Pécsi Közlöny, 1897. március (5. évfolyam, 25-36. szám)

1897-03-02 / 25. szám

V. évfolyam. Pécs, 1897. kedd, március 2. 25. szám. POLITIKAI ÉS VE­GYESTART­A­LMÚ LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár : Hirdetések elfogadtatnak. Előfizetések, Egész évre . . . . 6 frt. I­ Negyedévre 1 frt 50 kr. A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányás reklamációk, kéziratok a szerkesztőséghez küldendők Félévre ...............3 frt.­­| Egyes szám­ára 4 kr János kereskedésében, a he. nyomda épületébe. Hamis orvosszerek. szerepel a törvényhozásban ? Talán azok, a kik derekasság tekintetében felülmúlják­­ a többit ? Nem. Hanem az ügyes tak-­­ tikusok. A meggyőződés ereje, a tehet­ség hatalma inkább hátrányára, mint­­ előnyére van az egyén érvényesülésének. Ez az átka a mi törvényhozásunknak és közéletünknek; a politikust beleszo­­rítják a pártfegyelem, az egyént a bü­rokratizmus vasgyűrűjébe. Azért nem tudunk örvendezni sem a törvényhozás munkája, sem azon alakulások felett, melyek a közviszonyokat jellemzik. Nagyon fontos kérdés van most napirenden. Egy nagy társadalmi beteg­ség orvoslásáról, a parasztszocializmus­ról, a mezei munkások jövőjének mikénti alakulásáról van szó. Ha a törvényho­zásban azok szava érvényesülne, kik kellő érzékkel bírnak az ily nagyfon­­tosságú társadalmi és gazdasági kérdé­sek iránt, bizalommal tekinthetnénk az e téren foganatosítandó törvényhozási al­kotások felé. Ellenkező esetben azon­ban nemcsak, hogy az agrárszocializmus orvoslását a liberalizmustól nem várhat­j­­uk, de egy oly veszedelmes taktikázás-­­­nak vagyunk a szemtanúi, mely az ed­digieknél is ziláltabb gazdasági s társa­dalmi viszonyok közé fogja az országot sodorni. Mindez kitűnik azokból az orvos­szerekből, melyeket a liberalizmus az agrárszocializmus orvoslására igénybe venni akar. Az orvosszerekre nézve nem uralkodik ugyan teljes egyetértés, a­minthogy ezek az urak sohasem ér­tenek egyet, valahányszor szabadjára vannak eresztve. Mindazonáltal egyet­értenek abban, hogy az agrárszocializ­mus igen alkalmas arra, hogy kiaknázzák a sli­­b­izom­ány­ok és a boltkéz birtokjoga ellen. A budapesti és a ceglédi szoci­alisták is ezek ellen keltek ki, mintha ezek okoznák első­sorban az agrárszo­cializmus terjedését. A fegyvertársak tehát reátaláltak egymásra. Ezen nem csodálkozunk. A szabadelvű kormányok zsidó-szabadkőműves befolyás alatt és a szocialisták zsidó vezérek alatt álla­nak. A cél is ugyanaz, a kát. egyház és a keresztény arisztokráciának a birtokjogban rejlő erejét megtörni. Az egész földbirtoknak 17,69%-a­­ községi és közbirtokossági birtok, mely­­ autonomikus önrendelkezési jogon alap­szik. A tulajdonképeni holtkéz és hit­bizományi birtok nem egészen 17°/o Ez a 17% nehezednék tehát ólomsúl­­­lyal nemzetgazdaságunkra és idézné elő az agrárszocializmust ? Hogy ez közön­séges humbug, az szent igaz, mint annyiféle más a szabadelvűség történe­tében. Nem akarunk az arányos kötött birtokok politikai, társadalmi és gazda­sági előnyeivel foglalkozni, csak azt a­­karjuk hangsúlyozni, hogy Európaszerte, mind az agrár, mind az ipari szocializ­mus nagyobb gondot okoz a társadalmi és ipari rendnek, pedig ott a kötött birtokok aránya kisebb a miénknél. A 17-69% községi és közbirtokossági bir­tokkal önrendelkezünk, tessék ezeket telepítésekre felhasználni. Áll ez külö­nösen a községi birtokokra, a­melyek­kel űzött gazdálkodás általánosan isme­retes, melyek tehát úgy sem felelnek meg a hozzá kötött várakozásnak. Kü­lönben a viszonyokkal számolni tudó és akaró belátja, hogy csakis a kapitalista­­gazdálkodásnak köszönjük a birtokos­osztályok válságát és ebből folyólag az agrárszocializmust. Nehogy azonban a liberalizmus A „Pécsi Közlöny tárcája. Verdi-Requiem. — Irta : Dr. Vöris Nándor. — (Folytatás.) d.) Quid sum miser. Hármas : Thaller Gusztávné (sopran), Zelesny Sarolta, (mezzosopran), Hoffer Károly (tenor). 