Pécsi Közlöny, 1894. július (2. évfolyam, 73-86. szám)

1894-07-01 / 73. szám

a miveltségi fokra, se a finomabb életmód­ban és kényelmes élvezetekben nem le­het része, de ez nem is szükséges. Ha erkölcsileg tiszta és edzett a jelleme, ha a vallás-erkölcsi törvények irányítják tet­teit, ha lelke nem martaléka a féktelen szenvedélyeknek, civilizált az egyén a­nélkül, hogy Kantot vagy Spinozát csak hitből is ismerné. A vallás-erkölcsi mivelődés és a szellemi kultúra egymásnak szükséges támaszai, kiegészítői. A valódi tudományt mindenkinek kell tisztelnie, becsülnie, ez mindig hasz­nára vált az emberiségnek, kárára soha, mert a valódi tudomány nem csak el­lentétben nem áll a vallás és erkölcs törvényeivel, hanem inkább támogatására és megerősítésére szolgál azoknak. Ha fordultak elő hibák, ezeket nem a tudo­mány, hanem a vele való szédelgés követte el. Azért szívből üdvözöljük a tudo­mány bajnokait városunk falai közt, üd­vözöljük őket mint az igazi humanizmus harcosait, mint a magasztos emberi célok­­ tiszteletre méltó munkásait. Legyen nekik­­ kellemes a körünkben való tartózkodás, legyen sikeres önzetlen fáradozásuk! A képviselőház tegnap, szombaton, tar­totta utolsó ülését a nyári szünet előtt. Napi­renden a delegációk tagjainak megválasztása volt. A delegációk szept. 14 ére hivat­tak egybe. XJt miniszter és államtitkár. A fővá­rosban szárnyaló hírek szerint dr. Jósika Samu, a volt belügyi államtitkár, földmivelés­­ügyi miniszterré, Percel Béni, a siklósi ke­rület képviselője pedig belügyi államtitkárrá fog kineveztetni. Hogy ebből mi igaz és mi nem, a legközelebbi jövő mutatja majd meg. Megválasztottuk a deputációt és az ünnepi szónokot. Midőn a deputáció a teherkocsi elé érke­zett, a jubilánsot két fékező a kocsiból kiha­jolva galléron ragadta, a deputáció pedig el­csípve a jubiláns derekát, úgy fordították be a kocsiba, mint egy zsák lisztet. (Dörgő él­jenzés.) Mindenki elfoglalván helyét, megkezdő­dött a lucullusi vacsora. A túrós csusza elköl­tése után felkelt Rezes Gáspár kocsimester (ünnepi szónok) felköszöntendő a jubilánst. „Tisztelt vendégkoszorú ! Szívem szőlő­hegy Liter Guszti! A mai napon egybegyűl­­tünk, hogy szeretve tisztelt barátunk Liter Guszti raktárost harminc évi szolgálata alkal­mából illendően üdvözöljük. Szívesen cseleked­­jük meg azt. Talpig becsületes ember a Guszti, mert nem fordult elő egy eset sem, hogy az ő keze alatt kávés zsákot, vagy rizses bált fel­bontottak volna, de még oly közönséges eset sem adta magát elő, hogy boros hordót meg­fúrtak volna. (Inaszaki Gottfried raktári mun­kás mosolyogva nézett a pajtására és a fülébe súgta : „csak ezt annyiszor fogná el a gyomor­görcs, ahány boros hordót mi ketten kifúrtunk.) De még nagy hálával tartozunk mi a Guszti bácsinak azért is, hogy ha megszorulunk pénz dolgában, hát mindjárt ott terem őrangyalként mellettünk és kisegít. (Józan Boldizsár kalauz­nak eszébe jut a Guszti bácsinál lévő tartozása és önkéntelenül elkiáltja: „hát a harminc per­cent ?