Pécsi Közlöny, 1897. február (5. évfolyam, 14-24. szám)

1897-02-02 / 14. szám

V. évfolyam. 14. szám Pécs, 1897. szerda, február 3 PÉCSI KÖZLÖNY POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár : Hirdetések elfogadtatnak: Előfizetések, Egész évre .... 6 fi t. Negyedévre 1 fit 50 kr. I A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányái reklamációk, kéziratok a szerkesztőséghez küldendík Félévre ................3 fi t. || Egyes szám ára 4 kr János kereskedésében. a lie. nyomda épületébe. Gabonaüzérkedés. (K. Ö.) Kezdődik a vidéki gabo­napiacokon s befejezést nyer a fede­zetlen határidó'üzletben. Alapját birja a spekuláció féktelen szabadságában, ki­fejlesztette a tisztességtelen verseny és eredménye a mezőgazdasági válság, melynek fokozásához lényegesen hozzá­járult. Az elért sikerek a spekulációnak határt nem szabnak, a siker újabb és még vakmerőbb üzletekre sarkalja, az árát. pedig megfizeti a termelő és fo­gyasztó, mert spekulálni szabad, mert a spekuláció a bel- és külföldi keres­kedelemnek képezi rugóját, mert a spe­kulációnak meg van a maga törvényes képviselete és szerve és mert az ural­kodó gazdasági rendszernek meg van az a sajátsága, hogy az ország gazda­sági fellendülését nem is képzeli más­ban, mint a külkereskedelem fokozásá­ban és mivel erre hivatottnak csak a spekulációt tartja, azért ezt ennek hi­vatalos képviseletében, a tőzsdében és ezen kívül is a termelő nép rovására pártfogolja. Az üzérkedéshez való jogot el nem vitatjuk. De ha a spekuláció tulcsap a maga törvényes medrén, ha abba bele­vonja a spekuláció körén kívül álló, ahhoz nem értőket és ezáltal nemcsak egyeseket zsebe! ki, hanem osztályok­nak nehezíti meg a megélhetést, ezt szó nélkül a termelő osztályok érdekeit szivén viselő gazdasági politika nem hagyhatja. Semmi okunk beleavatkozni azokba az üzletekbe, melyekkel a bör- zeáner a börzeánernek tekeri ki a nya­kát. Ha a természetellenes üzletek vé­dői az általuk jogosnak tartott eljárás­nak esnek áldozatul, ez legfeljebb egy okkal több, véget vetni a spekuláció tultengésének, melynek veszélyességéről és erkölcstelen hatásáról elég adatot szolgáltatnak egyes bankárok, bizomá­nyosok napfényre került üzelmei. Minket azonban első sorban a ga­bonaüzérkedés azon neme érdekel, mely akisgazda osztályra és a kisebb bérlőkre I teszi károssá a gabonanemüek értéke- t j sitését. Nem kételkedünk ugyan benne, j hogy a börzén folytatott gabonaüzér­kedés hatással van a legkisebb paraszt- gazda terményeinek értékesítésére, mivel a börzén jegyzett árak befolyásolják a vidéki gabonavásárokon jegyezni szokott \ árakat, reményünk van mégis, hogy a magasabb fokú börzei spekulációnak határt fog szabni a mindinkább érvényre jutó agrárszellem. Az erre való törek­vés legalább megvan Európaszerte. És ha a pénzlovagok erős befolyása kö- j vetkeztében nincs is reményünk arra í nézve, hogy Németország példáját mi fogjuk követni először, a börze megrend- szabályozása és a különbözeti üzlet el­törlése el nem maradhat. Ha mi lennénk | is az utolsók a bőrzereform terén, az a hasznunk mindenesetre meglesz, hogy a külföldi példák tanulmányozásából j merített tapasztalatokkal