Pécsi Figyelő, 1875 (3. évfolyam, 17. szám)
1875-04-24 / 17. szám
oltó, a gyorsan kígy(5*5 tüzet. Ehez járult a saé! változó iránya és az, hogy a tűz több felé égett s már-már alapos tanya feletti l evő magas szálerdőbe ért, midőn az újonnan érkezett oltószerekkel a tűz és állatgomoly közt végre nehezen útját lehete szegni Az égő területek egyenkint oltottak el s már reggeli 3 óra volt, midőn az oltás véget ért. A tűz területe mintegy 80 hold nagyságú volt s csak a legnagyobb erőfeszítésnek köszönhető, hogy az egész Mecseket el nem borította. Egyébként, hogy itt szándékos gyújtogatás forgott fen, az kétséget nem szenved, de a tettes teljesen ismeretlen. Nevezetes az, hogy a nagyrendőrség alig vett tudomást a dolog felől és a polgárság a boldogok álmát aludta. A tűzoltóság és a katonaság terhetlen erély és bátorsággal dolgozott s már tervbe is vétetett a legénységnek a tanács részéről való maegjutalmazása. A vezénylő főhadnagy is kiemelendő erélylyel buzdítá a legénységet. A város alanti részeiről nagyszerű borzalmasságú látványt nyújtott az erdőégés , a cserjésben levő száraz fatörzsek pedig még fa nap is füstölögtek. A kár egyébiránt nem szerfelett nagy, de a fák növény ereje a megperzselt héjak miatt nagyban akadályozva van. Hymen. F. hó 20-án d. u. tarta esküvőjét Dr. Kaufmann Ernő hajósi fiatal orvos, előbb városunk lakosa, Johan Nándor helyi derék iparos leányával Mathilddal. A dicsérendő és díszes egyszerűségű nászmenetet sokan nézték a vártemplom előtt. — F. hó 20-án a Popper-Menter pár szép számú közönség előtt tartotta hangversenyét. Az előadott piócok közül különösen a hamis hangjegyekre írt „etude"-t, Weber „táncitérését“ és Liszt „taransella di bravoura“-ját kell kiemelnünk, melyekben Menter Zs. a. igazi művészi routinere által azon állításra birt bennünket, hogy ő a nagy maestronak nem csak méltó tanítványa, hanem Liszt és Rubensteinnal a hatalmas zongora triásznak egy tagja is. — Popper D ur pedig a különben is nehéz gordonkát technikailag és művészien kezeli s az árnyalatokat rendkívüli finomsággal emeli ki, mihez még saját egyéniségének eredeti s igen szép felfogása járul. — A művészi estély tegnap ismételtetett, de arról még most nem szólhatunk. — — H a tá ro zás. Nikell Gyula III. éves joghallgató f. hó 1- án tüdősorvadás folytán meghámozott. A boldogult jogakadémiánk egyik legbuzgóbb hallgatója s e mellett is műveit és szép reményekre jogositó ifjú volt. Sajnos azonban hogy a jogtanári kar azon vélelemben volt, hogy ha a meghalt ifjúnak a teljes tiszteletet megadja, saját középkori féltékenységgel őrzött „tekintélyét“ fogja megsérteni s igy kori végzés folytán a fekete zászló csak az ifjú halott temetése napján tűzetett ki a lyceum épületén. Kérdés hogy e szükkelblüség nem e ront azon a kaszt-féltékenységgel őrzött nagy tekintélyen. Vigasztal life temei f. hó 21-én d. u. temettették el, rokonai és egykor társai teljes számban való dicsés kísérete melett. Sírjánál Steiner Lajos H1. évi joghallgató tartott halotti beszédet. Nyugodjék hé!A tavaszi katonai előléptetés alkalmával a helyben állomásozó Ferencz Károly 52. közös gyalogezred tisztjei közül a következők léptettettek elő : Marenics őrnagy alezredessé , Reliák kapitány őrnagygyá, Barth és Schemerka főhadnagyok kapitányokká, Hágó, Stefan, Petricsevics Roschitz és Hirt hadnagyok főhadnagyokká. — Mit keres a szigetvári