“) Szegény épen ásítani akart egyet, amidőn a szónokló kocsimester a jelző zászló Pozsonyi kát. nagygyűlés. A pénteki kát. nagygyűlésre 8000 ember érkezett Po­zsonyba. Két órakor „Veni Sancte“ volt a koronázási dómban, mire a nagygyűlés gr. Zichy Nándor beszédével kezdetét vette. A gróf hangsúlyozta, hogy a kormány egyház­­politikája elleni alkotmányos küzdelem min­den katolikusnak kötelessége, ő a maga részé­ről minden erővel azon lesz, hogy a szent ügy diadalra jusson. Utána gr. Eszterházy M. Móric szólalt fel, különösen az országos szer­vezkedés örvendetes tényére utalván. Dr. Otocska, pozsonyi ügyvéd, az állam és egyház közötti viszonyról, dr. Mike, komáromi ügy­véd, a kát. autonómiáról, dr. Prohászka, az „új társadalmi kérdésiről értekezett. Utóbbi az Istenben való hit és a vallásosság megerő­sítését teszi a modern társadalom kötelessé­gévé. Végül dr. Bangha indítványozta, hogy szerveztessék e­g­y országos bi­zottság, mely a kát­­érdekek folytonos ápolásával foglalkoz­­z­é­k. „PÉCSI KÖZLÖNY“ Városi közgyűlés. Aidinger hasonló véleményben van, de még a bálicsi vizet is összegyűjteni szeretné, ez pedig pénzbe kerül. Azért a megszavazott 150 ezer frt. helyett 200 ezer frtnyi költséget kér megszavazni. Bubreg szerint a putur luki forrás a járványos betegségek bacillus­­telepét képezi, attól tart, hogy a forrás­vizek összegyűjtése folytán megszaporodott vízmeny­­­­nyiség jóval jelentékenyebb nyomását a csö- í­vek nem lesznek képesek elviselni. Kéri véle­­­­ményadás végett az egész ügyet a vízvezetéki­­ bizottságnak kiadni. Littke egy ártézi kút­­ fúrását javallja, egyszersmind erősen kikel az­­ utcák öntözésének nyomorúságos volta miatt, s éppen most, mikor a város annyi vendéget fog­­ falai közt tisztelhetni. Herbert megnyug­­­­tatja az összes felszólalókat: lesz jó és bő ön­­­­tözés, felhasználtatják erre a balokányi mocsár vizét; a puturluki forrásban nem hemzsegnek a baktériumok, mert Skoff vegyelemzése után a forrás vizét tisztának találta. — Ennyi szó­beszéd után a közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy az egész dolgot tegye tanulmány tár­gyává és arról adjon jelentést.­­ Ezután a megüresedett állások betöltésére ke­rült a sor, előbb azonban a reáliskola kibővíté­sére és a Kis Kereszt utca szabályozására szükséges 18.452 frtnyi összeget szavazták meg. A megüresedett községi birói állást­­ K­i­s­a­s­s­z­o­n­­­y József nyerte el 63 szava­­­­zattal a többi jelölt (Németh Béla, Köhler­­ Róbert, Kim Gáspár) ellenében. Gazdasági­­ felügyelő lett Bubreg Nándor, a fogalmazói­­ állást Ober­hammer Antallal töltötték be.­­ Nyilvántartóvá Csendes Józsefet válasz­­­­tották meg. Jelöltek voltak erre az állásra : Trixler Aladár, Kovács Antal, Surányi Kál­mán. Rendőrbiztossá egyhangúlag J­e­r­é­n­y­i Antal lett. — A honvéd-kaszárnya kiépítésére szükséges 85.400 frtot kölcsönkép veszik fel; az építésbe fektetendő tőke 6 és fél százalékot fog hozni. — A vincellér iskola számára a még meg nem érkezett 3600 frtos államsegélyt­­ megsürgetik. — Jankovics és még néhány , polgár által beadott, a budai külvárosban vas­­i úti lerakódó hely építését kérelmező kérvényt­­ a tanács pártolólag terjeszti fel. — Somogyi színigazgatónak 600 frtos segélyt szavaztak meg. — A jövő kögyülés augusztus 23-ára lett kitűzve. Jun. 28 án volt a város évnegyedes köz­gyűlése, melyen Kardos Kálmán főispán elnökölt, ki a gyűlés elején az elhunyt Förs­ter Béla bizottsági tagról emlékezett meg, őt mint polgárt és a társadalom kiváló tagját méltatván. Majd hasonló meleg szavakkal adta tudtára hivatalosan Munczhart Géza, fő­mérnök halálát. Ezek után jelentette, hogy a volt városi főmérnök helyére Rauch J­ános első oszt. mérnököt nevezte ki, mely kijelen­tést a közgyűlés élénk éljenzéssel fogadta.