Pécsi Figyelő, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1879-01-04 / 1. szám

rázkódtatásnak eg jelei és bizonyára a romanovok trónját fogja romba dönteni, ha a kívánt szabadalmakés alkotmányosságot szép szerével nem adják meg az orosz nemzetnek. Oroszországnak tehát saját népeit kell előbb felszabadítania az iga alól, sem hogy más népek elnyomatását vegye szívére. Németország politikai életében is nevezetes lesz ez év eseményei. Két nevet fog a történelem vérrel írni lapjára: Hödel és Nobiling. A győzelmes porosz-franczia háború után egész Németország leirhatlan lelkesedéssel fogadta a visszatérő harczosokat, melyek a német fegyvereknek hirt és dicsőséget szereztek, azonban alig telt el pár hónap, és a nép csak akkor érezte igazán veszteségét. A társadalmi élet minden rétegeiben ekkor kezdték csak méltányolni ama borzasztó terhet, mely az általános hadkötelezettséggel jár. Az öt milliárdnak csakhamar akadt gazdája és a nép, melyet a háború nyomorba döntött, a család, mely kenyérkereső fejétől lett megfosztva, s az egyén, kinek teste megcsonkíttatván, nyomorékká lön, átkozni kezdték a népek felett ilykér uralkodó hatalmakat. Az elégületlenség folyton nőtt, az elkeseredett elemek mindinkább szaporodtak, míg végre a social-democratia ijesztő mérvben terjesztette ki boszuló karját. Hödel és Nobiling merényletet követtek el a német császár ellen és ez arra ösztönözte a vasembert, hogy a német szabadságot békéba verje. Mi lesz ennek a vége, az ég tudja, Bismarck számoljon róla. Francziaország az egész év folyamán át nyugodtan élvezte a békét és diadalt aratott világtárlatával. A franczia nemzet nem igen avatta magát a keleti kérdés megoldásába, csak amidőn a hármas angol-franczia-osztrák-magyar coalitio kérdése merült fel, volt hajlandó a passivitás teréről fellépni, azt hívén, hogy ütött a boszú órája. Azonban az egész terv dugába dőlt és Francziaország ismét nyugodt jön és inkább beléletével foglalkozott. A köztársaság eszméje mindinkább összeforr a franczia nemzet akaratával és meggyőződésével , így megnyugszik nagyságában és jólétében, mely utóvégre ismét visszaszerzi neki a döntő befolyást az európai concertben. Angolországra nézve a jelen év igen válságos volt. Küzdenie kellett az orosz hatalom túlterjeszkedésével, és küzdenie kell ezentúl is, míg egy döntő csapással földre nem teríti régi ellenfelét. A keleti kérdésben Anglia folyton éber figyelemmel kísérte érdekeit és kész volt az elhatározó pillanatban azt karddal is védelmezni. Azonban Oroszország, habár több ízben Anglia nagy merészséggel álcázta le alávaló terveit, nem merészelt párbajt vívni és inkább zsebre rakta a sérelmeket és meggyaláztatást. De Oroszország nem mondottak összejöni, együtt ivott velük, szellemdús társalgásával elvakitotta és végül egészen megnyerte őket azon urias modorával, melyel meghívásukat elfogadta, hogy részt vegyen játékukban. Másnapra is meghívták; utóbb rendes vendége lett a klubbnak, hol mindennap magas játékot játszottak; nem múlt el est, melyen Cartouche tetemes összegeket ne nyert volna. Nagy a szerencséje, ez az egész, azt kivéli a gazdag, feszes angolok, arra még gondolni se mertek volna, hogy oly tökéletes nemes ember, mint D’Argenton márki, hamisan játszók. Cartouche még ezen kívül is számtalan jó üzletet csinált a zsebmetszéssel, azonban az idő melyet Angolországban eltölteni szánt vége felé közeledett, barátjai visszahajtották. Előbb azonban nem akart eltávozni, míg oly csinyt nem követ el angliában, mely a mellett, hogy tetemes hasznot hajtson neki, a lordok és ladyknél maradandó emléket hagyjon hátra. Az alkalom erre csakhamar el is érkezett. Azon körnek, melybe Clanborough baronet Cartouchet bevezette, Fitzwilliam lord is tagja volt, roppant gazdaságú férfiú, ki tágas palotájában évenkint összegyűjte