Pécsi Közlöny, 1895. január (3. évfolyam, 1-13. szám)
1895-01-01 / 1. szám
a vitákra és az impraktikus, szürke teo-riákra; lendítsenek inkább rajt’ végre valahára a vallás-erkölcsi, a közgazda- sági, a közigazgatási, a társadalmi ál lapotok feljavításával! Azok pedig, akik közvetlenül a nép után élnek (mint pl. a lelkész, 1 tanító, közigazgatási képviselő stb. urak) . Isten s ember előtt az irgalmasság cselekedete és szoros lelkiismereti és becsületbeli kötelességüknek tartsák úgy befolyni a jövő választásokra, hogy ezúttal a népnek is (ne csak mindig a képviselő uraknak) legyen haszna a népképviseleti rendszerből. A nép iránt való szeretetet folyton hangoztatják ezek az urak. Ennek politikai megvalósítására a néppárt programjánál nem tudunk alkalmasabbat. Azért éljen a néppárt, éljenek a nép képviselői, le a képmutatókkal! Bartinay ! — II. Ferenc, a két Szicília utolsó királya. I. Ferenc József ő felségének sógora, dec. 28-án Arcoban meghalt. II. Fe-renc 1836-ban született s mint a Bourbo- i nők nápolyi ágának feje, 1859-ben foglalta el a trónt, melyet azonban 1861-ben már el kellett hagynia. A forradalmárok Gari-baldival élükön, kiszorították II. Ferencet, s a ki végre Bajorországban visszavonulva élte napjait nejével Mária királynéval, Erzsébet királyasszonyunk nővérével. A boldogult exkirály házasságából gyermek nem származott. — I — Önvallomás. Wekerle a kormánypárt értekezletén jellemző szavakkal indokolta lemondását. Sajnálatunkra —gy szólt — azt kellett tapasztalnunk, hogy nemcsak egyes ügyekben, hanem általában , véve nem vagyunk a legfelsőbb bizalomnak oly mértékben osztályosai, amint ezt az ügyek sikeres és eredményes vezetésére nézve jelen viszonyaink között kívánatos-nak tartjuk.« A körülírás arra mutat, hogy , a kormány a felekezetnélküliség és a zsidó hitre való áttérés kérdésében várta, vagy kívánta a koronától azt, hogy iránta a bizalomnak rendkívüli fokát mutassa ki. — Ismét tervben volt a korona tekintélyét belevinni a parlamenti harcba abból a célból, hogy a függőben levő két egyházpolitikai törvényjavaslat változatlanul menjen át a parlament mindkét házának tanácskozásain. Wekerle ilyen garanciákkal szeretett dolgozni, csakhogy ezt a korona megsokalta. Különben a miniszterelnök a búcsúztatóban biztosította a pártot, hogy elveiből ezután sem ad föl semmit. Úgy tett, mint az anarkisták a vérpadon, kik e szavakkal búcsúznak . Éljen az anarkia ! Ő felsége pénteken fogadta külön kihallgatáson Orey Béla báró főkamarást, Tisza Kálmán, Széll Kálmán, Apponyi Albert gróf képviselőket, Festetlek Tasziló gróf és Dessewffy Aurél gróf főrendiházi tagokat. Szombaton audiencián voltak: Román Miron metropolita, Szapáry Gyula gr., képviselő, Kemény Kálmán br., Alsó-Fehér- megye főispánja, Zichy Nándor gr. főrendiházi tag, Károlyi Sándor gr., a nemzeti párt tagja és Fáik Miksa. Pécsi Közlöny 1895. január 1. Adatok népoktatási viszonyaink köréből. I . Nyilvános köszönet. Méltóságos báró Eötvös József úrnak, az egyetemi alapit-ványi uradalom kerületi felügyelőjének , Pécsváradon, azon alkalomból, hogy szives , felterjesztése folytán a szaki és ver- sendi r. k. iskolák régi épületeinek s évtizedeken át hiába kért és sürgetett helyreállitására a nm. vallás- és közoktatási minisztérium mint kegyuraság 1893. évi 43192. sz. rendeletével, mely a visitatio canonica és Ugyancsak a nm. minisztérium 1882. évi 34335. sz. a. kelt határozatain alapszik, összesen 833 fitlért engedélyezett, s hogy ezen helyreállítási munkálatok a lefolyt évben teljesítettek is. a két község elöljárósága és iskolaszéke nevében hálás köszönetét és mély tiszteletét fejezi ki a két iskolaszék elnöke. * A nm. vallás és közoktatási m. kir. minisztérium egy fontos határozata. Közérdekűnek tartjuk a felebbiekben hivatott második miniszteri határozatot, mint elvi jelentőségű döntvényt, esetleges felhasználás végett olvasóinkkal közölni. 