Pécsi Közlöny, 1895. április (3. évfolyam, 38-49. szám)

1895-04-02 / 38. szám

, már egyszer néppárti választókat is! Ki-ki tegyen a maga körében, amennyit tehet. De tennie valamit mindenkinek kell. Ezen tevékenységünk oly szükséges, mint a mindennapi imádkozás, mert Isten ügyét szolgáljuk vele. Ne vádolhasson az utókor, hogy a magyar katolicizmus ébredése szép álomnál egyéb nem volt, szalmatűz, melyet a liberá- lizmus szele elfujt s mely a sziveket állandóan lángra gyújtani nem tudta. -------------------|------------------------------------------------------- | — Az országgyűlés harmadik ülésszakát márc. 30-án rekesztette be a kihirdetett királyi leirat, egyúttal megnyit- t ván a negyedik ülésszakot április elsejé- vel. Nincs semmi ok, amiért a távozót fájlalni lehetne. Az egész eredménye a harmadik ülésszaknak nem egyéb, mint három egyházpolitikai törvény. — Evvel szemben áll a hatalmas Wekerle-kormány bukása, a parlament akcióképtelensége, a pártoknak az egyházpolitika által előidézett összevisszasága, bomlása, keveredése, zűrzavara. Mint egy nagy háború után, mikor a tisztek jó része elhullott, szükségből a káplárokat nevezik ki tisztekké, úgy a szabadelvű párt is , miután a hosszú harcban fölemésztette magát, és lejáratta minden tehetségesebb tagját, csak közembereket adhatott az országnak, kikre a kormányzás bízva lett. Nemcsak, hogy egyházpolitikánál egyebet nem pro-dukált a polgári házasság ülésszaka, még örökül utódjára hagyott két elintézetlen , egyházpolitikai úgynevezett reformot. A gazdasági téren mi sem történt s vala-mint szomorú viszonyok közt zárul le a harmadik ülésszak, szintúgy aggódva néz-hetünk csak a jövőnek fejleményei elé. A létező kormány nem áll oly férfiakból, kiktől mást várhatnánk, mint a hatalom és párturalom biztosítását, amíg lehet. Életbevágó s a közjólétet előmozdító komoly reformokra a mai minisztérium, szorult helyzetében, nem gondolhat. tekkel velük születik az az egy tévedés, azt hiszik, hogy boldogságra vannak teremtve. Erről tanúskodnak a modern eszmék irodalmi képviselői: Goethe, Sand, George,Musset, Lammenais, Nietsche, Swift, Poe Edgar,Ugolo Foscolo és Schoppenhauer, I Byron és Puskin, Leopardi és Shelley, Rousseau. Mintha unos-untalan azt ismétel-nék az emberek, mit egyik szóvivőjük mondott: »Üdülésemül szolgálna, ha kevés fönmaradt komoly és illendő gon-dolatomat sörbe vagy puncsba fojthatnám. — Mind sűrűbbé kezd válni Guy de Maupassant grófja, ki csak egyet tud, egyet ismer : hozzon egy pohár bort! Sokan a kereszténység rovására a görög szellem kedélyességéről csoda dől- igokat beszélnek. Hellasz derűsége alatt — mondják — arkádiai boldogság virult. Tény, hogy az ős Hellasz egyszerű és vallásos kedély világában a boldogtalanság érzete még nem kirívó, bár a homéri theologia is kevés vigasztalót tud felmutatni. Egy szava sincs Isten szeretetéről, legfeljebb az istenek szenvedélyes és bajnős részrehajlásáról tud és irigységekről.*) I *) V. ö. Weisz. Apologie III. k. I. k. 482-486. 1. A görög szellem, midőn Perikiesnek fényre és műveltségre utolérhetetlen századában Olympusára tekint, nem talál vigasztalást. Ha az Olympról az emberi szívet vizsgálja, még vigasztalanabb tájkép terül szemei elé. Pindar és Thucydides egyaránt panaszkodnak az emberi nyomorúságok fölött. Aristophanes gúnynyal könnyít lelkiismeretén és szive szorongó boldogtalanságán, végül bukott ideáljai romjain ő maga is karöltve halad komédiás hőseivel. Tört reményei omladékain az istenektől nem vár semmi vigasztalást, nem remél szive fájó sebeire gyógyító balzsamot. Midőn Sophokles bus fájdalmában a lét nyomorairól elmélkedik, azon meggyőződésre ébred, hogy az embernek élete múló látszat ; elhull, mint a levél; múlandó, mint az árnyék; hiú káprázat, mint egy csalóka álomkép . . . Legjobb lenne nem születni. Valósággal a görögök bölcsesége és világnézete Thucydidestöl Euripidesig, Blutarchtól Senekáig ezen jelmondatban csücsül össze: »Legboldogabbak azok, kik nem ismerik a lét gyötrelmeit és utánuk azok, kik már sírjaikban pihennek.