Pécsi Közlöny, 1897. március (5. évfolyam, 25-36. szám)

1897-03-02 / 25. szám

V. évfolyam. Pécs, 1897. kedd, március 2. 25. szám. POLITIKAI ÉS VE GYESTART A LMU LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár : Hirdetések elfogadtatnak: Előfizetések, Egész évre . . . . 6 frt. I| Negyedévre 1 frt 50 kr. A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányái reklamációk, kéziratok a szerkesztőséghez küldendők Félévre ...............3 frt. j| Egyes szám ára 4 kr János kereskedésében. a he. nyomda épületébe. H amis orvosszerek. szerepet a törvényhozásban ? Talán azok, | kik derekasság tekintetében felülmúlják j a többit ? Nem. Hanem az ügyes tak- | tikusok. A meggyőződés ereje, a tehet­ség hatalma inkább hátrányára, mint i előnyére van az egyén érvényesülésének. Ez az átka a mi törvényhozásunknak és közéletünknek; a politikust beleszo- ritják a pártfegyelem, az egyént a bü­rokratizmus vasgyürüjébe. Azért nem tudunk örvendezni sem a törvényhozás munkája, sem azon alakulások felett, melyek a közviszonyokat jellemzik. Nagyon fontos kérdés van most napirenden. Egy nagy társadalmi beteg­ség orvoslásáról, a parasztszocializmus­ról. a mezei munkások jövőjének mikénti alakulásáról van szó. Ha a törvényho­zásban azok szava érvényesülne, kik kellő érzékkel bírnak az ily nagyfon- tosságu társadalmi és gazdasági kérdé­sek iránt, bizalommal tekinthetnénk az e téren foganatosítandó törvényhozási al­kotások felé. Ellenkező esetben azon­ban nemcsak, hogy az agrárszocializmus orvoslását a liberalizmustól nem várbat­j juk, de egy oly veszedelmes taktikázás- j nak vagyunk a szemtanúi, mely az ed­digieknél is ziláltabb gazdasági s társa­dalmi viszonyok közé fogja az országot sodorni. Mindez kitűnik azokból az orvos­szerekből, melyeket a liberalizmus az agrárszociálizmus orvoslására igénybe venni akar. Az orvosszerekre nézve nem uralkodik ugyan teljes egyetértés, a minthogy ezek az urak sohasem ér­tenek egyet, valahányszor szabadjára vannak eresztve. Mindazonáltal egyet értenek abban, hogy az agrárszocializ­mus igen alkalmas arra, hogy Kiaknázzák a Ili tb izom íny ok é> a boltkéz birtokjoga ellen. A budapesti és a ceglédi szoci­alisták is ezek ellen keltek ki, mintha ezek okoznák első sorban az agrárszo­cializmus terjedését. A fegyvertársak tehát reátaláltak egymásra. Ezen nem csodálkozunk. A szabadelvű kormányok zsidó-szabadkőmüves befolyás alatt és a szociálisták zsidó vezérek alatt álla­nak. A cél is ugyanaz, a kát. egyház és a keresztény arisztokráciának a birtokjogban rejlő erejét megtörni. Az egész földbirtoknak 17‘69%-a j községi és közbirtokossági birtok, mely 1 autonomikus önrendelkezési jogon alap­szik. A tulajdonképeni holtkéz és bit­bizományi birtok nem egészen 17°/o Ez a 17% nehezednék tehát ólomsuly. lyal nemzetgazdaságunkra és idézné elő az agrárszociálizmust ? Hogy ez közön­séges humbug, az szent igaz, mint annyiféle más a szabadelvüség történe­tében. Nem akarunk az arányos kötött birtokok politikai, társadalmi és gazda­sági előnyeivel foglalkozni, csak azt a- karjuk hangsúlyozni, hogy Europaszerte, mind az agrár, mind az ipari szocializ­mus nagyobb gondot okoz a társadalmi és ipari rendnek, pedig ott a kötött birtokok aránya kisebb a miénknél. A 17‘69% községi és közbirtokossági bir­tokkal önrendelkezünk, tessék ezeket telepítésekre felhasználni. Áll ez külö­nösen a községi birtokokra, a melyek­kel űzött gazdálkodás általánosan isme­retes, melyek tehát úgy sem felelnek meg a hozzá kötött várakozásnak. Kü­lönben a viszonyokkal számolni tudó és akaró belátja, hogy csakis a kapitalista- gazdálkodásnak köszönjük a birtokos­osztályok válságát és ebből folyólag az agrárszocializmust. Nehogy azonban a liberálizmus A „Pécsi Közlöny tárcája. Verdi-Requiem. — Irta : Dr. Vöris Nándor. — (Folytatás.) d.) Quid sum miser. Hármas : Thaller Gusztávné (sopran), Zelesny Sarolta, (mezzosopran), Hofier Károly (tenor). 