Pécsi Figyelő, 1874 (2. évfolyam, 1-30. szám)

1874-01-03 / 1. szám

Országgyűlés. A legutóbbi ülésben Jázsávy József minis­­zerelnök és pén­zügyminiszer, kihirdetés végett át­nyújtja a honvédzászlóaljak szaporításáról, a ma­gyar korona országaira eső hadjutaléknak a határ­­őrvidék hátralévő részének, jelesen az I — XI szá­mú határőrségi ezredek területének polgárositása folytán való megalapításáról, illetőleg az 1872. 35­­. sz. módosításáról; továbbá: a magyar sorhadi csapatokhoz és hadi tengerészeihez, az 1874. év­ben kiállítandó ujoncz és póttartalék jutalék meg­ajánlásáról; a pénzügyekre vonatkozó jogi szabá­lyok érvényben hagyásáról, végre a gömöri ipar­­vasutak költségtöbbletének fedezéséről szólló tör­vény­javaslatokat.­­ A kihirdetett törvényczikk, hasonló czélból, a főrendi házhoz átküldettek. A felső házban hasonlag kihirdettetvén, az ere­deti példányok az országos levéltárba helyeztettek el-A legközelebbi ülés január 12-én fog tartatni. Belföldi szemle. A pénzügyminiszériumban — írja a P.­N. — készen van a kereseti adóról, részvénytársulati adóról, bány­adóró­­l tőkekamatadóról szóló tör­vényjavaslat. Ezeken kívül és ezek kiegészítéséül szolgálna a jövedelmi adó, a­melyre vonatkozó törvényjavaslat szintén kész, valamint az érintett törvényjavaslatokra vonatkozó alaki eljárást sza­bályozó törvényjavaslat is a ,,közadók kezeléséről.“ A magyar kölcsönre, mindössze a Continensen és Londonban 11 millió font sterling íratott alá- Budapesten összesen csak 86,250 font sterling ira­­tott alá. Több vidéki takarékpénztárak, a nagy bankárok és kereskedők, a magyar főurak és egy­házi birtokosok az aláírásokban éppen nem vet­tek részt. Ezen új kölcsön által államadóssági évi terhünk újból 5 millióval szaporodott. A Reform azt állítja, hogy a 21-es bizottság választásánál Bujanovits Sándor több szavazatot kapott, mint Tóth Vilmos, mégis ez jelentetett be megválasztott bizottsági tagnak. A királyi udvar Gödöllőről a budai kir. lakba költözött. A horvátországi dec. 23-ai ülésben Mazurá­­nits bán benyújtja a ház­közösségek felosztására, a bírák függetlenségére, elmozdíthatlanságára és nyugdíjazására, továbbá a bán és osztályfőnök fe­lelősségére vonatkozó törvényjavaslatokat, a külföldi szemle, csabb ellentállásra, s végesetben az erődöket jégbe röpíteni akarják, s a tengeren megszökni szándékoz­nak. A hajóhad még mindig csak figyelő állást foglal el. — Egy Boscarente melletti ütközetben a carlisták 149 halottat s mintegy 100 sebesül­­tet h­agytak hátra. A madridi ajuntamiento fölfüg­gesztetett. — Cistellár kormánya iránt a külföl­dön mégis bizalom kezd nyilvánulni; német an­gol s franczia bankárok 2—300 millió frankra menő kölcsönt adnak a kormánynak, mely Páris­­ban és Londonban fog a piaczra vitetni. Olasz- és Francziaország között a barátságos egyezség megerősítésére fog szolgálni a Civitave­­chiában horgonyozott L, Orenoque- franczia hajó visszahívása. Mint minden évben,úgy a m­ulticionis tanácskozások folytak az iránt, hogy a franczia hajó tisztjei ne csak a pápánál, hanem az olasz király­nál is tisztelegjenek-e? Az olasz követ e kérdés ■ megoldására a hajó haza hívását, ajánlá­sit Décazes meg is ígért. Angliában jelenleg van: 1893 mindenféle ren­dű pap, 1253 templom és kápolna. Ezen kívül van 21 kollégium, 86 szerzetes kolostor s 268 apácza zárda. A papok közül 511­,­rendes, azaz tar­csai az egyház nagy rendjének, a többiek pedig világiak.