plébánia templom egyik sarkán a kétfejű sas ? ezen kérdést intézte hozzánk egy barátunk a napokban, hogy e kérdésre megfelelni nem tudtunk — az nagyon természetes. — Mi tehát ezen kérdést a Szigetváriakhoz intézzük, mert meg nem magyarázhatjuk magunknak, hogy midőn a kétfejű sas •Magyarország minden középületéről eltávolítatott akkor az a szigetvári templomon megtűrhető legyen, s nem is tulajdoníthatjuk másnak,minthogy ők maguk észre sem veszik. Reméljük azonban, hogy figyelmeztetésünknek sikerülendő az ott, megforduló vidéki magyar emberre botrányosan ható kétfejű sasnak eltávolítása. — Két szerény kérdés városi iskolaszékünkhöz intézve. Van-e a városi közs. iskolaszéknek tudomása arról, hogy a belvárosi elemi fő tanoda IV. osztályában felekezeti tankönyv használtatok, azaz a Schultz-féle méregdrága német olvasókönyv, mely a szaklapok áltai minden kritikán alulinak találtatott, a mikor a kormány részéről kiadott olvasókönyv annál sokkal jobb s olcsóbb, — és hogy ugyanitt a belv. ipartanoda 111. osztályában az előadási nyelv — a német? —. (Értesítés) E lapok 1. olvasói közül többen levén előfizetők Fábián Mihály harkányi ref. lelkész „Az Isten Országa“ címü művére, tisztelettel értesültnek, hogy nevezett mű a nyomda alól már kikerült és amint a könyvkötő a befűzést végezi 15—20 nap múlva az illetőknek meg fog küldetni. Taizs Mihály kiadó. , A consum egylet igáig. választmányának f. hó 2- án megkezdett végtárgyalása csakhamar hajótörést szenvedett. Angyal Pál kir. alügyész előadván a tényálladékott mindjárt azután kifogást tett az ellen, hogy Feszti ügyvéd az egylet érdekeit képviseli az igazg. választmány és Mayerhoffer igazgató ellen s egyúttal az igazgató v. és Slatter könyvezető részére mint védő van jelen; ezek alapján kéri a tárgyalás elhalasztását a fanforgó összeütközés miatt. A törvényszék erre határozatot hozott, hogy miután Feszti a kártérítési perben nem az egylet, hanem az igazgató választmánynak ügyvédje volt Mayerhoffer igazgató ellen, s később az igazg. v. is vádoltatván annak védelmét is természetesen vezeti az emelt vád s egyúttal Mayerhoffer iránt, a tárgyalás tovább folytatandó. — Erre Angyal alügyész felebezését jelenti be, és miután a törvényszék szón alapon, — hogy közbenszóló végzések a tárgyaás menetét nem akadályozzák, — a tárgyalás folytatását határozta, — alügyész ez ellen is fellebezését jelentvén be, kijelenté, hogy raig Feszti ügyvéd a tárgyalásnál a fennebbi minőségben jelen van, ő a tárgyalásban mint közvádló nem vesz részt. A tárgyalás erre elhalasztatott és az ügy a kir. tábla elé terjesztetik. Ez alkalomam Szatter védelme körül is összeütközés forogván fen, valószinü hogy a tárgyalás hoszabb időre nem jó szárazra s az anélkül is húzódó bünper igen hoszúra nyúlik. — A magyar kormány mint látszik csak azért vele fel a magyar nyelvnek alkalmaztatását hazai vasutainknál, hogy legyen egy okkal többé magát nevetségessé tenni. Alig volt ezelőtt két héttel kibocsájtva a rendelet, hogy a magyar nyelv megtanulására legvégsőbb határidő 1. évi július 31-ke, máris követé ezt egy újabb, a minister úr saját aláírásával ellátott rendelet, mely a határidőt ismét az 1876. év jan. 1-re terjeszti ki, s igy van most e tárgyban úgy körülbelől az 5-ik határidő , s a német lapok mint a „Tagblatt“, „N. E’r. Presse“ mégis a legotrombább hazugságokkal lépnek fel a magyar