az angol nemesség színét. Cartouche is kapott meghívást. Ez ünnepélyen kellett csinyjét véghez vinnie. Azonnal hozzá fogdányetkedéseihez; ide tartóznak elfjnagyh8-693. előkészületek, hogy hitteb.. magával Angolországot. Két kisé’l° barnát rendezott Párisból, hár( gy')r i)oCicsterben delt, továbbá Cantelettfy eri.ak Doverben négy lovas posta-kocsi fogadás írik le a boszúról. A becsületes és lovagias párbajt kerülte ugyan, de nem az aljas bujtogatást. Oroszország mindenütt csak arra törekedett, hogy valamely állammal háborúba keverje Angliát és miután Európában nem talált eszközt jellemtelen boszútervének, kivetette hálóját Ázsia együgyű fejedelmeire. És itt sikerült is diadalt aratnia. Sir Ali, az afghanistáni khán, felbujtogatva Oroszország által, nemcsak hogy nem fogadta Anglia követségét, hanem azoknak az átmeneteit is megtiltotta. Anglia átlátta, hogy ez a moszkov műve, nem habozott, egy részről Oroszországnak szemébe vágni a hazugság és alattomosság bélyegét, míg más részről lázas sietséggel szerelvén fel hadseregét, egész Afghanistánt majdnem meghódoltató. Olaszország történelmét a lefolyt év szintén két nevezetes eseménynyel gazdagította. Alig léptünk az újévbe, Olaszországnak máris nagy halottja volt. Az olasz egységért küzdő fejedelem Victor Emánuel feküdt a ravatalon, akit nemsokára pápaiszentsége IX. Pius követett. Olaszország, de egyúttal az egész katholikus világ gyászba borult. Az olasz nép azután Umberto királyt ültette az olasz trónra, míg a conclave XIII. Leót választá az anyaszentegyház fejévé. — Umberto nemcsak hogy atyja nyomdokait követve, az olasz egységért lángolt, hanem alatta oly rövid idő lefolyásával már oly mozgalmak keletkeztek, melyek az osztrák-magyar birodalom integritása ellen voltak intézve és annexionális politikát követeltek a kormánytól. A kormány ugyan kijelentette , hogy a zajos gyűlések által hozott határozatokat és az utczai tüntéseket nem pártolja, mindazonáltal oda törekedett, hogy a zavarosban valamit is halásszon Olaszország részére. Ezúttal azonban már nem volt oly könnyű sikert érni, mint 1866-ban. Ország világ tudja ma már, hogy Olaszország szövetségesnek nagyon hasznavehetlen és megbizhatlan, míg ellenségnek nem veszedelmes. Olaszországban ez év vége felé szintén merényletet követtek el az olasz király ellen, mely azt látszik bizonyítani, mikép az olasz nép sincs megelégedve a viszonyokkal. És most azzal zárjuk be visszapillantásunkat a külpolitikai életbe, hogy e lefolyt év bizonyára oly események előjelét hozta felszínre, mely talán csirája lesz egy jobb kornak. A válság pontján állunk nem csak mi, de Európának több nemzete is és ha sikerül a most előtérbe tódult életkérdéseket, politikai mozgalmak és a népek nyomorának enyhítését, az anyagi viszonyokat a sokat zaklatott alattvalók s állampolgárok jólétére, boldogítá- sára megoldani, úgy egy boldogabb jövőnek nézünk eléje, míg ellenkezőleg kiszámíthatatlanok lesznek a következmények, melyeknek beteljesülése már soká el nem maradhat pedig helyet váltottak a hajnalban indulandó hajón. Cartouche készült az ünnepélyre. Midőn elérkezett az idő, Cartouche fényes fogatban a lord palotájába kocsizott két czimborájával, kiken fényes és aranytól ragyogó szolgamez volt; ő maga a legegyszerűbb ruhába volt öltözve, melyet azonban az ízléssel alkalmazott drágakövek annál feltűnőbbé tettek. Halljuk szorul szóra, mit mond azon rosz regények egyike belépéséről a társaság közé: „Fölkereste a házigazdát, és midőn annak karján a vendégek során végig ment, hogy magát a ház úrnőjénél bemuathassa, minden tekintet csak ő felé fordult, ki testi szépsége, valamint egyszerű öltözetének pompája által általános feltűnést okozott. A ki nem ismerte, neve után kérdezősködött, és így majdnem központjává lett a társaságnak, és pedig annyival inkább, miután egész viselete, a nők iránti udvariassága, kellemes, szellemdús társalgása a legfinomabb műveltséget tanúsították. Midőn így szeretetreméltóságával az egész társaságot elbájolta volna, ügyesen Cartouchera tudta fordítani a beszéd tárgyát, kiről számtalan adomát beszélt el.