­­ Bukarestben a kamara nagy többséggel elha­tározta, hogy a Romániának égetőn szükséges törvényt a büntetési codex megváltoztatásáról ta­nácskozás alá veszi. A felesküdt bíróság leg­nagyobb visszaélései lehetlenné lesznek téve ez által. A porosz császár egészségi állapota javul, azonban még fel nem kelhet. Hanem mindennek dacára a tanfolyam azonnal megnyilatott s kezdetét vette a dicsőséges hadi­­tudományok előadásának hosszú sora. — Az ön­kéntesek nagyobb része értette az előadásokat, mik természetesen német nyelven folytak. Ez a rész időlopásnak tartotta, főleg a szószerinti levágást. — A ki pedig nem igen, vagy épen nem értette, az meg időrablásnak declarálta. Vala pedig az eset gyakori, — a mint is azt e tudomány természete magával hozza, — hogy ne­vetni kelle; a midőn is az én tiszta magyar barátom mindig elkésett a nevetéssel. De ő nem volt azon egyéniség, a­kit ezen dolog zavarba hozott volna, hanem én velem szóbeli szerződést kötött, hogyha netalán valami nevetni való lenne, én őt rögtön lökjem meg, hogy legalább, „^xoffo” nevethessen. Én eleintén többször ismételtem ez operációt,hanem végtére arra a gondolatra jöttem:­­ vajon nevet­ne-e az én barátom, ha időn kivül oldalba lökném. Meg is kisértettem egy alkalommal, midőn a leg­komolyabb dologról beszélt a „k. k. Professor." El is nevette az én barátom magát s kis híja volt hogy mindkettőnket be nem szállásolták külön kü­lön szobába. Egy másik hidegvérű egyén pedig az élvdas előadások alatt Morpheus úrral lépett szövetségre, az az elszenderedett. Hanem ennek nagyon víg kö­­­­vetkezése lett; felverte boldog álmaiból őt a „Lieu- i tenant“ és elkergette. Mindenesetre annyi haszon­­ volt a dologban, hogy ez alkalommal megszabadult­­ a még egy óráig tartó kínszenvedéstől. Mondja­­ azután valaki, hogy ez az önkény­­es csoport nem­­ egy haszontalan „ Bagage“ és h­asznavehetlen „gyű­­­levesz,“ mikor a germán előadásokat oly éktelen­­ hévvel hallgatja. — Minket természetesen még­­ máskép is össze­vissza neveztek. — Az igaz, hogy­­ magyarul is lehetett, sőt kellett volna is előadni, hanem a soldateseának tiszta fogalma van a jog és 1 A „Correspondencia“ szerént, Denzes fran­czia külügyminister, a Spanyolországgal összeköt­tetésben álló kikötőhelyek ügynökeinek, a távozó bajokat Uge­tö meg,, sürgönyileg a leg­sigyább őrkö­dést ajánlja, s felhívja őket, hogy a carlistáknak küldendő segédeszközök szállítását megakadályoz­zák. — Parisban a nyomor óriási mérvben mutat­kozik, tudja ezt a Mac-Mahon környezete is, s minthogy a munkás­­tömeg nem panaszkodik, e hallgatagság a kormányt nagyon aggasztja. A Broglie belügyministe­r által 40 ezer frank segély, miként egy lap találóan megjegyzi, a 150 ezer ke­reset nélküli munkásnak még csak reggelire sem elég. — Mac-Mahon a 30-as bizottságot munkája bevégzésére sürgeti, hogy az alkotmányos törvé­nyek, s főleg az a