ellen, hogy ugyuasi éjen át követeli a magyar nyelv megtanulását. Ha a magyar kormány csak úgy játszik szavával, akkor a pécsi üzletvezetőség nagyon jól teszi, ha az erre vonatkozó rendeleteket továbbra is mellőzi s maga nem tanul meg magyarul, sőt kettőzött erélylyel folytatja számos magyar tisztjeinek germanizálását s rögtön bocsájtja el azt, ki hivatalban csak egy szót is mer magyarul beszélni, mert bizony már most mi is kezdünk kételkedni, hogy a kormány komolyan akarja e rendeleteit végrehajtani. Az utóbbi miniszteri rendelet azonban egyenesen kijelenti, hogy azon állításnak, mintha nem rendelkeznénk elegendő képzett szakerökkel — főnöki állomásokra — nincs alapja s ez egy helyes felfogásnak örülünk, mert e német arrogantiának már a magyar is kezd hitelt adni. — n. Egyik utóbbi számunkban az ördögöt a falra festettük, a mikor 1. i. egy tuásodik nőzárdát helyeztünk kilátásba s e könnyelműségünk most torkunkra forr. A városi képviselőtestület ugyanis elfogadta a községi iskolaszéknek egy felállítandó polgári leánytanoda érdemébeni előterjesztését, ezt megtudta Ranolder J. veszprémi püspök, városunk e kedves szülöttje s ime kész a zárda; mert ha a város állít fel polgári leányiskolát, úgy ez nem áll a papok befolyása alatt, tehát érdekeiknek nem is teend szolgálatot, s azért szükséges áldozatot hozni s a felső leányiskolában is biztosítani az egyházi befolyást. Az uj zárda helyiségéül az úgynevezett ,, fejedelem“-féle ház lett megvéve 38.000 frtért, s a szomszéd házra is alkusznak; de miféle falvai lesznek a szent nevelőnek s mi országból szakadnak ide, még nem tudjuk. A közönség ijedt arcjával közli egymással e hírt. Szegeden, Szabadkái s más városokban tiltakoztak a községtanácsai, ezen a kor nevelési irányeszmékkel meg nem egyező törekvés ellen, de Pécsett-------A tárcai nevelés és oktatás veszélyességéről közlünk legközelebb bővebb czikket. rn. Figyelmeztetjük a városi rendőrhivatalt azon háziurakra, kik a dobogójuk alatti csatornában összehalmozódott fulasztó hozza mocsokot egyenesen az utczára tolják, mi mégis már túlhalad minden szerénytelenséget. Az ily mocsok más városban az udvarból lesz kihordva, nem pedig a járókelő közönségnek akár egy napig is útjába rakva. —m. Váródi főmérnökünk utasításai szerint a Széchényi-téren fák ültettettek. Ez ugyan nem nagy újság, hisz alig van valaki, ki eddig orrát beléjök nem ütötte volna, mert nem ritkán a járokkelőknek útjában vannak s a kocsik elég ha ismét ki nem szedik őket, különösen a közkút és a sz háromsági kőoszlop közöttieket. Hogy a fák megeredjenek, abban tamáshitüek vagyunk, mert elültetésük sem volt aszerint, a mennyiben csak sekély lyukak ásattak s nagyon kevés erdei föld használtatott. Kifogásunk van tovább az ellen is, hogy nem használtattak egy, forma fák, hanem keverve juhart, akácza boglárt sas. Az apró védezölöpök befestése nagyon is óhajtandó volna. (B a b i á s .) f. hó 5-én este 7 — 8 óra között a Kónyi-i nt. plébános urat g.4—5 rabló támadta meg csendes magányában. Ő ki az alsóbb osztálynak majd túlságos becsnője volt, épenséggel nem számítva ily brutális pillanatokra életének agg korában. A rablási tény igy követintett: Midőn a két férfi cseléd vacsora után az udvarajtón ki akart menni aludni, amint az ajtó kinyílott, rájuk rohant fel vont fegyverről 4—5 kanászforma ember, kiknek egyik része egyenesen a plébános laka