felfegyverkezve csinálhatjuk meg a tőzsde-reformot. De ha mégis rendszabályozzuk a 1 tőzsdét, ha el is törüljük a különbözeti i üzletet, mindezzel nem segítünk azokon j a mizériákon, melyeket a vidéki gabo- ; navásárokon tapasztalunk és melyek j különösen a kisgazdák és kisebb bérlők í termésének elértéktelenitését eredménye- : zik. A vidéki gabonakereskedők ellen i felmerült panaszoknak, hogy alapjuk | van, a ki a dolog iránt érdeklődik, ta- | pasztalásból győződhetik meg. A vidéki I gabonakereskedőknek megvan a külön ! árjegyzésök, melyet a kisgazdák rová- ! sára értékesíteni el nem mulasztanak, i Mit tehet aztán az a szegény paraszt- j gazda, kire otthon az adóvégrehajtás I vár, ha piacra állítja termését ? semmit, í Kénytelen termését értékesíteni bármi i áron. A gabonakereskedők nem elégesz- | nek meg azon haszonnal, mely a Buda- i pestre való szállítási költségek, raktározá- ; sí és kezelés iköltségek és a haszon fejé- j ben felszámított százalék levonása után | fizetett árból zsebükbe vándorol, hanem a busásan. felszámított közvetítési díj le­vonása után sokszor a súlyban is ér­zékenyen károsítják meg a tudatlan parasztgazdát. Az üzérkedés tetőpontj át éri különösen aratás után, mikor a gazdák tömeges szállítással árasztják el | a piacokat. Ennek aztán meg van az í a következménye is, hogy az őszi ár- 1 emelkedésekből a kisgazdáknak semmi I hasznuk, j A vidéki gabonavásái'okon burjá- i nozni szokott üzérkedés ellen más mód- i ját nem ismerjük a kisgazdák érdekei 1 megvédésének, mint a gabonaraktárak intézményének meghonosítását, mi ál- ‘ tál a közvetítés által elért hasznot kis- i gazdáink tehetnék zsebre. G-abonarak- 1 tárak létesítése azonban még ezidő I szerint nagy nehézségekbe ütközik. En­nek az útját elő kell készítenie a hi- i telszövetkezetek és fogyasztási szövet- ! kezeteknek, szóval a társulási eszme j intenzivebb felkarolásának és propagá- i dójának. Ennek pedig csak a kezdetén j vagyunk. Mig erre az útra léphetnénk, ad­dig a kisgazdaosztály érdekei megvé­désére a vidéki gabonapiacokon a ke- ! reskedelem némi ellenőrzését tartjuk j szükségesnek. Az ellenőrzésnek ki kell I terjeszkedni a vásári biztosok intézmé- j nyével a gabonaüzlet egész lebonyoli- : tására Mindez természetesen nem egyez- j tethető össze a liberális elvekre épített iparszabadsággal, szabad vásári intéz­ménynyel, szabad kereskedelemmel s egyéb szólamokkal. Ennek dacára le j nem mondhatunk annak a követeléséről, ; hogy a gabonavásárokon tapasztalható j visjzaélésekjmegszüntettessenek. Amitkö- : vételünk, az nem egyéb, mint hogy a gabonakereskedelem szolid határok közé szorittassék. A gabonakereskedő eléged­jék meg az illő polgári haszonnal — i a más foglalkozásuaklioz hasonlóan. Az j éppenséggel meg nem engedhető, hogy ; a gabonaüzérek a kisgazdaosztály anya- i gi érdekeit sértő módon, semmivel sem ! indokolt anyagi előnyökben részesül- I jenek. I ---n*trt I ' A legmegbizbatóbban lebet valódi esettet tárgyaltai valódi brill ián», ior semes opál-, saJr-, smaragd- és rai-éterét is TD©sz:exez:n.i­ékszerész m^T’ Pécsett, Király(fő)utca, (hattyuépülct) saját kilo» műtermében történik.

Next

/
Thumbnails
Contents