“ „Az utolsó adoma melyet a londoni Cartouche a párisi Cartoucheról elbeszélt, a következő volt: A kormányzó herczeg fényes estélytdöfött Párisban. Cartouchenak sikerült egy félő idegen neve alatt bejuthatni. Ezen márán Párisban egy híres bűvész tartozott, társalgás közben őt is szóbta . A szokásos új évi tisztelgések Budapesten minden jelentőség nélkül megtörténtek. A maraeluk-sereg megjelent Tiszánál és biztosította továbbra is hű támogatásáról. Tisza megköszönte és kérte a pártot ez ígéretet akkor is megtartani, ha a kormányra nehéz napok következnek. A pártok — kivéve a függetlenségi pártot, mely távol tartotta magát minden hivatalos tisztelgéstől —■ a képviselőház elnökénél Göigczinél is tisztelegtek a kormánynyal együtt. — Gróf Szapáry Gyula,pénzügyminiszter — mint a „Pester Correspondenz“ jelenti —január 5-én fog Bécsbe utazni, hogy a Rotschild-csoporttal a tárgyalásokat a kölcsön iránt újból fölvegye. — A Vatikánban, mint Rómából távirják, a bosznia-herczegovinai katholikus egyház ügyeivel foglalkoznak. A pápai udvar érintkezésbe tette magát külügyminisztériumunkkal s a két tartomány részére mielőbb várható egy uj vikariátus berendezése. — Az osztrák-magyar-török konvencziónak létrejötte Novibazárt illetőleg „biztosnak tekinthető.“ A porta már a visszavonulási vonalakat is meghatározta. A parancsnokok Boszniában utasítást kaptak a bevonulásra minden előkészületet megtenni. A bevonulásra három hadosztály van kiszemelve. A dalmát csapatok indulási parancsot kapnak. — A Berlini nagykövet Gr. Károlyi Alajos helyére, a ki londoni nagykövet len, gróf Széchényi Imre neveztetett ki. — Az országgyűlés mindkét háza hétfőn rövid ülést tartott melyen a megyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásairól, az 1879. évre megajánlott ujoncjutalékról, a mintatörvény módosításáról sa Németországgal kötött vám- és kereskedelmi szerződésről szóló szentesített törvények hirdettenek ki, a népekl általános,, elégedetlensége attúl ! Mi a legjobbat kívánjuk. Külföld. Az afghán háború végéhez közelg. Jakub khán hódolatát az indiai alkirály visszautasította, mert a duravi törzs nem adta meg magát s Kabul helyőrsége, mely e törzshöz tartozik, nem hajlandó a fegyvert letenni. Az emír Taskendből Oroszország felé menekül. Az angol hadcsapatok tovább fognak nyomulni az országba A Khyberszoros körül egy 300 főből álló csapatot fogtak el. Azon hír van elterjedve, hogy az afghán emir Szt.-Pétervárra utazik, hogy kieszközölje ott az európai hatalmak közbenjárását a maga javára. Az olaszok Albániáról álmodoznak, habár ezt hivatalos úton megcáfolni igyekeznek. A skutarii olasz consul egyik tolmácsa Prizrendbe megy, hogy személyesen értesítse az albán liga főnökét arról, miszerint az olasz kormány sohasem fog beleegyezni Albániának Olaszországhoz leendő csatolásába, de azért amint távírják, több olasz izgató érkezett Skutariba, hogy az Olaszországhoz leendő csatlakozásra beszéljék rá az albán népet. Spiz és Podgoricza környékéről a skutarii vali által összehívott török csapatok értesülvén a szultán akaratáról, hogy a berlini congressus által Montenegró részére ítélő területekről ki kell vonulniuk, megtagadták ennek teljesítését, és fegyveresen ellent fognak állani minden ily értelmű törekvésnek. Francziaországban nagyban folynak az előkészületek a január 5-én tartandó senator választásokra. Összesen 37 departementben lesz választás és pedig 31-ben azért, mert a képviselők mandátuma törvény szerint lejárt,6-ban pedig azért, mert az illető senatori