7. Én szegény ott mit beszéljek, Pártfogóul fe) kit kérjek, Mikor még a jók is félnek 1 Adagio (J*= 100) az egész, »g« mód­ban, 6/ß-os ütemben. íy fúvó hangszerek­nek jut különösen nagy szerep. Az Orches­ter két és fél ütemet játszik, ekkor kezdi a mezzosoprán a siránkozó részletet es2/s, es 1/® d*/s>g3/ 8> k 'Vs,d 7«,fis 78,a1/8,g3/8g1/«szünje I Quid sum mi----------ser tunc dictu- rus, é s folytatja ismét két és fél ütem után, a mely alatt az Orchester játszik: quem patronum rogaturus,, cum vix justur sit securus. Az Orchester chromatikus mene­te után a tenor énekel két és fél ütemet és ekkor kezdődik a hármas; nemsokára az Orchester szünetel és csak az énekesek szerepelnek : quem patronum rogatu rus-t I énekelve : ekkor az Orchester is közbelép j j és mindinkább meghatóbbá válik az ének- ; j szám, különösen midőn az egyes szóla- 1 j mok egyenként éneklik : (tenor) quid sum i j miser tűm dicturus; (mezzosopran) quem j í patronum rogaturus; sopran cum vix jus- j ■ tus sit securus, a mire következik az ötö- í , dik részlet : e,) Rex tremendae majestatis. Adagio : i maestoso (*N= 72) idő mérték, 4/i-es 1 I ütem, három b előjelzés mellett »as« és j ! »es« dur, »f» és »c* moll hangmódokban. : i Rendkívül hatásos, erővel és magasztosság- I j gal teljes szám. Négyes külön kar is van I í benne úgy szintén férfi kar és vegyes kar. j j a négyest Schneider Istvánné (sopran) 1 Cankl Miéi (alt), HoíTer Károly (tenor) és ! ! Taky Gyula (bassus) éneklik, j 8. Rettentő fönség királya; Ki kegyét ! mgyen kitárja, Ments meg irgalomnak árja! ! A bassisták kezdik hatalmas orsches- I _ < | ! tér kiséret mellett: (szálló dallam) ci|4).... as | Rex tre- ‘ (1:8ä)g(1l8)..cst1ii6)c(1!8)..As(i|82)F(»|2)G(i|a)Rs P|4) As (<!«) ! men - dae ma - je - sta - tis erre a teno^ három szólamu karban ének­li es as c hármasban : Rex tremendae majestatis. Mig előbb a bassisták éneké­ben a királynak végtelen fönsége, addig itt a rettentő fönség tűnik ielő. Majd a bassisták megismétlik ugyanezt, a tenor pedig ugyanazon hármasra a qui salvandos salvas gratis szavakat énekli, mire a bass solo kezdi a szívhez szóló, kérő esdő dallamot: es (Vél.cXVs) b(1/8)g(1/8)es(1/8)as(1/8)g(72)f(1/*) Sal- va me- fons pi- e- ta- tis a melyet az alt »ges»-töl, a tenor pedig >á«-tól énekel, mig a sopran röviden is­métli mindig egy hangon: salva me, salva me, salva me. Most' két karra oszlik az énekkar, a solisták kara és a vegyes kar énekli a salva me hol külön, hol egyes hangok ál találkozva, mig a baszisták a Rex tremendaemajest. szavakat éneklik. És akkor a folyton bensőbbé levő kérés, es- deklés mindig növekszik, az egyes szóla­mok már csak a »salva* szavakat ének­lik, a bas/.isták pedig gyorsabban ismét­lik: salva me ; salva, salva me. így foly­tatódik rendkívül szép ismétlődő alak­\ legmegbizhatóbban lehet valódi ossüsí tárgyaljat^ valódi órilliáns, wr Dies opál-, saír-, smaragd- és ruta-étereket "beszie rezni. jp®.F Pécsett, Király(fő)utca, (hattyuépület) Töd saját külön műtermébe* történik.

Next

/
Thumbnails
Contents