34335. sz. 1882. m. kir. vallás- és közoktatási minisztérium A szajki és versendi r. k. iskolák kibővítésével járó terhek viselése tárgyában 1881. évi 2231. számú szolgabirói elsőfokú, 6814. szám alatt hozott másodfokú alispáni határozatot, a m. kir. közalapítványi ügyigazgatóság képviselőjének felebbezésére azon körülmény figyelembevételével, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyvek az alapítványi uradalmat csak az iskolaépületek fenntartásával és javításával egybekötött terhek viselésére kötelezik, ezennel feloldom. A már létező iskola fenntartásához és javításához, nem értetvén ide az újabb építkezések, az uradalom az építési anyagok kiszolgáltatásával s az építési költségek viselésével, a szükséglendő kézi és igás napszámok kiállításával pedig az illető hit felekezetek tartoznak hozzájárulni. Mivel a közönséget a megye alispánjának 1881. évi 7363. szám alatt kelt felterjesztésére, a közlemények visszavárása mellett, további intézkedés végett értesítem. Budapesten, 1882. évi jan. 14-én. Trefort, s. k. (Folyt. köv.) s az Átöröklés problémájának tudományos megfejtése szerint (kapható a szerzőnél, ára 50 kr.) az egész jövendő nemzedék tériszonyban fog szenvedni ... Én Pécsett nem fogok születni. Erős idegeim is vannak, vagy mint mondani szokás, nincsenek idegeim. Tériszonyban tehát előreláthatólag nem fogok szenvedni. Egytől azonban születésem első pillanatától iszonyodtam, t. i. a házasságtól. Pedig át nem örökölhettem e bajt, (igazolását lásd Átöröklés problémája. Kapható szerzőnél, ára 50 kr). Hogyan is történhetett volna, mikor sem atyám, sem anyám nem irtóztak a házasságtól ? Megbocsássanak m. t, hölgyeim, senkit sem akarok lebeszélni a házasságról. No de mit tehetek róla, ha bizarr alakulatú sziklák, gikszeres hangversenyek, gouvernantok, agglegények és egyéb ilyen csodabogarak is léteznek. Léteznek az építőművész részarányosságért rajongó érzékeny idegei dacára, vannak kényes fülű, finom hallású zenei tehetségek ellenére, a mamák boszszantására és idegességének fokozására, míg kicsinyek, de akkor is még, már ha nagyok, nevelendő vagy Hirnen rózsaláncai után sápitozó leányaik. Hogy is ne fejlődött volna ki bennem a nősülés ellen való törhetetlen balvonza- slom, mikor kis gyermek koromban már a házasélet gyönyöreiből azt láttam, mint szidja édesapám szegény anyámat ? ! A szomszédunkban épen az ellenkezője történt. A szomszédasszony felső cis-ben re- Ipedező sáp-vokáljait elégszer hallottam. A cserépzörgésről és a jámbor szomszédunk betörött fejéből az okkutatás magaslatán gyermeki dialektikával azt kellett következtetnem, hogy a szomszédháznak angyala, a szemérmetes Erzsók néni 60 esztendős bájaival szeretetét fejbeütések s alakjában érezteti a jámbor férfiúval, kis zsémbes tagütéseire és szemei felé kapar rászó körömprodukcióira térdkalácsösszes verődéssel válaszol. Szegény Náci bácsi ! mukkanni sem mertél! Ezután következett csak az igazi hadd-el-hadd : »Mi? Miért nem beszélsz? Semmibe sem veszesz engem ?« Bizonyára jól tudják önök is, m. t. Hölgyeim és Uraim, hogy pl. polgári kimenők alkalmából Pastsierscheinnal törtet hazulról a férfi. Azonban, ha későn, akarom mondani korán ta! Jár haza jönni a férj, ha szól is hiba, ha hallgat, még nagyobb a rovás. M. I. H. és U.! hánytorgatott életem ! különböző sorsfordulatai engem is mulattatnának, ha nem én volnék hőse a kosmédiának. Sok ember nem tudja megérteni, miért is hővül tehát Don Quixottezobosai Dulcineáért. Gyermekkoromban már az a baj üldözött, hogy a vajaskenyerem kizárólag a lekváros felére esett. Életem folyamán, mely a pechek változatos kaleidoszkópját mutatja föl a pechmozaikok tubusában, azon átkos pech üldözött, szünös-szüntelen, hogy a házasélet töviseit mutogatta nekem. Persze a rózsáit nem én élvezem. Szerencsétlen házasokat, békételen hitves-társakat, világfi-, korcsmahős- szeladonférjeket, vagy liftelő asszonyokat ismertem meg. . . Akkor még a századvég szellemében ítéltem és ellenállhatlanságom büszke érzetében lovagregényektől el sem kábítva, mégis donJuixette szerepére valék kárhoztatva, ki felizgatott képzelőtehetsége zavaros álmaiban