állomások haláleset következtében megüresültek, hozták. A párisi Cartouche néhány szóból elárulta, hogy ezen mesterségben nem egészen járatlan. Az előkelő idegent kérték, szíveskednék néhány darabot mutatni. Legnehezebb darabommal fogom elkezdeni, szólt az idegen. Az egész mestermű abból állana, hogy az urak és nőktől valamely tárgyat pl. ékszert és más e félét, valamely téhelybe gyűjtené. Ebben aztán valamenyi tárgyat összekeverné, továbbá nyitását megszűkíti, úgy hogy csak fél kézzel lehessen belenyúlni, mire aztán mindnyájan, kik valamely tárgyat beletettek, tetszés szerint a téhelyhez léphetnek, és belenyúlván, mindegyik csak a maga tárgyát fogja kivenni, és pedig még akkor is, ha a tárgy nagyobb lenne a nyílásnál. E csudát senki sem akarta elhinni. Annál kiváncsiabbakká lettek az urak és hölgyek, hogy e csudát megszemlélhessék. Cartouche valóban véghez vitte. Én magam is láttam, szólt a londoni társaság Cartouchen, én is jelen voltam az estélyen. Én a bűvész minden mozdulatát figyelemmel kísértem, és ami mások előtt csudának látszott, előttem könnyű műve lett. Hogyan! ön megtanulta ? Kérdék az urak és hölgyek egyszerre. Bizonyára, és azután nem egyszer adtam elő társaság közben. És itt is ismételhetné ? Ha ez által mulatságot szerezhetnék a hölgyeknek, miért ne? Bizonyosan hangzott minden felől, és kérelmüknek engedve, hozzá fogott előadásához. Legelőször is egy hölgyhez lépett. Már Törvényszéki Csarnok. A múlt héten letárgyalt polgári ügydarabok : Baar község közbirtokosságának, ugyanazon község úrbéres lakosai ellen, — maradvány földek megváltása és legelő elkülönzés iránt lefolyt úrbéri pere. — Tomás Márk és társai torjáncsi lakós felpereseknek, — Vámos Kármin és Lipót oldi lakós alperesek ellen 840 frt. és járulékai iránt lefolyt pere. Telekkvirgydarabok: özv. Scheszler Péterné felperesnek Scheszler Menyhért alp. ellen tulajdjon érvénytelenítési keresete. — Nagy Kovács János felének Nagy Kovács Sámuelné alp. ellen 217 frt 80 kr. és jár. iránti keresete. — Storch Péter és Storch Jánosné birtokközösség megszüntetése iránti keresete. Büntető ügydarabok 1879. évi január 7-én Herendi József elleni lopásbünügyében Curia mint legfőbb itélőszéki ítélet hirdetés. — Öreg Deli János sikkasztási bűnügyében kir. táblai ítélet hirdetés.r Wagner János és neje Hohmann Katalin sikkasztási bűnügyében Curia mint legfőbb itélőszéki ítélet hirdetés. — Öreg Gergely György súlyos testi sértéssel vádolt elleni bűnügyben Curia mint legfőbb itélőszéki ítélet hirdetés. — Kovács Gábor kémesi lakos vétkes vigyázatlansággal okozott emberöléssel vádolt elleni bűnügyben végtárgyalás. — Fekete László sikkasztással vádolt elleni bűnügyben végtárgya- lás. — Baka Sándor hamis okirat készítés és csalással vádolt elleni bűnügyben kir. táblai ítélethirdetés. Január 28-án Petkó Antól és neje Nagy Éva szabolcsi lakosok ellen bírói zártörés és ellenszegüléssel vádolt bűnügyben végtárgyalás. — Ifj. Storch József sikkasztással vádolt elleni bűnügyben kir. táblai Ítélet kihirdetés. — Lakatos Antal, és Lakatos Antalné bírói zártörés által elkövetett sikkasztással vádolt elleni bűnügyben kir. táblai Ítélet hirdetés. — Bitkai János sikkasztással vádolt elleni bűnügyben Curia mint legfőbb itélőszéki Ítélet hirdetés. — Özv. Koszticska Rozália és Koszticska Magdolna bírói zártörés és sikkasztással vádolt elleni bűnügyben végtárgyalás. — Dorn György fekedi lakos bírói zártöréssel vádolt elleni bűnügyben végtárgyalás. — Szomor József és társai orgazdasággal vádolt elleni bűnügyben Curia mint legfőbb itélőszéki ítélet kihirdetés. Január 10 én Bakó József hamis okmány készítéssel vádolt elleni bűnügyben kir. táblai ítélet kihirdetés. — Vlasics Vinkó és Gyúró dályoki lakosok ellen súlyos illetve könnyű testi sértéssel vádolt bűnügyben végtárgyalás. — Bischof