még büszkébben, 'még nagyobb örömmel hordják majd a vörös nyakkendőt. SZALAI BÉLÁNÉ csapatvezető, Rákoscsaba Sem alszik a tizenkét pánt Örsünk elhatározta, hogy a jubileumi évben megismerkedünk a működési szabályzattal, Mojzes Márta jó raj­zoló. Ót bíztuk meg, hogy rajzban elevenítse meg az egyes pontokat. Az első pont magyarázat­képpen szülőföldünknek, Visegrádnak a tájképét festi meg. Azután sorba vesz minden pontot s erről megrajzol egy-egy jellemző eseményt, vagy jelenetet. így például a hetedik pontról megfesti azt a jelenetet, ahogyan éppen a facsemetéket ül­tetjük, vagy nagy buzgalommal gyűjtjük a va­sat. A képeket szépen bekeretezve kifüggesztjük az osztályban. Örsi összejöveteleken majd egy-egy képről beszélgetünk. Az első összejövetelt még a szünidőben meg­tartjuk. Ezen a ,.Keresztül kasul szép hazánkon** című könyvből is olvasunk részleteket. Ha majd a tizenegyedik ponthoz érünk, meg­rajzoljuk az úttörő-jelvényt, a zászlókat, a rang­jelzéseket és ezeket is kifüggesztjük a falra. Azt akarjuk, hogy a tizenkét pont ne aludjon a kis könyvünkben. A jubileumi évben megeleve­nítjük őket. RÁBA RÓZSA őrsvezető, Visegrádi Kalló! Itt Kossuth-rádió, Budapest... Gárdisták, figyeljetek! December 29-én, január 5-én és január 12-én pontosan 9 órától 9,40-ig nektek ad műsort a Kos- suth-rádió. December 29-én A magyar űtíörőszervezeí tíz évéről, harcairól, fejlődéséről, legfontosabb eredményeiről lesz szó. Január 5-én „A baráti úttörőélet titka*’ címmel sugároz adást a rádió. Sokan hallgattátok az igazi úttörő- barátságról szóló vitát. Jónéhányan hozzá is szól­tatok. Ebben a műsorban felolvassák a hozzászólá­sokat, A vitát indító pajtások is megjelennek a mikrofon előtt, sőt, egy érdekes őrsi összejövetelt tartanak ott, az egész ország fülehallaiára. Január 12-én Hallgassátok meg a rádiónak „Ki a jó csapat- gárdista?-’ című műsorát. Bemutat egy kiváló gár­distát, akit most az egész csapat példaképének Te­kint, de bemutatja azt is, milyen nehézségek, küz­delmek árán tanulta meg a vezetés művészetét. Megelevenedik előttünk egy gárdista élete negye­dikes korától nyolcadikos koráig. A találkozó napjain hallgassátok meg közösen ezeket a műsorszámokat. Beszélgessetek az ott el­hangzottakról, munkátokról, össze jövetelei lekről és cseréljétek ki tapasztalataitokat. «inniHiiiiiunuDuiimtunHiiiinunHHninninniHmiininiiniHmnaiiHnHWiuMniHnimnuiHwmiumnM«

Next

/
Thumbnails
Contents