kérdés, mily c­ímet viseljen , mi­hamarább megoldást nyerjenek. Bazaine elszállítása fogsági helyére titokban tartatott, s az elítéltnek is elutazása előtt csak egy órával előbb adatott tudomására, minthogy a bo­­napartisták tüntetni akartak A múlt december hó 25-én este 8 órakor indult el, 8­2- án érkezett forfsági helyére, a szent Margit szigetre. A cartagenai felkelőkre nézve, a tengeren való összeköttetés meg van szakítva. Moros erőd el­­némittatott, Malaya és Sao Julán pedig annyira fenyegetve vannak,hogy legközelebb rohamra kerül a sor. A fölkelők el vannak határozva a legmaka-Ji________j- —üi-i:__________i hatalom közti külöb­bségröl. — No hisz egyébről úgy sincs! — A hadi tudományok eme csarnokában ismerked­­­­tünk meg a „Rapport“ szó nagy horderejével is . Ez a „rapport“ szó pedig etymológiailag épen oly­­ tiszta német származású mint ezek: — Compagnie , Batailon, Commando,Reserve, Corporal,Lieutenant, Major, General, Marschal, Adjutant, Batterie, Mon­tour, Armatour stb. — Elég az hozzá, hogy német­­ voltának dacára nagyon kuruc dolog lesz az! Pon­tosan ugyan nem lehet meghatározni, hogy micsoda válfajához tartozik a jogügyleteknek, mindazonál­tal olyan törvénykezés forma valami, holott is a kapitány büntető hatalma rendesen gyakoroltatik s a „rapportra“ állított egyén vagy könyv vagy sötét fogságra elitéltetik, a mely sötét fogság (Dun­kel-Arrest) azon természettel bír, hogy kemény fa­fekhely (pries) és koplalással szokott összeköttet­ni, de rendesen egyszersmin­d dohányzás és világos­sággal nem. — Az igaz, hogy a rapportra állított egyén rendszeresen védhetné magát felebbvalója panasza ellen, hanem ezen védelem a katonai fegye­lem iránti tekintetből oly nagy vétség, hogy a bün­tetés szigorítását vonja maga után.— Megjegyzen­dő hogy ily nemű inquisitio minden reggel, minden századnál (compagnie) tartatik. Ilyen rapportra voltunk én meg négy baj­tár­sam­ állítva egy szép téli reggelen, nem is egyébért mint hogy 5 egész perccel késtünk el a rajz­isko­lából. Szerencsém, hogy a sorban másodiknak áltam mert az elsőt bizony 2 napi kaszárnya áristomba commandirozta a kapitány. Minket pedig jól lehor­­­­dott s megígérte, hogy máskor mindnyájunkat be­csültet. A mártírt pedig rögtön a szolgálattevő­­ önkény­­essel el­kisértette a laktanyába, hol is az , kitartván a 2 napot, reglement-szerüleg eldarálta ■ a harmadik napon a rapportnál: — Kapitány úr köszönöm alásan a megérdtam­­lett büntetést! — (Folyt. Juveticesim» A pécsi dalárda“ zeneelvadága. A „pécsi dalárda“, mely már több ízben adta ügyessége és tevékenységének fényes jelét m. é. deczember 19-én nagyszerű hangversenyt rendezett. A műsorozat már sokat ígért, de annak kivitele meglepett mindenkit, sőt még a zeneművészeket is. — Bámulatra ragadta a szép számú hallgatóságot Simacsek úrnak saját ze­neeszerzeménye me­lyet ő maga genialitással mutatott be a helybeli városi zenekar közreműködésével. Meglepő kellem­­mel tölte el a műértéket Égerszeg­h­y Ilka gyö­nyörű alt hangjával előadott, és elragadtatást elő­idézett kettős dala „T­r­o­u b a d o u r“-ból, melyet N­­o­f­er Károly úr kellemdús tenorja meghatólag­­ fokozott. A „Lohengrin“ dal má­s­ik jelenetét a női dalegylet, Pécsnek büszkesége, és gyöngyei a dalárda és a városi zenekar a legsikerültebben ad­ták elő; a magándalokat S­h­ap­r­i­n­g­e­r A­d­e­l,­ Vitt Etelka urhölgyek, Hofer K., Egerszeghy K. J­­ 11­y és P­e­r­n­s­t­e­i­nr urak, a legnagy­obb prae­­cisióval éneklők. Mendelssohn (g­moll) zeneművét Kosz­ter B. ur szokott ügyességével a városi zenekar kisérete mellett játsza el zongorán, — Vá­rad­y Antal úr pedig, ki a legnagyobb készséggel ikarolja fel mindazt, m­i szép, nemes és magasztos, a ki, valahányszor szükség van rá, önként ajánlko­­­­zik legszívélyesebb közreműködésre, a j­elen alka­­­­lommal is, a leghatásosabban szavalta Szász Ká­­­­rolynak­ „A­n­g­y­al és ör­d­ög“czímű költeményét. Záradékul következett a műsorozat fénypontja „Az első Valburga-éj“ Mendelssohntól. E műben az összes közreműködők remekeltek, mind az elő­adás szabatossága, mind a kivitel nagys­ga által. A hatás leirhatlan vala. A magándalok Ambrus­, né urhölgy, H­o­f­er és Pernstein urak által ügye­sen adattak elő. Legyen szabad itt e helyen kellemes kötelessé­get teljesítenem. Ritkák édes hazánkban az oly ki­­sebb provinciális városok, melyekben a lelket fel­vidító dal, a kellemes élvezetet nyújtó zene emelé­sér­e áldozatkész pártolókat és nemes szívű maece­­násokat találhatnánk. E tekintetben Pécs városa valódi kivétel.­­ Nálunk a dal megkedveltetése végett nemcsak férfi dalárda létezik, de bámulatos eredményt előtüntető női dalegylet is alakult, mely alig hogy egy év óta fennáll, s már is a legfénye­sebb sikerű hangversenyeket idézte elő; —sőt mi több: a múlt évi virágvasárnapon a pécsi székes­egyházban képes volt mintegy 100 tagból álló köz­reműködői karral Rossini világhírű „Stabat matek­ját is eladhatni, még pedig oly nagyszerűséggel, hogy műértők a kivitel fölött a legnagyobb lelke­sedéssel nyilatkoztak. Ez utóbbit csak azért hoz­tuk fel, hogy kedves női dalárdánk egyik kitűnő működésének momentumját e lapokban is meg­örökítsük. S­z. Munkás: Adakozások jegyzéke. A pécsi jótékony nőegylet által szegények ré­szére állított karácsonyához. Pécsi püspök Kovács Z­igmond ö­msága 30 ft. Prick Vincze 25 ft. B. Prandau Gusztáv 20 ft. Gromo Emilia, Koronay Louisa, Jarsch Karolin, Cseh Mária, Lobmayer Anna, Pichler Francziska asz. Weinberth Nina k. a. egyenkint 5 ft. Pintér Teréz a. 4 ft. Ratko­­vics Mária, Rupprecht Katalin a. egyenkint 3 ft. Frank Katalin, Vizkeleti Albertin, Lakits Mag­dolna, Poszlavszky Anna, Szirányi Karolin, Lam­mer Rosalia, Johann Julia, Hilscher Agnes, Likl Katalin, Strauss N. Mayer Antonia assz. és k. a. egyenkint 2 ft. Nevezetlen: Mendlik Ágoston plé­bános, Trober Mátyás, Danitz Antal, Lechner N. egyenkint 1 ft. összvesen 147 forint. Ajándék tárgyak jegyzéke: Sauska Paulin 12 pár meleg czipő és egy drb. barchent. Banthlerné asszony egy drb barchent. Reiter Augusta egy barchent felöltő. Frankné asszony egy drb bár­dh­ent, 2 k­szkenő, 2 pár harisnya. Cseh Mária k. a. hat leány öltözet. Cseh Stefánia k. a. 6 pár harisnya, 12 barchent felöltő. Meiszner Erzsébet a. 19 rőt barchent. Krasznay Mária a. 2 gyermek öltözet, 2 pár gyermek tarisnya, 