János versendi lakos elleni súlyos testi sértéssel vádolt bűnügyben végtárgyalás. — Antonovics író tolvajlással vádolt elleni bűnügyben végtárgyalás. itt csak azon. olvasóinkhoz intézünk kérelmet, a kik hátralékban vannak hogy sziveskedjenek azt mielőbb beküldeni s lapunkra az előfizetést is megújítani, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. — Dr. Dulánszky Nándor megyés püspökünk e méltósága a női dalárdának nem rég adott hangversenye alkalmából 50 frtot adományozott. Ismét egy szép jele ama nagymérvű jótékonyság- és áldozatkészségnek, a melylyel megyénk fő-, pásztora újra és újra emlékét örökíti megy" — Adakozás: Jellasits János nyugalmazott tanácsnok úr a pécsvárosi szegények számára 1 frtot ajándékozott szerkesztőségünknél, melyet azonnal rendeltetése helyére juttattunk. Fogadja a szűkülködők háláját e nemesszivüségéért. ~^7 — A pécsi jótékony nőegylet kedves kötelességének ismeri köszönetét nyilvánosságra hozni, hogy az általa a „hattyú“ teremben felállított karácsontára Zsolnay György kir. alügyész úr a rabok által váratott 36 sapkát, Valentin Ottillia urhölgy és Caffitsch czukrász pedig egy-egy kosár süteményt adományoztak, míg.Trixler Alajos úr a "„hattyú“ termet ingyen adta a karácsonyfa felállitása czéljából a nőegylet rendelkezésére. Fogadják újólag a szegény szükölködők nevében az egylet részéről e nemes szivü adományokért a hálás köszönetét. — Beküldetett hozzánk a Rudolphinum czimü városi árvaház építkezési költségeihez járuló adakozók jegyzéke. Az öszszes gyűjtési eredmény 18,775 frt 70 krra rúg. Valóban szép összeg, melyet a nemeskeblűség áldozott a valóban szép czélra. — Obermayer Géza, ki ama nagymérvű sikkasztást követte el a pécsi takaréktárban, a nmságu m. kir. Curia mint legfőbb itélőszék által is 5 évi börtönre ítéltetett. — Mához egy hétre azaz jövő szombaton lesz a jogászbál. A rendezőség ugyancsak nagyban készül rá, — kiváncsiak vagyunk váljon a közönség részéről mily pártfogásban részesül. Hajdanában a környékbeli jogász-világ találkát adott ez estére magának, mig az utóbbi években leginkább az ügyvéd urak tartották magukat távol és a távollét által tündököltek. „Patvarista“ bár nem rendeztetvén, hiszszük, hogy ezúttal másként lesz. — Lapunkban múltkor említettük, hogy egy gyermek hulláját húzták ki egy kútból. E gyermekhulla amint utólag értesülünk, a pár hét előtt elveszett kis Jakabfyénak ismertetett fel. A hulla feltalálása után a vizsgálat azonnal folyamatba tétetett és így talán sikertelend kikutatni, váljon, a mi különben nagyon is valószínű, nem e gyilkosság áldozata lett a szegény kis fiúcska. A folyó év május és június havában Székesfehérvárott rendezendő országos kiállításon való részvételt illetőleg Ntódosy Kálmán úr kezdeményezésére a baranya megyei gazdaegyesület körében úgyszintén a pécsi iparosokból és nyerstermelőkből egy-egy bizottság alakult, melynek mindegyike Nádosy urat választá elnökül. Ezen bizottságok, melyek a részletekben külön, atalán azonban együttesen működnek , azt tűzték ki maguknak feladatul, hogy a városunkbeli és megyénkbeli iparosokat a kiállításban való részvételre felszólítsa, buzdítsa, érdekükben közbejárjon, s ez ügyben, hol kell, anyagilag is segélyezze. A városunkra kiterjesztett ügykörrel bíró kiállítási bizottság múlt hó 29-én tartott értekezlet alkalmával következőleg alakult meg: elnökül Nádosy Kálmán, alelnökül Aidinger János, a szűkebb körű végrehajtó bizottság elnökéül Zsolnay Vilmos, titkárul Záray Károly, bizottsági tagokul Weiler N. J., Hoffmann K., Hoffmann L., Hartl J., Haberényi P., ifj. Heindlhoffer, Kovácsics J., Rozinger I. Daempf K., Zelesny Gy., Hermann Vincze, Meisner J. urakat választották a szép számmal jelen volt érdeklődők. — E hó 12-én ismét értekezletet tart a bizottság, amely alkalommal a kiállításban