7. Én szegény ott mit beszéljek, Pártfogóul sen kit kérjek. Mikor még a jók is félnek 1 Adagio (1*­ 100) az egész, »g« mód­ban, 6/B-os ütemben. íg fúvó hangszerek­nek jut különösen nagy szerep. Az Orches­ter két és fél ütemet játszik, ekkor kezdi a mezzosoprán a siránkozó részletet es2/s, es 1/­ d*/s,g3/ 8, k 'Vs,d 7«,fis 78,a1/8,g3/8g1/«szünje I Quid sum­mi----------ser tunc dictu­­rus, és folytatja ismét két és fél ütem után, a­mely alatt az Orchester játszik: quem patronum rogaturus,, cum vix justur sit securus. Az Orchester chromatikus mene­te után a tenor énekel két és fél ütemet és ekkor kezdődik a hármas; nemsokára az Orchester szünetel és csak az énekesek szerepelnek : quem patronum rogatu­rus-t ! énekelve : ekkor az Orchester is közbelép j­­ és mindinkább meghatóbbá válik az ének- ; j szám, különösen midőn az egyes szóla-­­­­­mok egyenként éneklik : (tenor) quid sum i­­ miser tum dicturus; (mezzosopran) quem j i patronum rogaturus; sopran cum vix jus- i ■ tus sit securus, a mire következik az ötö-­í­ö­dik részlet­­­e:) Rex tremendae majestatis. Adagio : i maestoso (*N= 72) idő mérték, 4/1-es 1 I ütem, három b előjelzés mellett »as« és j ! »es« dur, »f» és »c* moll hangmódokban. :­­ Rendkívül hatásos, erővel és magasztosság- I j gal teljes szám. Négyes külön kar is van ! ! benne úgy szintén férfi kar és vegyes kar. j ! a négyest Schneider Istvánné (soprán) , Dankl Mici (alt), Hoffer Károly (tenor) és ! ! Taky Gyula (bassus) éneklik. j 8. Rettentő fönség királya; Ki kegyét ! ingyen kitárja, Ments meg irgalomnak árja! ! A bassisták kezdik hatalmas orsches- t _ » | ! tér kiséret mellett: (szálló dallam) ci|4).... as | Rex tre- ‘ (1:82)g(118)..cst1ii6)c(1!8)..As(i|82)F(»|2)G(i|a)Rs P|4) As (­!«) ! men - dae ma -­je -­sta - tis erre a tenor három szólamú karban ének­li es as c hármasban : Rex tremendae majestatis. Míg előbb a bassisták éneké­ben a királynak végtelen fönsége, addig itt a rettentő fönség tűnik felő. Majd a bassisták megismétlik ugyanezt, a tenor pedig ugyanazon hármasra a qui salvandos salvas gratis szavakat énekli, mire a bass solo kezdi a szívhez szóló, kérő esdő dallamot: es (Vél.cXVI) b(1/8)g(1/8)es(1/8)as(1/8)g(72)f(1/*) Sal­­va me- fons pi- e- ta- tis a melyet az alt »ges»-től, a tenor pedig «á«-tól énekel, míg a sopran röviden is­métli mindig egy hangon: salva me, salva me, salva me. Most­ két karra oszlik az énekkar, a solisták kara és a vegyes kar énekli a salva me hol külön, hol egyes hangok ál találkozva, míg a baszisták a Rex tremendaemajest. szavakat éneklik. És akkor a folyton bensőbbé levő kérés, es­­deklés mindig növekszik, az egyes szóla­mok már csak a »salva” szavakat ének­lik, a bas­­isták pedig gyorsabban ismét­lik: salva me , salva, salva me. így foly­tatódik rendkívül szép ismétlődő alak­­ ­ legmegbízhatóbban lehet valódi ossast tárgyaltat a valódi brilliáns, w­r­­ies opál-, saír-, smaragd- és ruta-étereket "besz­e­rezni. jp®.F Pécsett, Király(fő)utca, (hattyúépület) Töd saját külön műtermében történik.

Next