Pécsi Közlöny, 1896. április (4. évfolyam, 47. szám)

1896-04-28 /47. szám

IV. évfolyam. Pécs, 1896. kedd, április 28 47. szám. ZLONY POLITIKAI ÉS VEGYESTART ALMU LAP. eljelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. — Egész évre . Félévre . . . Előfizetési ár : . . 6 írt. II Negyedévre 1 írt 50 kr. . . 3 frt. || Egyes szám ára 4 kr. Hirdetések elfogadtatnak: Előfizetések, A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányái < reklamációk, kéziratok a szerkesztőséghez küldendők János kereskedésében. I a lie. nyomda épületébe. ==— ........... ...............— ' ------------------------­P oshadt erkölcsök. Az erkölcsiség létetadó alapja, fen- tartó oszlopa a társadalom épületének, mely épületen nyugszik az álladalom. Mi sem észszerűbb dolog tehát, mint ama konzekvencia, melyet a fenti sark­igazság magában foglal, hogy t. i. az erkölcsiség romlásával, sülyedésével el­dől ama pillér, mely vállain tartja a társadalmat s a belőle kijegecedett ál­lamot. Ugyde, mi szülte az erkölcsiséget, ha nem a vallás, a hit? És ki csepeg­tető az emberiség szivébe a hitet, ha nem az Isten ? . . . E három dolog oly szoros összefüggésben van egymás­sal, hogy egyik a másik nélkül nem létezhetik. A hol nincs Isten, ott nincs hit, ott nincs közerkölcsiség ; az az ál­lam pedig, mely kiküszöbölte törvény­könyvéből a valláserkölcsre vonatkozó szabályokat, az az állam saját sirját ássa meg. A müveit Európa országai közül eddig csak egy vetemedett ez esztelen gondolatra, az is csak akkor, mikor polgái’ai — elragadtatva az állati ösz­tön szabadosságának mámorától — belé hemperedtek a bűnök fertőjébe, az ocs­mányságok özönébe s önfeledtségökben detronizálták a mindenható Istent. A vaskancellár ideje is ilyen törekvésekre emlékeztet, a mely törekvések azonban nemcsak a józan keresztény elem szi lárd ellentállásán szenvedtek hajótörést, de káros következményeikkel arra bír­ták indítványozóikat, hogy a régi val­lás-erkölcsi állapotok helyreállítását szor­galmazzák. A vaskancellár Canossába ment. És most e szomorú társaságba egy harmadik ország készül lépni, meg­alkotva a triászt. A régi Mária országa, a Szent István birodalma ez . . . Szinte el sem akarjuk hinni, de könyekkel szemünkben kell látnunk a hióbhirt megerősítő gyászos kórtünete­ket, mintegy előjeleit ama hatalmas fer- getegnek, mely ha kitör, elsöpri az or­szágot. Fiatal, serdülő ifjak közt olya­nok, kiknek zsenge, szűzies lelke eddig csak eszményi célokért tudott lelkesülni, kivesző félben vannak már; óh, mert lehullott magasba törő szárnyaik him- pora : a vallás-erkölcs ... De ez még nem elég! A napokban nehány besti­ális bensejü éretlen ripők a vallást, a közerkölcsiséget leromboló liberálizmus nemes gyümölcseként meggyalázta a legszentebbet, az oltári szentséget. És ime ! fel sem ocsúdunk e bántó ese­mény felett érzett mély megbotránko­zásunkból, mikor újabb merényletről kell értesülnünk, mely hangjában úgy, i mint szellemében csak keserűséggel tölt- j heti el a haza jólétiért aggódó honfi- j kebelt. Az országos tanáregyesületben kimondották, hogy a hittant, mint feles­legeset, ki kell küszöbölni az iskolából i és a család körébe kell utalni. Csodálhatjuk-e az előbb emlitett suhancok magaviseletét, ha tanáraik, kik helyes irányban volnának hivatva j őket vezetni, úgy nyilatkoznak ? Hogy várhatjuk mi ilyen poshadt erkölcsi I viszonyok mellett, hogy derék hazafias I ifjúságunk legyen ? ! Nem tudjuk, minek ! nevezzük nehány felekezetien tanár eme ferde irányú . nézetét. Megfelel helyettünk egy liberális lap, mely eny- j nyit mond ez eljárásra : „Szamárság, szamárság !