felé tartott, a zárt ajtót egy balra vágással kinyitni kényszeritett, mig a másik rész összekötöztetá a cselédséget, bekiséré a plébános szobájába s kezdődött a borzasztó mulatság. Pénzt, aranyat, ezüstöt magukhoz szedve, még akkor kezdődni akart a kegyetlenség a telhetetlenség nagyobb vágyának kielégitésére, mely azonban a gazdaaszszonynak szerencsés kimenekülése miatt véget ért, épen puskatussal kezdek ütlegezni az öreg plébánost, hóna alatt golyó lövést tevének, midőn kívülről nesz hallatszott, mely miatt kényszerültek távozni a rablók. A tettesek már be vannak fogva. A német színtársulat jelenleg a második bérletre hirdeti az előadásokat, melyeknek sora túlnyomólag operetekből van alkotva. A műsor a komoly dráma művészetet mellőzi s nem is csoda, mert a sok könnyű életkép és bohózat a jó ízlést végkép elrontották. E heti előadások sorából csak némileg kiemelkedő jelenség a szombati Strauszféle operetta. Carneval in Rom, mely alkalommal a színház újólag roppant közönséget fogadott magába. Jövő szerdán 28 án Signory az ismert comicat (■)■, jilomjátékául ,,a megszökött asszonyok“ s!á féle vigj.adatik — Jalovszky és Parsch zenemű kereskedésébe megjelent és szerkesztőségünkhöz beköldözett"Mignon“ opera-négyes, Thomas után ifj. Fahrlch Fülöptől. Ara 60 kr. A füzet élén Hauck Mpie kisasszony arcképe van. — A Vasárnapi Újság ápril 18-diki száma kierkező tartalommal jelent meg: Dr. Fraknói Imes (arczképpel). — Kerényi Frigyes költeményből: Honvagy. Fanni hagyományainak olvasásaki. Pákh Alberthoz. — Czérna Tamás. (Amorihi beszély.) — Isztria és Dalmáczia, 11. (két krbil). — Velenczei gyümölcshajó (képpel.) — „Illiszó város.“ (Verne Gyula regénye, képekkel . ) Kerényi Frigyes költeményeiről. — A hétilj — Irodalom és művészet, stb. rendes rovatok ,,Vasárnapi Újság“ előfizetési ára évnégyéévfapr.—jun.) 2 frt; a „Politikai Ujdonságok-kjég. „Magyar Gazdá“-val együtt 3 frt. —• A könyvek. A Franklin-Társulat BudapesteIumét Dohány kiadásában újabban megjelentib ben csinosan kiállított könyvet küldött be szrketőségünknek mégpedig: Egy honvédköztiscérjete 1843/49-ben. Történeti önéletleirás. Arai 120 kr. Kis nemzeti muzeum 33, 34. köt. A fzt. Kane a sarkutazó. A második Grin-elupediczió sarkutazása. Dr. Kane E. K. műve] ul Bernstein. A természetkönyve. 7—10 füzet eggy füzet ára — 50 kr. E négy füzet tartalma ill. füzet. Valami a vegytanból. 11. — Gaztasé vegytan. — A növények vegyi műhelye. -1 föld trágyázása. — A burgonya átalakulss szt és keményítővé. — A kénsav és maláta gálatai. — Lehet-e fából czukort gyártani. — Éksör, rum, bor és sör. — A fürdőkről és azoktásáról stb. Vill. füzet. Valami a föld életeről. Az úgynevezett élettelen élete. — A hegyek tengerek keletkezése. — Egy világ pusztult— A föld forgásáról. — A fény gyorsasága IX. füzet. Az állati élet fejlődése. — A tojás az élet. — Mi rejlik egy tojásban. — Egyirkegyár. — A zsír haszna és jelentősége az éberi testben stb. X. füzet. Az állatok és lövisek életéről. I. — Az élet különböző fajai. — úgynevezett „élő“ és az úgynevezett „élitteli természet. — lelet és halál. — Mit nevezünl szervesnek, és mi a szervezet. — Az eset. — Az élet rejtélye. — A virág csu- Egy névtelen rejtély. — Átmenet az állatoikból a növényvilágba. — Az állatok növégése stb. Olcsó könyvtár. 