Jézus Társasága Pécsi Pius-Gimnáziumának Évkönyve az 1938/1939. iskolai évről (Pécs, 1939)
Színes oldatok anyagmennyiségének meghatározása a Lange-Roth rendszerű fényelektromos fotométerrel. I. A töménységről. A vegytanban és minden tudományban, ahol számolni kell a vegyi hatással, nagyjelentőségű az anyagmennyiség pontos ismerete, így pl. ugyanazon vegyület oldatában általában annál nagyobb az oldat különleges vezetőképessége, minél töményebb az oldat. A különböző vegyületek azonos töménységű oldatának különleges vezetőképessége különböző. Vagy pl. az oldatok fagyáspontcsökkenése, forráspontemelkedése, ozmózisos nyomása arányos az oldat térfogategységében (1 liter) oldott molekulák számával, tehát a töménységgel. Vagy pl. a vegyi hatás sebessége a töménység időegységben (1 mp) történő csökkenésének függvénye, stb. A töménység általában a térfogategységben levő anyagmennyiség. A töménység számértéke az anyagmennyiség egységétől függ. Mivel a vegyi hatás a molekulasúlyok vagy ezek egész számú sokszorosai arányában történik, célszerű, hogy a hatásban szereplő anyagok mennyiségeit molekulasúlyokban fejezzük ki. Tehát a töménység egysége az a töménység, mely egy liter térben vagy oldatban az illető anyag egy grammolekulasúlynyi mennyiségét tartalmazza. A térfogatos elemzésnél azonban még célszerűbb, ha olyan oldatokat használunk, melyeknek 1 literében a feloldott vegyület grammegyenértéksúlynyi mennyisége van oldva. Ezek a normál oldatok. E szerint tehát egységnyi az a töménység, mely egy liter térben vagy oldatban az illető anyag egy gramm egyenértéksúlynyi menynyiségét tartalmazza. Minden alábbi adatot így számítottunk.1 2 II. Töménységmeghatározási módszerekről általában. A töménység meghatározására többféle módszer ismeretes. Vannak kémiai és fizikai módszerek. A) Kémiai módszerek: 1. A súly szerinti (gravimetrikus) elemzés úgy történik, hogy az összetett anyag lemért mennyiségéből a meghatározandó alkatrészt átalakítjuk olyan vegyületté, melyet könnyű 1 Rex, Általános és anorganikus chémia 210, 1924. 2 Gróh, Általános chémia 49, 1918.