Pajtás, 1987. január-május (42. évfolyam, 1-19. szám)
1987-01-08 / 1. szám
(ШОП A KONFERENCIÁRÓL JELENTJÜK Három évvel ezelőtt, az úttörővezetők Miskolcon tartott konferenciáján joggal érezhették a résztvevők : fordulóponthoz érkezett az úttörőmozgalom. A csapatok életének nyitottsága, az önkéntesség megerősítése, az új rendszerű őrs- és rajszerveződések, iskolán kívüli felnőttek bevonása a csapatok munkájába — mindez önmagában is elég lett volna ahhoz, hogy a mozgalom megújulásáról beszélhessünk. Lehet-e újat, többet mondani? — ez volt az úttörővezetők IX. konferenciáját megelőző legfőbb kérdés. Különleges helyzetben szervezték a felnőtt úttörővezetők tanácskozását: a mozgalom születésének negyvenedik évfordulója még élesebben rajzolta elénk az úttörőélet kérdéseit. Az új oktatási törvény pedig már a jövőt előlegezte meg: milyen gondolkodást, cselekvést vár a megújuló iskola a mozgalom tagjaitól. „Naponta találkozunk új kihívásokkal, amelyeknek csak akkor tudunk megfelelni, ha nem idegen tőlünk az újítás bátorsága" — fogalmazott előadói beszédében Varga László, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára. Megalapozva a konferencia elkövetkező két napjának hangulatát: a miskolci tanácskozás szellemében, ám az azóta eltelt évek megváltozott követelményeinek megfelelően nem csupán lehet, újat is kell mondani. A konferencia, és az országos értekezletet megelőző tanácskozások nem kisebb kérdéseket tárgyaltak, mint a szövetség működési és alapszabályának megújítását, az úttörők 12 és a kisdobosoki pontjának újrafogalmazását, a mozgalomhoz való csatlakozás önkéntességének kérdését. S mert hogy a Miskolcon nagy visszhangot kiváltott témák többsége most el sem hangzott, mutatja: jó utat jelölt ki a három év előtti konferencia. Ezt gondolta, erősítette tovább a salgótarjáni tanácskozás. Úttörőkről volt szó, gyerekekről, ám a felnőtteknek azzal a lényeges megállapításával, hogy amikor egy társadalom a gyerekekről gondoskodik, akkor önmagáról gondoskodik. Erről beszélt felszólalásában Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. „A nem túl távoli jövőben a mai úttörők szakmunkások, pályakezdő pedagógusok, közgazdászok, mérnökök, orvosok lesznek, ők fogják alkotni azt a fiatal és remélhetőleg dinamikusan dolgozó társadalmat, amely előbbre viszi majd apáik ügyét... Az úttörőmozgalomnak olyan társadalmi életre kell felkészítenie a gyerekeket, amelyben igenis a tudás, a munka, a vállalkozás, a gondolkodás lesz az értékmérő." Két napon át hallgatta a konferencia 481 résztvevője a felszólalásokat. Az újságíró noteszébe az említetteken kívül még két beszéd mellé került felkiáltójel. Dr. Csehák Judit miniszterelnök-helyettes és Deák Gábor, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal (ÁISH) elnöke tette le újra „voksát” az egészséges életmód mellett. Megszívlelendő volt a két felszólalás azért is, mert mindkettő figyelmeztetett: nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy valamennyien egykor úttörők voltunk. A miniszterelnökhelyettes ma sem restelli azokat az időket, amikor — körzeti orvosként — a helybéli Mókus őrs pártfogója volt. Az ifjúsági és sporthivatal vezetője pedig