Pécsi Közlöny, 1897. január (5. évfolyam, 1-13. szám)

1897-01-01 / 1. szám

V. évfolyam. _____________________Pécs, 1S97. péntek, január 1_______ 1. szám P OLITIKAI ÉS V EGY EST ART A LMU LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár : Egész évre .... 6 frt. Negyedévre 1 írt 50 kr. Félévre ..............3 frt. Egyes szám ára 4 kr H irdetései?: elfogadtatnak: A szerkesztői és Uiadóhivatalbr n. —Ifj. Rézbányái János kereskedésében. Előfizetések, reklamációk, kéziratok a szerkesztőséghez küldendők he. nyomda épületébe. Nyílt sorok Kosutány Ignác cikkére. „A magyar király legfőbb kegyúri jogáról." Ily nagyszólamu felirattal jelent meg a „Pécsi Napló“ karácsonyi mellék­letében egy cikkecske, melynek szerző­je nem kisebb feladatra vállalkozott, mint bogy a kát. egyháznak az állam­hoz, 900 éves joggyakorlaton nyugvó viszonyát sarkaiból kiforgassa és tőle telketőleg a kát, egyház jogait és ja­vait a mindent elnyeléssel fenyegető államhatalom moloch karjaiba kiszolgál­tassa. Nem foglalkoznánk a nevezett helyi lapban megjelent e három hasábos cikk tartalmával, jól tudva, hogy an­nak dinamit illata legfölebb a „Pécsi Napló“ olvasó közönsége agyrendszerét rendítheti meg rövid időre, különben miatta egyház- és államban kár esni nem fog, — mivel azonban e cik­kecske homlokán „Kosutány Ignác“ név díszeleg, nem térhetünk felette egyszerűen napirendre. Bármily félreértés kikerülése cél­jából előre is határozottan kijelentjük, hogy távol van tőlünk a fenti név alatt dr. Kosutány Ignácot, a pécsi piisp. jog­akadémiának sok éven keresztül érdem­teljes egyházjogtanárát értenünk, a ki csak e napokban alapos tudományos képzettsége jutalmául a pozsonyi kir. jogakadémiához lett kinevezve. Ugyanis e cikkben szerző az egyházi kegyuri- jog körül oly nagymérvű elfogultsággal telitett tájékozatlanságot árul el, hogy jogliceumunk jó hírneve s a jeles tanár ur tudományos képzettsége ellen merényletnek tartanók, csak távolról is őt e cikkecske szerzőjével azonosí­tani. S ebbeli meggyőződésünk igazolá­sára, legyen szabad a fent dicsért cikk eszmemenetét — jobban mondva egyes ötletszerű megjegyzéseit reprodukálnunk. Cikkező szerint a magyar főpap­ság három érseke, a kát. sajtó — ő elfelejtette hozzá tenni, a kát. hírneves , jogtudósok és 900 éves joggyakorlat í — azon nézetet vallja, hogy a ma;yar i apostoli királynak az egyházi j a vadai- 1 makra vonatkozó joga pápai kiváitsá- | gon alapszik és a magyar apostoli ki- j rálynak személyes joga. Ezen nézet, | szerző szerint, ellenkezik az igazsággal I és a mi magyar állatnjognnkkal. Hogy ezen tulmerész állítás tudo- ! mányos zománca valahogyan kárt ne i szenvedjen, cikkező röviden végez II. ; Szilveszter pápának sz. István király­hoz irt bullájával, melyet egyszerűen j koholmánynak jelent ki anélkül, hogy a kritika döntő érvei, vagy aziránt ol­vasóit felvilágosítaná, Asztrik érsek ró- | mai útja is koholmány ? kn álynnk apos- j toli címe is koholmány i a magyar ko- i rónán diszlő keresztes koholmány ? a ma- j gyár király apostoli kereszt- * o’viteli joga í is koholmány ? a pápai b :' k és magyar j törvények, melyek az ad ou király