való részvételt illető bejelentések meglehetők s a szükséges felde ott nem volt látható; azon úr a cselédségnél kérdezősködött útánna, azt felelték neki, hogy azon úr, kit keres, előszólitotta inasait és eltávozott. A kereső úr leszaladt az utczára és a kocsisokat kérdezte, de senki se látta az idegent vagy szolgáit. Itt hallatlan csalás történt, e felöl a társaság is kezdett meggyőződni, s a harag, düh és a zavar folyton növekedett. Maga Cartouche lehetett! mondták néhányan, ki elbeszélte nekünk azon kalandot, melyet maga akart véghez vinni! De ki vezette be a rablót ez előkelő társaságba? ez volt az általános mnéltatlankodás legelső kérdése, és mindenki a szegény Sir Edwardnak esett neki. Amit legelőször is tenniök kellett volna, azt a zavarban elmulasztották. Ha azonnal útónok hajtatnak, még elérhették volna. Midőn ez eszükbe jutott, már késő volt. Cartouche és társai, gyors, jól kiszámított futással szerencsésen megérkeztek Doverbe s fél óra múlva Calais felé hajóztak. Az előkelő angoloknak az utónna nézés maradt. Ezzel megismertettük olvasóinkkal Cartouchet , akit valamennyi cinkos társával, férfiakat úgy mint nőket, felakasztottak és kerékre törtek volt, és a párisi nyilvános biztosságot illetőleg, az állapot legkevésbé sem változott; az utczakép oly bátortalanok voltak, mint az előtt; ép úgy loptak, raboltak és gyilkoltak, mint Cartouche idejében. Mindez eléggé tanúsítja, hogy Cartouche nem volt egyébb közönséges rablónál. Egyébiránt a republikánusok fényes győzelme most már kétségtelen. A con- servatív unió teljes feloszlásban van. A monarchista pártok, mint rendesen, úgy most is hajba kaptak egymással. Nevezetesen a legitimisták gyalázó iratot bocsátottak közre a bonapartisták ellen. Oroszországban a forradalom előjelei mutatkoznak. A nép mindenütt elégedetlen, forrongások, zavargások napirenden vannak. Legújabban a kiewi tanulók tüntettek és ez alkalommal ismét véres öszszekocczanások voltak. Az ostromállapot ki jön hirdetve. A „Bukaresti Híradó“ írja, hogy az elmúlt héten Románián keresztül 3000 muszka szállíttatott Bulgáriába. Január 2-án szintén két vonat maszka katona ment Bukaresten át Bulgáriába. Ki tudja, minő alattomos tervei lehetnek ismét a medvének. Különfélék. 4 — Lapunk jelen első számát eddigi előfizetőinknek még megküldjük Az előfizetési felhívás lapunk homlokzatán olvasható s régebben észrevette őt, s a nő viszont. Látta, hogy a nő lopva pillant reá, és pillantásai tetszést árultak el. Ettől nem tarthatott, hogy tagadó választ kap. Legelőször is zsebkendőt kért tőle, melybe a gyűjtött tárgyakat rakhassa, aztán arra kérte, hogy ő legyen az első, ki valamely tárgyat beletesz. A nő ezt is teljesítette, értékes karpereczet vett le karjáról és átnyújtotta. Legmerészebb vágyát elérte, mert ha az első tárgy ily értékes volt, a többi sem adhatott csekélyebbet. Úgy is lett. Az egész kört végig járta, mindenki azon volt, hogy legértékesebb ékszerét adhassa át; egy nő sem akart az első előtt hátra maradni, s így a férfiak is. Egy zsebkendő nem bírta az értékes tárgyakat magában foglalni; még egyet kellett kölcsön kérnie; ez is megtelt, mint az első. Uraim és hölgyeim, szólt ekkor Cartouche, most öt percznyi türelemért kérem. Az előszobában némi előkészületeket kell tennem. Ezzel elhagyta a termet a két teli zsebkendővel együtt. Türelmesen, mit sem gyanítva várták visszatértét, és kiváncsiak voltak a csudára, melyet visszatértekor látni fognak. De Cartouche nem jött vissza. Az öt perc eltelt, útónná még öt, néhányan órájukat nézték. Egy úr kiment, hogy útónná nézhessen. Ez sem tért vissza többé. A társaság türelmetlenkedni, nyugtalankodni kezdett; némelyikben fölébredt a gyanú, s többen kimentek, hogy utána nézhessenek, mi történik. Ekkor visszatért az előbben úr. Cartouche az előszobába akart menni.