Pécsi Figyelő, 1876 (4. évfolyam, 25-39. szám)
1876-06-17 / 25. szám
Pécs, 1870 junius 17-én. 25-ik szám. IV. évfolyam. Előfizetési dij: Postán vagy Pécsett házhoz küldve: egész évre 5 ft., félévre 2 frt. 50 kr., negyed évre 1 ft. 25 kr. egyes szám 15 kr. Megjelenik minden szombaton. Egyes számok kaphatók Weidinger N. könyvkeresk. (Széchényi tér). Szerkesztői iroda: Ferenciek utcza 22. sz. I emelet. Kéziratok vissza nem küldetnek . VI PÉCSIIGYELŐ Hirdetések ára: Egy négy hasábos petit sor egyszeri megjelenéséért. 8 kr. többszöri megjelenésnél árleengedés adatik. Minden hirdetés után 30 kr. bélyeg dij fizetendő. A nyílt tér 1 petit sora 10 kr. A hirdetési díj előre fizetendő. A lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szerkesztőséghez, a hirdetések pedig a kiadóhivatalhoz intézen- | Kiadó hivatal, dők. Előfizethetni helyben: a kiadóhivatalban, Blauhorn Antal úr a városházi épületben, Lili János úr a budai külvárosban Taizs Mihály nyomdájában és Böhm C. F. úr a szigeti külvárosban lévő kereskedésében, valamint a vidéken minden postahivatalnál. Majláth tér 22. szám alatt. Előfizetési felhívás! A „PÉCSI FIGYESIO44 postán vagy helyben házhoz küldve.Egy évre......................................................................................................................5 frt. kr. Félévre.......................................................................................................................2 „ 50 „ Negyedévre.............................................................................................................1 „ 50 „ Egyes szám ára 15 kr. Hirdetések a legjutányosabb áron vétetnek fel. Gyűjtőknek 8 előfizető után ingyen példánynyal szolgálunk. Illő fizethetni helyben a kiadóhivatalban Taizs M. nyomdájában (Majláth téren), Blauhorn Antal úr kereskedésében (városházi épület), Böhm Nándor úr kereskedésében (szigeti külv. országút) és Lili János úr kereskedésében (sörház utcza). Vidéki előfizetések legcélszerűbben 5 kros postautalványon eszközöltethetnek és a lap szerkesztőségéhez küldendők. A „Pécsi Figyelő44 kiadó hivatala. Fából vaskarika. Városunk törvényhatósága, már a menynyiben egy külön, e célra mesterségesen alkotott választási retortán kipárolgott úgy- nevezett választott elemnek — az adómaxi-tumraok változandóságait követő virilismus- sal való összepárositásából eredt mixtum com positumot annak nevezni lehet, — önnálló vámterületet, független bankot óhajt, és ezt egyhangú határozat folytán tudtára is adta a képviselőháznak, — ezen kívánságát a bécsi alkudozások után is fentartja egyhangulagúra egy aiA ellentmoás nélkül, — de azért a vámterület önállósítását és független magyar nemzeti jegybank felállítását Bécsben elhegedült kormánytól reményű, hogy az ország igazait és érdekeit megóvni fogja. — A kutya ugyan megette — nem, csak ellopni engedte az őrizetére bízott szalonnát, de azért bízunk benne, hogy miután most már a szalonnára csak a fogunk fájhat, — a megmaradt kenyeret megőrizni fogja. Erős consequentia ! Megrendíthetlen azon bizalom, melyet a főispán szemhunyorítására a szolgálatkész mamelukcsapat minden időben készletben tart a kormány részére. Tehet a kormány tetszése szerint „Tisza nagy, és főispán az ő prófétája,“ — ezt rebegik áhitatosan a közösügyes konc utolsó maradványain rágódó pécsi mozlimek, egy cseppet sem törődve azzal, hogy a világ kineveti dőreségüket vagy megveti képmutatásukat. Annyira jutottunk az erkölcsi és anyagi sülyedésben, hogy a Schmerling provizóriumban kinevezéssel megalkotott városi képviselőség — vagy inkább bizalmi férfiak testülete a kormánytól való függetlenséget jobban megtudta óvni, mint az alkotmányos formák közt alakult, és mozgó törvényhatóság tagjainak többsége. — A csúszásmászás, alávaló meghunyászkodás még akkor ismeretlen volt, — csak a Deákpártnak nyolc éves erkölcsrontó kormányzata volt képes ennyire megmételyezni az úgynevezett intelligenta nagy részét, csak Tisza kormánya fogadhatta ezen megromlott eszközöket továbbra is szolgálatába, miután a Deákpárt kompheusai már maguk is