3. füzet. Kölcsey Franci elbeszélései. Ara — 20 kr. 4. füzet. Machialli,ta Macaulay T. B. Angolból ford. B. P. Át —20 kr. 5. füzet. Kerényi Frigyes összes kzemnyei. 1840—1851. Ára —60 kr. 6. füzet.morssabrey kastély. Beszély, irta Sandeau. Ara 20 kr. Történelmi könyvtár, a magyar népi ifjuágnak ajánlva. Ára egy-egy füzetnek . 7. füzet. XII. Károly svéd király története. "et. Nagy Péter a minden orosznak czárja. pt. Nagy Frigyes élete. 10. füzet. Karthágó egy világváros története. dáj. 89. vajl « Nyílt tér Szigetvár, 1875. ápril 13-án. Tekintetes szerkesztőség Igigmándy Benedek Ur, tisztelt lapjának 15-ik imában, óvatos és zárkozott ásásából kilépve. I *) Ezen rovat alatt megjelentekért a szerkesztőség a sajtó újság irányában nem vállal felelősséget. Gabona-árak szécsi heti vásáron 1875. Április 17-én. jó 85 Súly font 3 frt. 90 Ír középszerű 83 legalábbvaló 80 í jó 80 Kszeresi középszerű 78 1 legalábbvaló J 0 79 RjJ középszerű 77 legalábbvaló .|i jó 68 ÁR középszerű 66 legalábbvaló jó 46 középszerű 44 legalábbvaló 1 jó 83 oriczal középszerű uj 80 1 legalábbvalófina — a íg — Sima)1 3 3 3 3 2 2 2 2 1 1 2 2 2 1 60 50 20 10 75 60 15 10 80 70 35 30 10 70 70 Vasúti menetrendje. Indul Pécsről: íjék, Mohács felé személyvonat 10 ó. 4 p. dél e. „ „ vegyes vonat 9 „ 55 „ este. indul Mohácsra „ „ 7 „ 10 „ reggeles felé személyvonat. . . . 8 „ 52 „ „ „ vegyes vonat . . . 9 „ — „ estve. Gőzhajók menetrendje. Mohácsról Pestre: Íjon, csütörtökön, pénteken és vasárnap reggeli 2 órakor, hétfőn és pénteken estek 8 órakor is. — (helyi gőzös) naponként délutáni 1 órakor. Mácsról Újvidékre: vasárnap kivételével naponként délután 3—4 óra közt. Mhácsról Zimony—Belgrádba : hétfőn, kedden, csütörtök és pénteken délután 3—4 óra közt. Miácsról Zimony—Belgrád—Orsova és a Dunafejedelemségekbe, (hajóváltoztatással Orsován) kedden és pénteken délután 3—4 óra közt. egy nyílt téri polémiát nyitott meg, és evvel fáradságot von magának barátjának érdekében, megtámadni. Tette pedig azt, midőn Iván általam a 14-ik számban kibocsájtott, és csak Bárvárth úr ellen irányzott feleletemben, az ő becses személyéről szó sem volt, nem hiszem, hogy a Judán szó alatt az ő személyét hihette rejteni, nem pedig azért, mivel én személyt Deip neveztem meg, őt pedig legkevéssbé érthettem, mert ő nekem e tárgyban ígérteket soha sem tett, a Judás pedig csak is az lehet, ki a tett ígéretet nem váltotta be. Az ildomosság követeli, hogy én jogtalan megtámadtatásom ellenére is, sértegetésekkel ne válaszoljak, és mindenkinek állása utáni címét adjam meg, — de egyúttal ismérem őseink által hozott azon törvényt, mintsem azon megvető bizonyos szónak átszármaztatásával vértagadást kövessek el. Ami azon Gottscheber, a társadalom alsóbb rétegeiben naponta előforduló titulátrát illeti, ana csak azt válaszolom, hogy ezen iróniát kibocsájtó úr, mint mivolt ember megfelejtkezett arról hogy a név, és vérrokonság mellett, becses személyét az enyimmel azonositotta — a mellékes célzásokat pedig még életnek sem vehetem, azon felsorolt a Grassikusoknak a helyem alkalmazása, Csak is mosolyt vont ajkirara. A magyar olvasó közönség számára írtam Coulissek helyett a kulissákat, nem hiszem hogy hibáztam, de ha igencsak sajnálnom kell, hogy nem bírtam azon érzékkel, azon nemzetnek nyelvházát sajátommá téve meg tanulhatni, — de bevallom hogy nem is voltam soha azon szerencsés helyzetben, azon nyelvet, és helyes írását, a franczia Bonok ajkairól