2 nyakkendő, 1 felöltő. Neumann Ludovica a. 7 nyakkendő. Blau­­h­orn Teréz a. 1 barchent felöltő. Blauhorn Julia a. czukor és kávé. Sziberth Mária a. 3 zsebkendő 6 nyakkendő. Schulhof Róza a. 2 leány öltözet. Soy László ur egy férfikabát. Stirling Mária a. öltötény Nagy E­rik­a a. 100 drb mézesbáb. Reöck Julia a­z ezukor. Krausz Rosalia a. 1 drb barchent. Ali és Böhm 6 pár meleg gyermekczipö. Lakits Johanna a. 6 szoknya, 6 kötény, 6 pár kézelő, 4 kalács, 1 fügekoszorú. Pucher Vilmos ezukor és kávé. Jarsch Mária k. a. 2 leány öltözet, 1 felöltő, 2 pár harisnya 1 pár czipö. Hartl Feren­z 53 drb mézes báb. Sauska a. 17 drb mézes báb. Ocskay Mária a. pár­­ czizma, egy kalap. Lang Hermann 1 kapub­an,­­1 pár kesztyű, 3 pár ha­risnya, 2 gyermekruha, 3 nyakkendő. Tischka N. a. 4 ingre való vászon. Gruber Francziska a. 6 pár harisnya, 6 pár meleg czipő. Graszinger Au­gusta a. 1 asszonyruha, 1 barohet gyermeknadrág 1 gyermek felöltő 2 gyermekruha, 1 pár czipő 4 pár harisnya. Országimé a. 1 nadrág, 1 mellény, 1 pár topány, 1 pár kapera, 2 ing, 1 gyermek köp­­pely, Klein­­foréz a. egy drb barége. Grün hat kereskedő úr 31 röf percail, 5 pár gyermek ha­risnya. Egy meg nem nevezett 6 drb töltött ka­lács, egy nyolczada dió. Piribauer N. a. 10 drb kenyér. Stirling Mária a. 6 drb töltött kalács. Wachauer Julia a. 3 drb kalács. Bogovics Luiza a. almák. Obermayer Josefin a. czukor és kávé. Friedrich Antónia a. 2 drb kalács. Trenesiner Rosa a. 6 drb nyakkendő barchent és percail. Rein­­feld Teréz a. 6 pár czipő, 6 nyakkendő. RATH TERÉZ alelnökné. Levelezések. Mohács, deczember 17. 1873. A cholerában elhunytak után visszamaradt öz­vegyek és árvák részére a mohácsi járásban ujja­­ag adakoztak: Mohácsról. Kálmán István h. biró 20 kr. Pavlovics Ivó 10 kr. Vasitz Vincze 20 kr. Neu­­m­ajer Antal 10 kr. N. N. 10 kr. Preizinger Jakab Krausz Jakab 10 kr. Radics Ferencz 20 kr. Langer 4 kr. Poller Károly 6 kr. Snévaisz 14 kr. Krivítz Tamás 10 kr. Deutsch Ádám­ 10 kr. Vasinger Já­nos 20 kr. N. N. 4 kr. N. N. 20 kr. Kercse Imre 1 ft. Klombauer Ferencz 10 kr. Holndonner Ferencz 10 kr. Klombauer István 20 kr. Ullein Lajos 30 kr. Mayer Vincze 10 kr. Vächter László 50 kr. Vörös János 20 kr. Simonovits Antal 20 kr. N. N. 22 kr. Összessen 5 ft. korábbi közlés 117 ft. 40 kr. eddig összessen begyült 122 ft. 40 kr. A Mohácsi járásban cholerában elhunytak után hátramaradt vagyontalan özvegyek és árvák felse­gélyezésére, a között kimutatások szerint hegyült öszvessen 122 ft. 40 kr. oszt. érték; — a mely ado­mányt midőn az illetők nevében, a nemes szivü adakozóknak köszönetet szavaznék, s kötelesség­­szerüleg számolok a begyült összeg hova fordítá­sáról. Hozzám beérkezett hivatalos jelentések és ma­gán értesítések szerint a járásban egyedül Mohács N.-Boly, és R.-Töttös községében találtattak ily özvegyek és árvák kik segélyre szorultak, annál­­fogva az illető­ községi elöljáróság és több köz­polgár meghalgatására­ a begyült összeget — a szolgabirói irattárban 3203/k. i. sz. a. őrzött nyug­ták tanúsága szerént — a szükséghez képest kö­vetkezőkép osztottam ki u. m. 1-ször Mohácsi N. Ferencz árva részére 10 ft. 2-szor. Cserdi Éva és Orzse kiskorú árvák részére 12 ft. 40 kr. 3-szor. Mohácsi Keller Betti, Hermina, Josefa, Juli, és Lot­­ti kiskorú árvák részére 20 ft. 4-szer. Mohácsi Mar­kovn­é Teréz, Mari, Anna, János, Károly, Ferencz, Pál kis­korú árvák részére 30 ft. 5-ször N.