megundorodtak ezen koncleső hypokrita seregtől. Nem is akarunk ezekre több szót pazarolni, de hogy ezek nyomása alól a függetlennek látszó polgári elem sem tud kibontakozni, hogy ezen elem másként beszél magán társalgásban, máskép a közgyűlésen, ezt sajnosan kell felemlítenünk — nem annyira anyagi, mint erkölcsi függőségre, — rabszolgaságra mutat és bátorság hiányra, mely belátva a vezetés vészes voltát inkább tömegesen rohan az előtte tátongó örvénybe, — sem hogy a megszokott kolompot elhagyja. Hogyan van az, hogy ezelőtt a polgári elem oly jól megtudta óvni elhatározásának önállóságát a nyakába csimpészkedő nemesi és hivatalnoki proletariátus ellen, mely azonnal cserben hagyja, mihelyt a polgárság hátán felemelkedett? — hiszen régi mese ez, mely többször ismétlődik más más alakban. Hogyan faragtak a hajdani circulaspectusokból főispáni akarattól függő marionetteket, melyeket egy szál dróton lehet tetszés szerint forgatni? — Alkalmasint a polgárság sem maradt ment az újkor ragályaitól és bizonyos képzelt jó szolgálatok fejében oda tartja a hátát az ígéreteit annyiszor megszegett erkölcsi proletároknak, hogy felkapaszkodván, lenézhessék s elrúghassák alulok azon lépcsőt, —a mely önzésből és önérdek suggalatából lett lábok alá támasztva s mely nem érdemel mást mint — megvetést. A kinek háta görnyed a hatalmasak előtt, hogy uralkodhassék másokon, annak szolgalelke soha sem fog felemelkedni az emberi méltóság tudatára, az nem is érdemli meg, hogy szabad ember, a szabad hazának szabad polgára legyen. Perczel Béla igazságügy miniszer bírói körökben elterjedt hírek szerint még az őszi ülésszak előtt fel fogja cserélni állását a Lipovniczky által üresen hagyott etikai alelnöki helylyel. Utódjául Szilágyi Dezsőt emlegetik, mely esetben a nyaktilós Csemeghi felszedné sátorfáját. Hogy mivel lenne kárpótolva államtitkársága, az még eddig találgatás és élcelés tárgya. Az országgyűlés üléseit valószínűleg június 20-án zárandja be, az őszi ülésszak sept 28—30-án fogja kezdetét venni. — A közigazgatási törvények életbe léptetése a nyáron át történik, aug. 1-vel bekebleztetnek a kisebb városok, érvénybe lépnek a területigazítások, mire a közigazgatási bizottságok felállítása következik. Az adók kezeléséről szóló törvény csak később fog életbe léptetetni. A képviselőházban bemutatta már Mocsáry L. a debreceni polgárság kérvényét, mely roppant sensatiót keltett a képviselők között s nagy levertséget a kormánykörökben. A legutolsó pillanatig azt hitték, hogy elmarad tőlök a keserű pohár. Csakhogy Debrecen talált módot a ház elé juttatni közvéleményének óhaját. Most már az ország színe előtt fekszik a Tisza Kálmánt megsemmisítő okmány — hirdetve Debrecen polgárainak férfias és alkotmányos erényeit. Dicsőítve hazafiasságát és érettségét. (Mit Debreczen? mit bizalmatlanság? Itt van az ország elsőrangú városainak egyike: Pécs, a kormány iránti bizalom tanyája s benne Svastics polgártársunk. Majd tönkre teszi ő a debrecenieket egy táblabirói ékes cikornyákkal szerkesztett bizalmi felirattal. Szegény haza!) — Jókai Mórnak választóihoz intézett nyilatkozatáról, a szabadelvű „Nemzeti Hírlap“ így emlékezik meg. Jókai Mór úr a „Hon“ vasárnapi számában hoszú nyílt levelet intézett. A levél több egyes állítására még tüzetesen visszatérünk. Most csak annyit, hogy Jókai levele olyan, mint mindaz, amit a kitűnő regényíró a politikában eddig elkövetett, van benne frázis és fantázia, nagyítás és torzítás, gyanúsítás és naivitás, — csak egy nincs benne: igazság, mely meggyőzhessen valakit. — Somsich Pál orsz. képviselő a kaposvári választókerület szabadelvű (?) pártjához nyílt levelet intéz, melyben kifejteni igyekszik, hogy a bécsi egyezmények által 10 évre megteremtendő közgazdászati helyzetünk az eddiginél előnyös leszen, hogy ő noha ki nem elégítők az egyezmény elvei hazánk érdekeire nézve, elfogadta azokat, mert ezzel még kezeit a részletes tárgyalásra nézve le nem kötötte, s akkor még kifejezheti szabadon ítéletét. — Utóbbi megjegyzése nyiván ellentétben van gr. Somssich Imre nyilatkozatával. — A hosszú