Pajtás, 1969. július-december (24. évfolyam, 26-50. szám)

1969-09-11 / 36. szám

­ Kirakatban Csinos kislány áll a könyvesbolt előtt Egészen belehajol a kirakatba, úgy vizsgálgatja az egyik könyvet. Távolabb lép, megint közelebb megy. Kiváncsivá tesz. Odamegyek, én is keresem a „cso­dát." Műszaki könyvek, orvosiak, szép­­irodalmiak ... semmi különlegesség. - Melyik könyv tetszik annyira? - szólítom meg. Rámnéz, egyik szemöldökét felhúz­za a homlokára, a megvetés pilla­nata ez: - Könyv? Nem láttam egyet sem. Megnéztem magam a kirakatban. „Hintázni akarok’ - Hol nyaraltál? - kérdi a csoki­barnára sült szökés lány a mellette ülőtől, de választ se vár, úgy foly­tatja. - Én csehszlovák rokonaim­nál, meg a nagymamánál voltam Szegeden. Ja, és úttörőtáborban Agárdon. Igaz is, te oda miért nem jöttél? - Anyu még mindig kórházban van, a testvéreimre meg ... - És képzeld, három új ruhát is kaptam. Egyet Csehszlovákiában, egyet a nagymamától, egy frotírt meg az aputól... A cseh ruha fa­zonja nagyon cuki. Na várj, leraj­zolom ide a földre. A homokozóból parányi emberke fut a két kislány felé. Átöleli a barna hajú térdét, ölébe hajtja a fejét. - Hintázni akarok, Irénke. - Szép - mondja Irénke a köz­ben elkészült rajzra, aztán feláll, kézenfogja a testvérét. - Nem jössz velünk hintázni? - kérdi a szőké­től. -. - Várj, a másik ruhát is lerajzo­lom előbb, jó? De a kis kéz húzza Irénke kezét. És indulnak. A kislány, aki még nagyon is rá­szorul valaki gondoskodására, meg a nagylány, aki ezen a nyáron nem mehetett sehová, s talán új ruhát sem kapott. J­ a­ z­A VÁROSÉRT haltak MEG. Az ország első felszabadult városa Makó, szeptember 20-án ünnepli a nagy nap negyedszázados évfordulóját. Az út­törőcsapatok a szovjet hősök hozzá­tartozóit kutatták fel, fényképet kér­tek az elesett katonákról és szeretet­tel gondozzák sírjukat. A képen lát­ható három katona szintén a város felszabadulásakor esett el. NÉVADÓ-ÜNNEPÉLYRE kaptunk meghívót a Fővárosi Nyomdaipari Vállalat Bélyegzőkészítő Üzemének KISZ-fiataljaitól. Az apróságok szülei fogadalmat tettek, hogy kicsinyeiket szocialista szellemben nevelik. Az ifjú „nyomdászok” az anyakönyvvezetőtől kisdobos nyakkendőt kaptak előlegbe. Jó egészséget, hosszú életet kívánunk az újszülötteknek! EGYÜTT A MUNKASÖRÖKKEL. Már hírt adtunk két vietnami partizán­­lányról. Huynh Thi Kien a budapesti V. kerületi társadalmi szervek aján­dékaként műlábat kapott, és részt vett egy munkásőr lövészeten. Kien gép­pisztoly és pisztolylövészeten kiváló eredményt ért el. Nguyen Thi Nhan, sajnos, csak barátnője sikereiért izgul­hatott, ő az ujjait vesztette el.

Next