­Bolyi Özvegy Freund Mária és kis­korú gyermekei Ka­talin, József, és Rozália részére 10 ft. 6 szer. M.-Boly Özvegy Gaim Margit és gyermeke Borbála rés­ére 10 ft. 7-szer. M.-Bolyi Özvegy Schleining Erzsébet részére 10 ft. 8-szor M.-Bolyi Özvegy Fábián és kis­korú gyermekei Anna és Julia részére 10 ft. 9-szer. R.-Töttősi Özvegy Marasits Gertrud és kis korú gyermekei Páter, Magdalena és Rozália ré- 10 ft. Összesen 122 ft. 40 kr. Sey Lajos szbiró. V i s­z 1­ó 26. dec. 1873. Nagyon nehezen esik nekünk földmivelő pol­gároknak, hogy a megye gyűlésében még csak a magunk ügyébe sem emelhetünk szót, holott kiki maga adhatna a maga ügyébe leginkább fel­világí­tást. Kiszorítottak onnan bennünket az úgy nevezett Virilisek. Hogy mit tesz ez a szó Virilis? mi úgy oskolázatlan egyének nem tudjuk. Azt mondják hogy deák szó. Megkérdeztünk egy deákul tudó úri egyént, azt mondta hogy igazán maga sem tud­ja, azt tudja, hogy Virilitas férfiuságot jelent — Vis pedig erőt, de még is alig­ha ezektől származik, hanem inkább talán a Vires-tól mely tehetséget vagyont, birtokot jelent. E szerint a Virilis birto­kost, vagyonost jelenthet. Szeretnénk ha kitalálná­nak helyette jó magyar szót. Mi ugyan helyesnek tartjuk azt, hogy a megyé­ben és másutt is a birtok is legyen képviselve, mert csak ugyan a vagyonos embert több érdek köti a hazához mint a vagyontalant; a­ki a hátán hor­dozza mindenét, az csak a maga bőréről gondos­kodik. Hanem szeretnénk hogy ez ne csak ebbe ma­radna, hanem az okoskodás törvényei szerint a do­log tovább vitetnék. Nevezetesen ha a jogokba a birtok részesíttetik, akkor vegyen részt a terhekbe is, úgy de ezt már nem akarják. Vegyen részt minden adóba egy­formán, úgy de a véradóba mely legterhesebb nem részesitetik, akár hány Do­míniuma legyen valakinek, a hány fia van aszerint katonáskodik; ha nem tetszik neki azt se teszi, mert vagyona lévén megváltja magát a kato­naság terhe alól. A kinek pedig fia nincs az Csak távolról nézi a mások nyomorúságát, legyen bár akár hány uradalma. — Igaz hogy fizeti a zold adót, úgy de azt mi is fizetjük e mellett egy polgár gaz­dának akár hány fia van, mind katona köteles pe­dig alig bír 10 hold földet, soknak meg éppen sem­mi földje, csak gyereke van. És többnyire illyenek őrzik azt a hazát, a mit mások bírnak. A Vi­­rilis pedig kényelmesen pipázik otthon még akkor is ha legnagyobb veszedelem fenyegeti a ha­zát. A régi magyar alkotmány sokkal igazságos­sá­bb volt midőn a birtokos osztály katonáskodott, védte a hazát, a munkás osztály pedig dolgozott, szerzett másoknak kenyeret meg mindent. Most pe­dig a munka is a népé, a honvédelmi teher is majd egészen a nép vállait nyomja. A Virilis szó magyarázata majd messzire is visz bennünket, pedig felszólalásunknak nem ala­nyira­­ volt czélja, mint inkább a Pécsi Figyelőben a 15. számba november hó 10. tartott megyei köz­gyűlésről Szava, Viszlós