* — A görögökhöz tehát nem kívánkozhatunk „Pécsi Közlöny“ 1895. április 2. — Hontmegye és a nyitrai vá lasztás. Hontvármegye törvényhatóságának márc. 28-án tartott közgyűlésén gróf Bethlen Gergely országgyűlési képviselő indítványára az elnöklő főispán a közgyűlés azon egyhangúlag hozott határozatát mondotta ki, hogy a törvényhatóság Latkócy Imre államtitkárt azon elhatározásáért, hogy a nyitrai szennyes mandátumot el nem fogadta, üdvözölni rendeli és hogy Tarnócy Gusztáv volt nyitrai választási elnökkel a jövőben csakis üzleti téren érintkezik, hogy lebonyolítsa azon községek ügyeit, melyek eddig fecskendőket hozattak Tarnócytól. Hirek. Pécs, 1895. április 2. Fekete vasárnap. Tegnapelőtt óta a ránk következő két hetet teljesen a nagy gyásznak szenteli az egyház. Fekete fátyollal borítja be a megváltás jelét, a feszületet, innét az elnevezés: fekete vasárnap. A szertartásból kihagyja mindazt, ami örömet fejez ki, név szerint az Alleluja-t, itt-ott a Glóriát is. Minél közelebb jön a Megváltó halálának emléknapja, annál mélyebb a gyász, melyet az egyház kifejt, hogy híveit arra emlékeztesse, miszerint bűneinkért halt meg az Isten Fia : itt a bűnbánat legfőbb ideje. Ivánkovich János, kultuszminiszteri osztálytanácsos, vasárnap hivatalos ügyben Pécsett időzött. Kegyes adományok. Újabb adakozások a havihegyi kápolna mellett felállítandó kőkeresztre : Szvacsek Mihályné tanárné 1 frt, özvegy Horváth Mischl Ferencné 1 frt. Áttérés. Pálfán márc. hó 30-án Erdélyi Erzsébet reform, nő, Barkóci József kát. földműves neje, ünnepiesen felvétetett a kát. egyház kebelébe. A 24 éves anyá ■ nak két kiskorú leánya is a megtért vallását követik. A nevezett ifjú nőnek ref.r anyja is már bejelentette áttérési szán-dékát. Hinnen. Köpf Gusztáv mohácsi r. k. tanító eljegyezte özv. Petrovics Józsefné szül. Vörös Szilviát, Vörös János mohácsi iparos leányát. — Goócs Teréz, néhai Goócs Gyula leánya örök hűséget esküdött Masik Jánosnak Mohácson. A megye milleniumi képe Az ápr. 8-án tartandó megyei közgyűlés tárgyalni fogja az állandó választmány jelentését is a milleniumi festmény ügyében. Eddig az van tervben, hogy Horvát Károly végzett , akadémiai növendék bizassék meg vázlat elkészítésével s ha ez kielégítő lesz, akkor a kivitel is reá bizassék. Mi részünkről — sine ira et studio — az igazat megvallva, ezt az eljárást nem tartanók sem szerencsésnek, sem olyannak, aminőt a hazai művészek egy törvényhatóságtól elvárhatnak. Itt egy 3000 fotos képről van szó, tehát olyan vállalkozásról, ahonnét a szabad versenyt nem tanácsos kizárni. Emlékezzünk csak vissza a Kossuth-képre ! Ennél sem volt pályázat, de a ráfordított összegért valóban különbet is lehetett volna beszerezni. Sértő az a művészekre, ha kéz alatt adatik valakinek át egy fontosabb megbízatás. Tudtunkkal Horváth csak végzett növendék, de nem gyakorolt művész. A művész pályafutása nem az iskola elhagyásánál, hanem attól az időtől kedődik, mikor először kiállít, tehát már valamit produkált és a nyilvánosság terére lépett. Lehet, hogy a vázlat sikerül, azonban mi történik akkor, ha nem sikerül? Ez esetben elveszítünk egy jó darab időt, holott a millenium már közeleg. Legnagyobb hiba pedig az, hogy eleve lemondunk praktikus művészeknek talán szebb, értékesebb vázlatairól s az ezekben nyilvánuló más koncepcióról. A „Dunántúli dalszövetség“, mely múlt évben Szombathelyt tartotta a legkedvezőbb sikerrel első dalünnepélyét, s melynek tagjai sorába az első évben már a Dunántúl 15 dalos egylete lévissza boldogságért, megelégedésért, életörömökért. A modern ember lelki világa is a görög szellemvilághoz hasonlít és Salamon király szívtörténelmét ismételi újabb és újabb kiadásokban. Ha nem tér vissza önmagához, önmagától Istenhez,ha kettős ellentett életét folytatja, végeredményül a nyilvános lelkiösmeretlen én el fogja nyomni a belső lelkiösmeretes ént. . . . Pesszimista, epikureista lehet, de boldogtalan Éste véghatárán csak elkeseredés várhat reá, mint Savai apóra Guy de Mautpassantnál. »Más emberek élni, szeretni, mulatni fognak* Így kesereg Savai apó. »Igen mulatni fognak és ő nem lesz többé.* Ha pedig visszatérünk önmagunkba, egységes egész emberek leszünk, kiket keresztény elvek kormányoznak nemcsak magánéletünkben , hanem a közélet minden fázisában ; következésképen ha megtérünk Istenhez , a lét nem lesz előttünk rejtvény, melynek megfejtése rokasztó aggodalmát ébreszti bennünk, az élet kellemetességekkel fog variálni, élvezetekkel lesz körülvarrva, elégedettek és boldogok leszünk. (Befejezése következik.)