Pajtás, 1969. július-december (24. évfolyam, 26-50. szám)

1969-09-11 / 36. szám

A TANÉVBEN IS... A Pajtás A LEGJOBB PAJTÁSUNK Szeptember elsejétől már az iskolába viszi a postás a Pajtást. A Pajtás-felelősöktől vásárolhat­játok meg. Már idejében kérjé­tek őket, hogy rendeljenek mi­nél több példányt. ÉRDEMES MEGVÁSÁROLNI A PAJTÁST! ÚJ SOROZATAINK: „EGY HADSEREG BEMUTATKOZIK" „AKARSZ LENNI TAVIRASZA LENNI?” PÁLYÁZAT ÉS NAGY MORZEVERSENY A HÉTPRÓBÁS ŐRS KALANDJAI EGY KIS GITÁRISKOLA - KEZDŐ GITÁROSOKNAK VITATKOZIK A NYOLCADIKOSOK KLUBJA! MELYIK TÁNCCAL TETSZIK IGAZÁN? TE IS ELMONDHATOD VÉLEMÉNYEDET VÁSÁROLJÁTOK MEG MINDEN HÉTEN A PAJTÁST! Egyénileg is előfizethettek. Havonta 6,- Ft-ot kell postára tennetek a 61.253- as számú csekkszámlán. A kincses _kis KIRÁLY A falu alatt, a vízhordta, kavicsos kis félszigeten órákon át kutat, keresgél a kis Király. ‘Mert a hullám mindig dob fel valamit, s az örvénylő ár kirakja a szárazra, hordalékra. Nem egyéni kedvtelés ez, a szü­lők, s a község lakói abban nőttek fel, ha szabadidejük van, mennek ki a vad-Rá­­bához nézni, figyelni, mit hoz a víz? Ugyanis olyan itt ez a folyó, hogy nincs nyugta, mindig változtatja a medrét, s amit tegnap, vagy régebben eltemetett, azt kiássa. Hátán viszi, úgy kínálja, s azé, aki kihalász­­sza. Pistit nem az a gondo­lat készteti a partra, hogy amit lel, azt esetleg eladja ha olyan, hogy pénzt is kaphat érte. Az ő vadász­szenvedélyét más célok fű­tik. A folyóból kirekedt, só­der közé szorult apró álla­tokat gyűjti, meg a magas­partnál tanyáz sokat, mert ott jól lehet fürödni, amel­lett, hogy kutatja a meder­oldalt, milyen kő, vagy hordaléklerakódást talál. Pistit nagyon érdeklik ezek a vízhozta, vízadta kövek, fadarabok, tudását gyara­pítja velük. Az általános iskolások megyei versenyén földrajzból az első lett. Je­les volt év végén a bizo­nyítványa különben. Király Pisti nem ered­ménytelenül kutat Rába­­kovácsiban a folyónál, mert a vad-Rába és árterülete ezen a szakaszon valóban értékes kincseket is rejt. Nemrégen igen gazdag zsákmányra lelt. Ragyog a szeme, ha beszél róla. — Társadalmi munká­ban kavicsot hordtunk az iskolába. Utat építettünk előtte, mert nagy sár van itt télen. Én is mentem se­gíteni. Már jó ideje lapá­toltam, amikor egy nehéz, hosszúkás, sötétszürkés va­lamit emeltem ki. — Babráltad? — Jól körbenéztem, kerül­gettem, megbökdöstem a lapát nyelével. — Mozdult rajta valami, amikor piszkáltad? — Leesett a teteje. — És? A MESÉS KINCS EGY RÉSZE SIMA DESZKA, KONZERVDOBOZ, MEG JÓ ERŐS BOT ENNYIBŐL ÁLL PISTI GYŰJTÖGETŐ FELSZERELÉSE

Next