egyenesen azt vallja: mindnyájan kaptunk valami szépet, hasznosat ettől a mozgalomtól, s ezért valamennyien adósai is vagyunk többé-kevésbé. Meglehet, így érzik mások is, mert a felszólalók valamennyien azt keresték, hogyan tehetnének még többet a mozgalomért, a gyerekekért. Szántó Péter, Fejér megye küldötte a család összetartozásáról, a gyerekeket körülvevő szeretet szükségességéről beszélt. Varga Gusztáv Békés megyéből az egészséges élet fontosságát hangsúlyozta. Pálfi Lászlóné szolnoki könyvtáros az anyanyelvi nevelés ügyéért szólt, meghirdetve az immár országos Verseghy szépkiejtési versenyt. Sok felszólaló — köztük maga Varga László főtitkár — szólt az érdekvédelem fontosságáról. Legyen az úttörőknek szabályba foglalt joga a játékhoz, az egészséges ivóvízhez, az egészséges életmódhoz, a megfelelő színvonalú kulturális műsorokhoz. A résztvevők úgy vélték: az érdekvédelem olyan önálló és széles téma, amely megköveteli, hogy a közeljövőben külön tanácskozás foglalkozzon legfontosabb kérdéseivel. A konferencia végül is több határozattal zárult. Elfogadta a tanácskozás a szövetség új működési és alapszabályát, az úttörők 12 és a kisdobosok 6 pontját. Döntött többek között arról, hogy a mozgalom gyerektagjai felemelt tagdíjat fizessenek (a felnőttek számára ezt nem tették kötelezővé), s lehetőséget adtak arra, hogy minden csapat maga döntsön arról: a felnőtt vezető tegyen-e esküt avagy sem. M. A. Fotó: Tóth András A MAGYAR ÚTTÖRŐK SZÖVETSÉGE ORSZÁGOS ELNÖKSÉGÉNEK TAGJAI ADAMNÉ FÁBRI LILI, a Somogy Megyei Úttörőelnökség elnöke, CSIZMÁR GÁBOR, a Budapesti Úttörőelnökség elnöke; FITOS KATALIN, a mezőtúri 3428. számú Kállai Éva Úttörőcsapat kisdobosvezetője; FRISS PÉTER, a Magyar Úttörők Szövetsége titkára; HEIM ÁRPÁD, Posta Központi Távíró Hivatal műszerész, a Budapesti 4355. számú Kállai Éva Úttörőcsapat rajvezetőhelyettese; MOLNÁR LAJOS, az egri Hámán Kató Megyei Úttörőház igazgatója, a Megyei Úttörőelnökség tagja; MRAZIK MÁRIA, a Magyar Úttörők Szövetsége titkára; PÁSZTOR BÉLA, a Veresegyházi Nagyközségi Tanács elnöke, pártoló tag; SZABÓ LÁSZLÓ, a Művelődési Minisztérium Pártbizottságának titkára; SZILÁGYINÉ FINTHA JUDIT, a Debreceni Városi Úttörőelnökség elnöke, a Megyei Úttörőelnökség tagja; TAKÁCS JÁNOS, a békési 2754. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat vezetője; TÍMÁR ÁGOSTONNÉ, a Sziráki Általános Iskola igazgatója, a 3481. számú Hunyadi János Úttörőcsapat vezetőségének tagja, a Városi Úttörőelnökség titkára; TÓTH JÓZSEF, a Magyar Úttörők Szövetsége titkára; VARGA LÁSZLÓ, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára; ZÁHONYI EDE, nyugalmazott főszerkesztő, az Országos Tanács Úttörőtörténeti Bizottságának elnöke. AZ ORSZÁGOS TANÁCS TITKÁRSÁGÁNAK TAGJAI FRISS PÉTER, a Magyar Úttörők Szövetsége titkára; KŐHALMI LÁSZLÓ, a Csillebérci Vezetőképző és Úttörőtábor vezetője; MÉSZÁROS ÉVA, a Komárom Megyei Úttörőelnökség elnöke; MOLNÁRI SÁNDOR, a CIMEA főtitkára; MRAZIK MÁRIA, a Magyar Úttörők Szövetsége titkára; TÓTH JÓZSEF, a Magyar Úttörők Szövetsége titkára; VARGA LÁSZLÓ, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára; WOLFORD SÁNDOR, a Balatoni Úttörőváros főigazgatója.