elsajátithatni. Az iró ur, a boldog ifjukom, de eltűnt 1846-ik évet hivja fel emlékül, — megtámadó hévvel irt soraiban csiklandós megjegyzéseket tesz, mert bizonyos vakarásokat emleget, hogy minek azok arra phantasiaja feleljen, és vessen számot lelki esméretével, ha komoly a megjegyzés, arra magány után szoktam felelni, ha pedig csak élez, azt súllya után bírálom meg. Igaz, hogy 1873-ik évben, mint ügyvéd lettem felszólítva, hogy a kérdéses ügyban egy nyilatkozatot fogalmazzak, én azt megis tettem, azonban az el nem fogadtatott, hanem saját beismerése szerint Igrándy Benedek úr Retortáján ment keresztül, s így bátran írhattam azt, hogy elmérem a kulissákat, mellyek mögött készült az. Azon töbször emlegetett feleletemben még Koharits úr személyét sem sértettem meg, annál kevéssbé volt szándékom Igmándy Benedek úr nevéről, csak meg is emlékezni, — de ha Koharics úr csak egy szóval biztosított volna a sajtóper megindításáról, mit hallomásból értesitva, már foganatba is vett; higya el,miszerint bevárva a fejleményeket,önvédelmi csikkemet sem bocsájtottam volna ki: — ha azon czikkemben kíméletien voltam kiejtéseimben, azt Bárvárth úr ellenében azért tettem, mert az aláírt 90 tagokat kiporoltaknak mondotta, és mint füszfa puskásokat nevetség tárgyává kívánta tenni, — a milyen a jó nap, olyan a fogadj Isten, mit tettem és írtam, az csak is az önvédelem műve volt, sem elismerésre, sem dicséretre szükségem nincsen, azt el nem fogadom; — kiigazításul azonban megemlíteni tartozom, hogy azon a 14-ik számban foglalt szemtelen szó, csakis sajtóhibája volt, mert közleményem nemtelen szóról emlékezett. Kijelentem végül, hogy ez ügyben minden további polémiát beszüntetek, nyugodt lélekkel, és pirulás nélkül zárom be soraimat, mert önvédelmemben illetlen nem voltara, — mint catolicus ember követtem Krisztus Urunk ama tanát „ki téged követ dob, — hajítsd vissza azt kenyérrel. ____ Igraándy Károly. Adolitt tisztelettel jelentem, hogy a legújabb divatu tavaszi és nyári női kalapok üzlet helyiségembe (Pécsett, Király-utcza, Fábry-féle házban) megérkeztek, s azok — a legnagyobb választékban — ugyanott megszemlélhetők és legizlésebb feldíszítés mellett kaphatók illetőleg megrendelhetők. Pécs 1875 április 23-án ____ Reiter Matild divatárusnő. Ilyik köszönet Nagyságos POLTZ KÁROLY cs. kir. alezredes úrhoz, az 52-ik számú, gyalogezred parancsnokához Pécsett A f. é. ápril 21-én a város köztulajdonát képező erdő égése s ez által e város közönségének kiszámithatlan károsodástóli megóvása legfőképen Nagyságod azon erélyes és megbecsülhetlen eljárásának köszönhető, mellyel a tartalék zászlóalj legénységének a tűz elnyomására tett kirendelésével gyors segélyt nyújtani kegyeskedett — mert ha a Főherczeg ferencz Károly ezredbeli derék legénység a vész helyén nem lett volna jelen — a viharos időben a város kincse végpusztulásnak esik áldozatul. Fog?lja azér Nagyságod addig is, mig a városi közön- ' érdeket iránt tanúsított eme megbecsülhetien és nemes intézkedését a város törvényhatóságának hivatalosan is megköszönni alkalma leend — a város közönsége nevében őszinte és forró köszönetemet, melyet itt nyilvánosan s előzetesen is megtenni hivatalos kötelességemnek ismertem. Pécsett 1875 ápril 22-én Tréber, rendőrkapitány. Hagy Ferencz, laptulajdonos. Simonfay János, felelős szerkesztő. Haksch Frn,I£is Józs. szerkesztő társak.