nyílt levél egyébiránt nem tartalmaz egyebet, mint nemzetgazdászati ábécések részére a „Hon“ és „Ellenőr“ konyháján jó pénzért elkészített zagyvalékot. Csak bámulni kell azon egyrigyűséget, melylyel egy Somssich Pál nem restelli a nyilvánosság elé lépni, s ezzel tudományát és öszves államférfim reputátióját tönkre silányitani, — avagy csak nem tekinti választóit oly együgyűeknek, hogy hitelt adjanak biztatásainak egy jobb jövő iránt, mert ez ámitási szándékot árulna el, ezt pedig Somssich Pálról nem tételezzük fel. — A somogymegyei szabadelvű párt elnöke gróf Somssich Imre c. képviselő nyilatkozatot intéz a „Somogyiban választóihoz egyszerűen és világosan kifejtvén, hogy a somogyi szabadelvű párt és saját programmja értelmében minthogy a bécsi egyezkedések pontozatai Magyarország érdekeinek meg nem felelnek és minthogy azokat sem saját választói előtt tett, sem a kormánynak márciusi nyilatkozatával megegyeztethetőknek nem találja, a kormány azon kívánságát, hogy a párt minden tagja a még részleteiben nem is ismert egyezkedések elfogadására szavát már előre lekösse, nem teljesítette és ezen tagadó válasz folytán több társaival a kormányt elhagyva az eredetileg hangsúlyozott szabadelvű nézeteinek és meggyőződésének megtartása mellett alakult független szabadelvű párthoz csatlakozott. — Tiszteljük a gróf urnak tettét és nyilatkozatát a becsületszó és ennek alapján nyert képviselői megbízás elfogadásával vállalt kötelezettség szentsége nem is engedi, hogy másként tegyen, — csak becsületérzés nélküli himpellér ország és népcsalók tehetik azt, hogy becsületszavukat megszegik és meggyőződésüket (?) a körülmények és saját magán érdeküknek előnyére változtatják. — A fagy okozta károk utáni adóleírások tárgyában a m. k. pénzügyminiszer akkér intézkedett, hogy a törvény mennyiben a szőllőkben okozott károkra vonatkozik, kivételesen már ez évben alkalmaztassék. — A szántóföldekre azonban az adóelengedést nem alkalmazza, mert azok még újra bevethetők. A szőllők utáni adóelengedésnek is csak akkor van helye, ha az egész termés megsemmisült. Országgyűlés. A május 20-án tartott ülésben a telekkönyvi naplók vezetése tárgyában tett interpellációra az igazságügyminiszer a június 7-iki ülésben válaszolt. Felelete abból állott, hogy a napló vezetését a törvény rendeli, s hogy a jelenlegi igtatókönyvek mellett napló nélkül a telekk, ügyeknek biztos átnézete, különösen telekk, ügyekben oly nagy horderővel bíró kézbesítések ellenőrzése lehetlenné válnék. Elismeri ugyan, hogy a napló vezetése felesleges, mégis a bozás további intézkedéséig azt fentartani kívánja. Megjegyzi egyszersmind, hogy egy uj telekk. rendtartás a minisztériumban munkálat alatt van, s ott a telekk. naplók megszüntetése célban van véve. Simonfay J. interpellációjának tárgyát és célját tüzetesen megmagyarázván, kimutatja, miként a napló vezetése az államnak legkevesebb 100,000 írtjába kerül, ezen kivül úgy a feleknek, mint a bíráknak sok idővesztést és kellemetlenséget okoz; példákat hoz fel, hogy a telekk. napló nem is vezettetik minden telekk. hatóságnál. Kijelenti mindezeknél fogva, hogy ő a választ tudomásul venni nem hajlandó. Azonban a ház tudomásul veszi. A törvényhatóság területi rendezéséről szóllójavaslat tárgyalása az egész heti ülésekben folytatatt van, annak számos a magyar nemzetet sértő §§-ai emeltettek törvénynyé. Legsérelmesebb passzusa ajavaslatnak az, melylyel Brassó megye külön szervezése fogadtatott el. 30 ezer magyar helyeztetett a magyar gyűlölő szász suprematiája alá. Mily sanyarú, mennyi törvénytelen bánásmódban részesültek a brassóvidéki csángó magyarok a szász sógorok részéről, menynyi üldöztetésnek voltak kitéve, a hírlapokból eléggé ismeretes és mégis ahelyett, hogy a létüket fenyegető sérelmeket megorvosolta volna az országgyűlés, amelyhez annyiszor fordultak, most oda dobta a szász Molochnak minden magyart elnyelni óhajtó torkába. A június 9-iki ülésben elnök bemutatta Debrecen város Csapó Péter fia választókerülete 510 választópolgárának, a piac hatvani kerület 345 választópolgárának, Czegléd-Varga