­­ Ezek után felolvasták a belügyminiszternek a múlt közgyűlésen hozott határozatokra vo­natkozó jóváhagyó leiratát. Élénk megbeszélés tárgyát képezte a jelenlegi nyomorúságos v­í­z­­ü­g­y. Hozzászóltak Muttnyánszky, Aidinger, Bubreg, Littke és Herbert tanácsos. Mutt­­nyánszky a puturluki forrás vizének fel­­használásával véli a mizériát orvosolni ; nyelét a szájába tolta, hogy ily badarságot­­ tovább ne beszélhessen. . . . Mondom, egy ilyen nemes szivü em­ber megérdemli, hogy ünnepet üljünk harminc éves szolgálata alkalmából. (Ezen szónoklat alatt Rucsek Pál sütő két pint fillert kihúzott, úgy okoskodván, hogy dicsőség ide, jubileum oda, de ő leissza a forintját. ..) . . . Kívánom, hogy a jóságos Isten még sokáig éltesse Liter buszti kartársunkat! (Szűnni nem akaró éljenzés és taps.) Egy ember kivételével mind éljent kiál­tott. Ez az ember pedig egy dijnok volt, aki egy fertály fontra való bornyuhást forgatott a szájában. (Úgy látszik, hogy ez meg le akarja enni a forintját.) A mulatság igen kedélyesen folyt. Meg­vitatták a vasúti élet ezernemű bajait. Konsta­tálták, hogy a frakker lovakon kívül senki sem szenved annyit, mint a vasúti és mégis a leg­­komiszabbul lesznek fizetve. A bankett vége felé egy felfedezést tet­tünk. A Guszti bácsi előtt még ismeretlen volt a „Grosswardein“ nóta és sajátságos, hogy azt meg tudta, hogy a baranya-hegyháti járásban a Szily Gráci a követ. Mikor már cihelődni kezdtünk, úgy haj­nali négy óra felé, félrehitt a Guszti bácsi fele­sége és a fülembe súgta, hogy harminc év óta ma volt harmadszor jó kedve az ő urának. És pedig először, mikor megkapta az örökségét, másodszor, mikor azt hallotta, hogy a Baross Gábort penzióba teszik és ma, a bankett napján. 1894. július 1. Hire­k. Személyi k­ir. Dr. Dulánszky Nán­dor megyés püspökünk még mindig Nádasdon tartózkodik és valószinüleg onnan fog egyene­sen fürdőbe utazni. Pozsgay József oldalkano­­nok és pü­p. irodaigazgató csütörtökön kiment Nádaséra és hosszabb ideig lesz ő excellenci­­ája környezetében. A vándorgyűlést megelőző vasárnapon, tehát ma, az összes lapok alkalmi cikkben emlékeznek meg a vándorgyűlésről; a sajtó kiküldött tudósítói táviratokban értesítik lap­jaikat a gyűlés megnyitásáról és lefolyásáról.­­ Az „Emléklapok“-at nagy fáradsággal szerkesztő Ágh Timót dr.-nak tiszteletdíjat ajánlanak fel a városi bizottsági tagok ; az „Emléklapok“ 800 példányban jelennek meg, a nyomtatás 776 frt. 56 krba került. Távozó igazgatónő. Megható ünnepély folyt le csütörtökön reggel va9 órakor a belv. leányiskolában. Ekkor búcsúzott el a pécsi tanítói testület az iskolás leányok jelenlétében özv. Hakschné, szül. Glaser Franciska igazgatónőtől, ki 35 évi buzgó és eredményes tanítói működés után jól megérdemelt nyuga­lomba vonult. Legelőször is az iskola új igaz­gatónője üdvözölte az ünnepeltet. Biztosította társai és a növendékek nevében, hogy iránta való szeretetüket meg fogják ezután is őrizni, kérte, hogy ő is tartsa meg őket szíve szere­­tetében. Ezután egy leányka köszönte meg társai nevében a búcsúzó igazgatónő szere­tetét és fáradozásait. Majd a felügyelő-igazgató inta-

Next