j előjogairól szólnak, mind koholmányok ? — egyedül ezen cikkecske a királyi j kegyúri jog eddig nem ismert ina- ■ gyarázatávál nem koholmány, annak minden szava, minden betűje merő ; igazság, Mit ért cikkező a jogi igazság 1 alatt, ezt elég tömötten, saját szavaival I a következő alaptételbe foglalhatjuk : ! Az egyházi javadalmak alapítási ténye j a magyar király kegyúri jogának szülő- i oka. Ennélfogva a magyar király kegy- j úri jogot, az alapitás ténye folytán, | privilégium nélkül ép úgy hirt, mint | a hogy egyházalapitás által az alapított ; egyházra bárki is jogot szerez minden privilegium-levél hiányában. A hány állítás, annyi tévedés. Nem akarunk felnőttek oktatására vállalkoz­ni és a kegyúri jog fogalma, jogtörté­neti fejlődése tarmészetéről hosszas fej t.egetésbe bocsájtkozni, hogy kimutassuk a kegyúri jog szoros viszonyát a lelki dolgokhoz és kiváltságszerü természetét. Mindeme kérdésekre bármely jogi tan- í könyv kellő tájékoztatást nyújt. Azért j csak gyakorlati példákkal akarjuk meg- 1 világítani cikkező állításának tarthatat­lanságát. Például: a „Pécsi Napló“ emancipált és recipiált részvényesei nemcsak ujságlapot, hanem egyházi ja­vadalmat is alapítanának. Kérdés : meg- nyerik-e az alapitás ténye által ezen javadalomra a kegyúri jogot ? Az egy- házjog bármely hallgatója megfelel : Nem. Miért nem ? Mivel nem keresztény e jog elnyerésére avagy gyakorlatára képtelen. De lássunk más példát. Te­gyük fel, a miről nem is kételkedünk, hogy cikkező u. n. „jó“ katolikus és alapit egyházi javadalmat, de elvéhez híven csupán az alapitás tényére hivat­kozva akar kegyúri jogokkal élni. El- liet-e V Ugyanazon joghallgató megfelel : Nem. Miért nem ? Mert maga az ala­pitás ténye az illetékes egyházhatóság­nak az alapítványt megerősítő hozzájá­rulása nélkül senkinek kegyúri jogot nem ád. Folytassuk. Szerző, mint java­dalom-alapító feláll holt elvének szigorán j tagit és az egyházi hatóságot javadalma i helyben hagyására felkéri: Fog-e fel- j tétlenül javadalma betöltésébe befoly- I hatni ? Felelet: Feltétlenül nem. Mert ! ha nagyobb javadalmat alapított volna, ; csak azon esetben élhetne üresedés al- j kalmáva.1 kijelölési joggal, ha ezt az I alapítványi oklevélben magának egye­nesen kikötötte s e feltétel az illeté­kes egyházi hatóság által elfogadtatott volna. Köztudomású jogelv, hogy ná- \ lünk Magyarországban minden nagyobb | egyházi javadalmakra való kijelölést — 1 kivéve egyes főúri családok kiváltsá­gok javadalmait — az apostoli király eszközli, még akkor is, ha az alapítás tényét a koronától származtatni nem lehet. Méltán kérdezhetjük a cikkezőtői : ha a magyar apostoli király a nagyobb javadalmakra vonatkozó különös pápai kiváltsággal nem bir és egyes esetekben az alapitás tényére sem hivaikozhatik : honnan van mégis joga ezen javadal­mak betöltésére ? Talán csak nem téte­lez fel cikkező az apostoli királynál ily esetekben jogbitorlást ? Tehát tévedésen alapul cikkező azon főérve, hogy egy­eszközöltetik. Monograinmok és ezimerek vésése Pécsett, Király(fő)utca, íhattyuépüld) saját külön műtermében történik. «-*------ -

Next

/
Thumbnails
Contents