út, községek folyamodvá­nyára tett nyilatkozatok. Mi nem csak a kövezet és bor vám megszünte­tése iránt emeltünk panaszt, hanem különösen a heti vásárok hely pénze fel­emelése iránt. És ezt nagyon helyén láttuk a megyei 1. bizottságnak feljelenteni, és mintegy felszól­­­ítani a megyét hogy tud e­­rről valamit, beleegyezésével történt-e a dolog ? Miután"­­a bizottsági gyűlés képviselője a megyének. Annak megkérdezése és beleegyezése nélkül új adóval róni meg az egész megyét, különösen a megyén kívül álló bármily hatóságnak!­ ez nem lehet, ez jogta­lan. Ha van is városnak valami szabadalma, az csak a maga határáig a maga népére terjedhet ki, nem­ pedig egész megyére, az ilyenekben a me­gyei bizottság őrködését joggal várhattuk volna meg. De nem csak jogtalan de nagy igazságtalan­ságot is látunk a dologba, mert a­mint az ősz Grabarits úr is kijelenté kinek még nem egésszen hamvadt el szivéből a nép iránt való szeretet a hármas vámmal nem 15, hanem húsz harmincz ezer forintokkal is meg rovatik nem csak Bara­nya megye de a szomszéd megyék is, holott ha a várost a vidék nem tartaná, éhen kellene elveszni neki. A vidék mindent helyébe visz, a mit a vá­rosi ember sokszor potom árért vesz meg, kivált ha sokat találnak vinni; pénzét pedig mit áruezik­­keiért kapott, ott hagyya boltokba, korcsmákba; s igy mindenképpen a város előnyére van, és még­is nem elégedvén meg az eddigi helypénz adóval ezt felebb emelni, kivált a mai szűk időben van , itt az igazságosságnak legkissebb szikrája, kivált ha ezt is ide gondoljuk, miképpen bánnak a vá­ros jövedelmével, milyen könnyelműleg vesztege­tik hánnyák ki nem, a százakat hanem az ezere­ket, holott Pécs városa egy volna a leggazdagabb városok között. A sok szén­bányák, temérdek er­dők, a legbővebb bortermést adó hegyek s azok jó kezeléssel annyi jövedelmet hoznának, hogy másra különösen a szegény nép filléreire szorulni soha se kénteleníttetnének, hanem a­hol pénz kö­rül forognak a kezek, nagyon ragadósok. Talán fejétől büdös a hal. — Hát ezt a jogot hol veszik a városok, hogy 10 óráig idegennek vagy vidékinek nem engednek vásárolni?! Ez ismét a vidéknek terheltetése és a kereskedés akadályoztatása. Hát még mit nem gondolnak ki a mi terheltetésünkre? ! Úgy fegy­verkeznek ellenünk mintha csak raegsemraisitetni akarnának bennünket, holott velünk eggyütt ma­gukat semmisitik meg. Bár csak a Grabarics úr indítványát fogadta volna el a megye, hogy t. i. írjanak fel az ország­gyűléshez hogy az ily szaba­dalmakat törvényhozás útján törölje el; derűivel Szili indítványát fogadta el a megye­gyűlés, mely szerént a ministeriumhoz intéztessék felirat, hogy a városnak ebbeli jogát, holott mi itt semmi jo­got nem látunk ne hoszszabbitaná többet meg, — különben kénytelenek leszünk az ország­gyűlés­hez folyamodni. Kováts János község bírója. Levelező nézetével e kétségbe vont jogosultság iránt egyet nem érthetünk. Szerk. Újdonságok és különfélék. —L­a­pun­k helybeli és vidéki előfizetőit tiszte­lettel kérjük, hogy előfizetéseiket megújjítani, s az előfizetési pénzt mielőbb beküldeni szíveskedjenek mert csak kevés fölösleges példányt nyomatni szán­

Next