“ Ludovicus. A katolikus kör közgyűlése. E hó 26-án d. u. 4 órakor látogatott közgyűlést tartott a pécsi »Katolikus Kör«. Az egybegyült körtagokra láthatólag igen jó hatással volt a kör közszeretetben álló elnökének : Apponyi Géza grófnak megje­lenése, kit a terembe léptekor lelkesen megéljeneztek. Elnök a gyűlést üdvözlő szavak kíséretében megnyitja. A múlt gyű­lés jegyzőkönyvének felolvasása után az indítványok elsejét.- Dr. Darányi Ferenc ügyvédnek a kát. autonómia életbelépte­tését sürgető indítványát olvassák fel. Lényege: indítson minden kát. kör moz­galmat s az önkormányzat létesítését sür­gesse ; evégből válaszszon a kör 12, eset­leg 16 tagot, fele részt egyháziak-, fele részt világiakból, kik három havi mun­kálkodás után terjeszszenek elő az auto­nómiára vonatkozó elahoratumot. Rézbá- nyay János e mozgalmat a kongruára is kiterjesztendőnek véli. Továbbá indítvá­nyozza, hogy küldje át miheztartás végett a kör saját elaboratumát az ország vala­mennyi kát. köréhez, hogy igy aztán fel- terjesztést intézzenek a millenáris kát. kongresszushoz, ez eszmének a programjai­ba való fölvétele céljából. Körmendy, Wajdits, Igaz dr. felszólalása után 12 tag­ban állapítják meg a bizottság létszámát, s kimondják, hogy nem a majdan összeülő bizottság tervezetét közlik a többi körök­kel, hanem rögtön értesítik azokat, szóljon a kérdéshez ki-ki a maga véleménye sze­rint s dolgozzanak ki egyenkint elabora- tumokat. Ezután megválasztják a bizottság tagjait, ezek: Szei/ric, Walter, Pozsgay, Rézbányay János, Wurster dr., Körmendy egyháziak ; Darányi dr., Bánffay, Bodó dr., Czirer József, Bóc, Sey László világiak. E bizottság egy külön gyűlésen választ majd kebelén kívül elnököt és jegyzőt. Követ­kezett Mihálffy Árpád indítványa: érint­kezzék az uj körhelyiség átvétele iránt 6 tagú bizottság a káptalannal, e bizottság : Kelemen dr. elnök, Dobszay dr., Walter, Szilvek dr., Bánffay, Czirer József, Sey László. Az indítványt a kör egyhangúlag elfogadja. A pénztáros jelentése 595 frt. 36 kr. maradványt tüntet fel a kör bevé­teléből. Az alapszabályok módosítása hosszabb időt vett igénybe. Hanny Gábor alelnök felkérte Apponyi gr. elnököt s Ágh dr. titkárt, hogy a kört a milleniumi kát. kongresszuson képviseljék. Apponyi gr. örvend a belehelyezett bizalomnak, melynek szívesen teend eleget. Megköszöni a körnek, hogy újból elnökké választotta. (Éljenzés.) Hanny alelnök meghívja a kát. kör uj épületének megnyitására. Mire az elnök kijelenti, hogy e kedves kötelessé­gének minden esetre meg fog felelni. A gyűlést bezárja. Esküdtszéki tárgyalás. Szombaton délután jelenvén meg la­punk, az aznap lefolyt s csak 2 óra felé véget ért esküdtszéki tárgyalásról nem hozhattunk annyira kimerítő tudósítást, a milyent szerettünk volna. Pótlásul dr. Darányi Ferenc védőügyvéd sikerült be­szédéből közlünk ezúttal egyet-mást. Abból indult ki a védő ügyvéd, hogy a polg. házasság behozatala majd mindenütt for­radalommal járt, tehát nem csoda, ha ná­lunk is forrongást idézett elő. Sokan nem tudják megegyeztetni vallásos meggyőző­désükkel, e mellett régi hagyományokat rombolt le, pedig búcsúzni mindig fáj. A vádlott szigorú vallásos nevelésben része­sült, az uj intézményekkel nem tudott megbarátkozni s a szomorú szellemi harc közepette mint hirlapirót értesítik, hogy a végrehajtás egyik alantasabb közege a nép vallásos érzületének kímélése helyett szociálisztikus tanokat fejteget, ezeknek

Next

/
Thumbnails
Contents