Pajtás, 1969. július-december (24. évfolyam, 26-50. szám)

1969-10-09 / 40. szám

Háromnegyed évszázaddal ezelőtt, 1894. augusztus 13-án különleges építkezés kezdődött Budapesten. Ek­kor történtek meg az első kapavágá­sok, hogy megépítsék az akkori Su­gár út, a mai Népköztársaság útja alatt a földalatti villamosvasutat Ez akkor nagy szenzáció volt, mert ilyen vasút Európában mindössze egyetlen volt: Londonban. De az európai szárazföldön a budapesti volt az első. Furcsa, de így van: ennek a külön­leges vasútnak a megépítését város­­szépészeti okok tették szükségessé. Föltétlenül kellett ugyanis egy jár­mű a Ligetbe — azonban a városi ha­tóságok kijelentették: a Sugár utat úgy tervezték, hogy azon közúti vasút nem fog járni! Tehát: sem lóvonat, sem villamos nem közlekedhet arra! Ha nem lehet az úton — majd fo­gunk az út alatt! — mondták erre, s így épült meg az úttest alatti, úgyne­vezett kéregvasút. Azután több, mint fél évszázadig csak tervek készültek. Most viszont épül a földalatti vil­lamos gyorsvasút, és felszabadulá­sunk 25-ik évfordulóján, 1970. ápri­lis 4-én az első szakaszán meg is in­dul a közlekedés! Az új földalatti azért épül, mert Budapesten — mint minden, egy milliósnál nagyobb városban — már nem lehet másként megoldani a köz­lekedést. Mindenki tudja, milyen las­sú, kényelmetlen és zsúfolt ma fővá­rosunk közlekedése, minden erőfeszí­tés, újítás (kalauz nélküli közleke­dés!), ellenére is.* Tulajdonképpen pontosan azt kell mondanunk, hogy Budapesten föld­alatti gyorsvasúti hálózat épül. A terv nem új , és nem is való­sul meg hamar: 1950-ben határozta el a kormány a megvalósítását, és a nyolcvanas évekre készül el teljesen, vagyis könnyen lehet, hogy ti már úttörő­ gyerekeitekkel utaztok rajta. Persze, most a teljesen kiépült há­lózatról van szó, amit a mellékelt térképen láttak, mert a kelet-nyu­gati útvonalnak a Fehér út és a Deák tér közötti hat kilométer hosszú sza­kaszát már a jövő évben átadják a forgalomnak. A Földalatti Vasút Vállalat egyik vezetőjének szíves kalauzolásával lent jártunk az épülő részben. Képe­inken megmutatunk nektek egy-két részt — de mindent se megmutatni, sem elmondani nem tudnánk: ehhez nem hogy egy újságcikk nem lenne elég de még egy egész „Pajtás” sem! Köteteket lehetne teleírni vele, olyan érdekes, izgalmas — és bonyolult. Képzeljétek csak el, hogy huszon­nyolc vállalat szakemberei, munká­sai, mérnökei dolgoznak rajta egy­szerre! ♦ A térképen láthatjátok a kelet— nyugati, az észak—déli és a délbu­­­­dai vonalat. Ebből a háromból áll az­­ új földalatti gyorsvasúti hálózat vá­ J za, gerince, mert bizonyára tovább­­­t építik majd — talán éppen ts. A vi­­­­lág csaknem minden nagyvárosában 3 van és épül, bővül a földalatti gyors- Z vasúti hálózat. ■j Észrevettétek, hogy mindig föld- S alatti gyorsvasutat írok? Igen, a­­ gyorsaság nagyon fontos eleme en­nek az új közlekedési eszköznek, hi­szen: „az idő a pénz”! Hogy milyen gyors lesz a földalatti gyorsvasút? A szovjet gyártmányú kocsik egy része már megérkezett és kipróbál­ták őket. Ezek a kocsik csaknem húsz méter hosszúak, egy-egy szerel­vény négy-hat kocsiból áll majd. (Minden kocsiban 42 ülőhely van, egy kocsiban 170 ember fér el — zsúfolva 230 is. De reméljük, nem lesz zsúfolva.) A gyorsvasút sebessé­ge óránként kilencven kilométer lesz! Illetve: a motor ilyen sebesség elérésére képes, a kanyarok stb. mi­att azonban „csak” 72 kilométerrel fognak száguldani. De a vonatok gyorsulása olyan nagy, hogy mire a hatkocsis vonat elhagyja a 120 mé­ter hosszú peront, és belefut az ala­gútba, már teljes sebességgel fut. Persze az utazási sebességbe a megállást, az állomáson tartózkodást is bele kell számítani. Ha így számít­juk, az új földalatti gyorsvasúton az utazósebesség 33 km/óra lesz — ma a felszínen (villamossal, autóbusszal) 12—16 km/óra!* A számokat sokan „száraz’’-пак tartják. Én beszédesnek tartom őket, ezért jó párat följegyeztem. A „régi”, vagyis a Népköztársaság útja alatti földalatti („kéreg”)­vasút hossza: 3,8 kilométer. Az újé: a ke­let—nyugati vonalé 10,1 km, az észak—déli vonalé 15,3 km, a dél— budai szakaszé 8,3 kilométer. A földalatti gyorsvasút jórészt 25—30 méter mélységben, vagyis az utca alatt 10—12 emeletnyire megy majd. Másfél percenként követik egymást a szerelvények — modern biztosító és távközlő berendezések biztosítják, hogy ne ütközhessenek össze: ha például valamelyik kocsi túlmegy egy „tilos” jelzésen, egy au­tomata fölemeli az áramot szállító sínről a kocsi áramszedőjét, ettől pe­dig önműködően bekapcsolódnak a fékek. Az alagutak átmérője, amelyekben a vasutak futnak: öt méter, csaknem két emelet. A peronnál, ahol a két alagút találkozik, nyolc-nyolc méte­resek. A peronok különböző színű műkővel vannak burkolva, az utcá­ról mozgólépcső visz le, valamint föl, (és van egy harmadik, tartalék is). A kelet-nyugati szakaszt, vagyis a Fehér úttól a Déli Pályaudvarig — tizenhét (igen: 17) perc alatt teszi meg! Óránként 50—55 ezer embert tud elszállítani. Csak a kelet—nyugati vonal épí­tésénél 1,2 millió köbméter földet mozgatnak meg — ez egy kisebb he­gyet tenne ki. Beépítenek 82 ezer tonna cementet, 4600 tonna vasúti sínt. És végül egyetlen számot: a föld­alatti gyorsvasút megépítése annyi pénzbe kerül, hogy ha átszámíta­nánk az alagút hosszára, megtud­nánk, hogy méterenként félmillió forintba kerül. De megéri a pénzt is, a fáradságot is. Majd meglátjátok, ti mennyivel kellemesebben, gyorsabban fogtok közlekedni, mint mi, ma. PETŐ GÁBOR­ral AZ EGYMILLIÓSNÁL NAGYOBB VÁROSOKBAN MÁR NEM LEHET MÁSKÉPP MEGOLDANI A KÖZLEKEDÉST, MINT FÖLDALATTIVAL VESSÜNK EGY PILLANTÁST AZ ALAG­ÚTBA, AHOL MAJD A SZERELVÉNYEK SZÁGULDANAK

Next