Pajtás, 1986. szeptember-december (41. évfolyam, 20-34. szám)

1986-09-04 / 20. szám

2 A MAGYAR ÚTTÖRÖK SZÖVETSÉGÉNEK KÖZPONTI LAPJA Főszerkesztő: Somos Ágnes Főszerkesztő­­helyettes: BÖCS FERENC Olvasószerkesztő: BOG­ÁTI PÉTER, CSER GÁBOR Művészeti szerkesztő: CZIFFERSZKY BÉLA, FORRAI JÁNOS Kiadja az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat Felelős kiadó: DR. PETRUS GYÖRGY igazgató Szerkesz­tőség: Budapest, Jászai Mari tér 5. 1397 Telefon: 321-987, 321-988, 321-989 Postaflök: Bp. 62. Pf. 508. 1397 Kiadóhivatal: Budapest, Bévay u. 16.1065 Telefon: 116-660 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hirlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: egész évre 153 Ft, I. félévre 85 Ft, 2. félévre 68 Ft. 86.0698 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs mélynyomás Felelős vezető: szlavik andrás vezérigazgató HU ISSN ИЗО­ 9589 INDEX: 25 695 A beküldött kéziratokat, fotókat és rajzokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. A JÁTÉK JEGYÉBEN Hagyjuk a divatos nyafo­­gást, és néhány percre le­gyünk őszinték önmagunkhoz. Tulajdonképpen a legfőbb ideje volt már, hogy megkez­dődjön a suli. Szép volt a nyár, jó volt a nyár, de azért ne szégyelljük, hogy van va­lami semmihez sem hasonlít­ható, bizsergető érzés, hogy újra együtt vagyunk a régi, megszokott cimborákkal, akik valahogyan mégis újak, egy kicsit mások lettek azóta, hogy júniusban elváltunk tőlük. Ne szégyelljük az új füzetek, az új tankönyvek va­rázsát, engedjünk bátran a hívásnak, amely belőlük árad, és a mindennél érdekesebb valóság újabb területeinek megismerésére csábít. Egy szó, mint száz, ha si­kerül elhagynunk a tanév­kezdéssel kapcsolatos be­­idegződött, önsajnáló pó­zainkat, akkor egy csapásra kiderül, hogy a világ nem is olyan gonosz körülöttünk, mint ahogy az első, felüle­tes pillantásra látszik. És akkor még van egy jó hírünk: a nyár, a vakáció vé­get ért ugyan, ám a játék folytatódik tovább! Szövetsé­günk ugyanis az idei úttörő­évet a játék évének szánja. És tegyük gyorsan hozzá, mindez nem azt jelenti, hogy ezzel egyszersmind a léha semmittevés kora köszöntött be. Mert játszani sokfélekép­pen lehet, de csak komolyan érdemes. Tehát nem arról van szó, hogy egy-két fokozattal alacsonyabb korosztályba kapcsoljuk magunkat, éppen ellenkezőleg. Ne azért játsz­­szunk, hogy ne unatkozzunk, hanem azért, hogy jobban megtaláljuk a helyünket az életben. Az igazi játékban benne rejlenek mindazok az izgal­mak, fordulatok, buktatók és sikerek, amelyek az életben is megtalálhatók. Csak a kockázat kisebb, éppen ettől játék. És éppen ezért alkal­mas arra, hogy — egyfajta edzésmódszerként — felkészít­sen a valódi életre. Mit is játsszunk hát? Alapjában véve remek já­ték maga az egész úttörő­­mozgalom, hiszen felelős­ségre, önálló cselekvésre, vé­leményalkotásra, helytállásra szoktat. Remek kaland a természet, egyáltalán a környező világ és benne önmagunk mind teljesebb megismerése. Az iskolában, a szakkörökben, a sportpályákon, a túraösvénye­ken. Pompás „játszótársunk” le­het a könyv, a film, a mú­zeumok felfedezésre váró világa, a rádió és a televízió sok-sok műsora. És persze a család, amely­ben közösek a gondok, és kö­zösek a szórakozás, a vidám­ság órái is. Soroljuk még? Úgy véljük, felesleges. A ti korotokban — ez a heve­nyészett felsorolásból is ki­derül — okos, értelmes játék lehet az egész élet. Már­pedig az okosan és értelme­sen töltött idő gyorsan re­pül, úgyhogy holmi elszon­­tyolodásra semmi ok. Meg­látod, észre sem veszed, és máris itt van a nyakadon az újabb vakáció!

Next