kerület 384 választópolgárának és ezen felül 1845 nem választópolgárnak Mocsáry Lajos képviselő által beadott kérvényét a Bécsben kötött egyezség elvetése tárgyában. (Élénk helyeslés a baloldalon) Kiadatott a kérvényi bizottságnak. Kármán L. az iránt interpellálta a miniszert : szándékozik-e a budapest-zimonyi vasutat kiépíteni és a vonal irányára nézve kér felvilágosítást. Lükő G. a fagy által károsultak részére adóelengedés tárgyában interpellálta a pénzügyminiszert. Simonyi E. a naszódvidéki erdők tárgyában az összministériumhoz intézett interpellátiót. Irányi D. a nyugdíjak és fizetések felhalmozása iránti indítványát indokolta, kimutatván, hogy az meg nem egyeztethető az osztó igazsággal és össze nem fér az államkincstár érdekével, hogy azon hivatalnokok, kik az incompatibilitási törvény által nem záratnak ki a képviselőházból, hivatalos fizetésükön felül a képviselői díjakban is részesüljenek. Kérdi: váljon méltányos, pénzügyi tekintetben megengedhető-e, hogy az államtitkár, ki 7000 forintot, a miniszer, ki 14000 forintot húz évenként az állampénztárból még a képviselői napdíjakat is felvegye! — Kifejti, miként az, mi a hivatalok és hivatalos fizetések halmozásáról áll, az a fizetések és nyugdíjak halmozására is alkalmazható. Kéri határozati javaslatát elfogadni. — Tisza K. szerint a képviselőség nem hivatal, különben hivatkozik az incompatibilitási törvényre, mely az államtitkárnak és miniszernek a képviselőséget megengedi. Ami a nyugdíjakat illeti, nem tartja igazságosnak azt, hogy amint valaki nyugdíjat nyer, az többé hivatalt ne viselhessen. Különben kijelenti, hogy amint valaki államhivatalba lép, nyugdíjat nem élvez. A hat javaslatot nem kívánja tárgyalni. A ház nem veszi azt tárgyalás alá. KÜLFÖLD, London. Minden 35. éven aluli nyugdíjazott tengerésznek meghagyatott, hogy tettleges szolgálatra készen legyen. Előkészületek léteznek 5000 emberre való kórházi ellátásának Máltába való szállítása iránt, mely a középtengeren még meg fog erősbittetni. — Anglia, Mi szerént Helgolandot Németországnak szándékozik átengedni. Trieszt. A „Trieszter Zeitung“ értesülése szerént: a görög kormány a nemzeti gárda azonnali reorganizálását elrendelte. Versailles. A tanács elfogadta a hadsereg sürgős reorganizálását és megengedte, hogy katonai bizottságok, vagy pedig olyanok, kik minden okmánnyal bírnak, Párizsban összegyűlhetnek. Pola, Custozza, a három árbocos páncélos hajó és Albatross ágyúnaszád, úgy Salamander és Zrínyi Smyrnába indíttattak. Konstantinápoly. A porta Szerbiától felvilágosítást kért felszereléséről, mire a szerb kormány készséggel felelte : A felkelők Szerbia határszéléig nyomultak és az egész tartomány, mintegy abroncs által vétetett körül. A fejedelem a nép megnyugtatására kényszerülve volt fegyverkezni, azonban a porta irányában ellenséges szándékkal nem viseltetett. A jó egyetértés fentartása végett a szerb fejedelem egy külön megbízottat fog Konstantinápolyba küldeni. A szultán a nagyvezért megbízta, hogy neki e héten a kormány programmját átadja, mire az képesnek nyilatkozott. Mithat pasa a nemzetgyűlés egybehívási tervének kidolgozásával bízatott meg, mely a pénzügyek és a budgetről tanácskozand. — A Seik ai izlam egy rendelete megtiltja a szófiáknak a fegyverviselést s az utcákon való csoportosulást. A khedivét legközelebb várják ide, hódolatát jön bemutatni a szultánnak. Bécs. A király Rudolf koronahercegnek a schmelci gyakorlótéren tartott s kitűnő sikerrel kiállott katonai gyakorlati vizsgájáta jelen volt. Pécs sz. kir. város köztörvényhatóságának f. évi junius hó 12-én tartott közgyűlése. Elnöklő főispán Percel Miklós 9 órakor megnyitja a gyűlést. Bizottsági tagok szép számmal vannak jelen. A tárgysorozatban felvett ügyek jobbadára mind nagyon administrativ természetűek s igy a nagy közönségre semmi érdekkel sem bírnak. A gyűlés folyamán felmerült ügyek között csak kettő volt, melyekről, minthogy szélesebb kört érdekelnek, e helyütt meg kell emlékeznünk s ezek: az árvaügy és Haksch Emil bizottsági tagnak a vám és bankügyi egyesség ügyében tett